DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 1993. évi pótköltségvetéséről a 10 731-es számon benyújtott törvényjavaslat megtárgyalása és elfogadása igen nagy terheket ró az amúgy is túlterhelt Országgyűlésre. De tudjuk, hogy az államháztartási törvény értelmében a Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények olyan módon változnak meg, hogy ezek a központi költségvetés teljesítését jelentősen veszélyeztetik.
Az 1993. évi költségvetési folyamatok hasonlatosak az előző évihez. A költségvetési hiány várható többlete lényegében a tervezett bevételek elmaradásából származik. Ezeknek a bevételeknek alapvetően két területről való elmaradása okozza a legnagyobb problémát.
Az első terület a költségvetés 17-es, azaz a Pénzügyminisztérium című fejezetében a pénzintézetek társasági adójának, valamint osztalékuknak a túlbecsülése, amelynek a realitásokhoz való igazítása az előbbinél 17, az utóbbinál 2 milliárd foritnyi módosítást jelent.
A bevételek elmaradásának második nagy volumenű területe a belföldi államadósság című fejezetben jelenik meg, ahol a pótköltségvetés az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság által fizetendő osztalék 9 milliárd forint, a privatizációs bevételek költségvetését megillető hányadát illetően 17 milliárd forint bevételkiesést regisztrálja.
Ezek a bevételkiesések alapvetően a gazdaság jelenlegi valós állapotát tükrözik, mind a privatizáció területén, ahol a privatizációs bevételek elmaradása, illetve túlbecsülése következett be, mind pedig a pénzintézetek társasági adója és osztaléka tekintetében, ahol a kötelező tartalékképzés, valamint a várható eredmény teljesülésének bizonytalansága miatt az eredeti költségvetés nem volt megalapozott.
Ezzel szemben találunk a pótköltségvetésben két jelentős bevételi növekményt is. Az egyik: a kamatadó 10 milliárd forintról 18,8 milliárd forintra való növekedése, a másik pedig az általános forgalmi adó kulcsok emelése, valamint a szigorúbban kontrollált fogyasztási adó behajtása révén hat-hat, összesen 12 milliárd forintnyi összeg. Ez utóbbi ellentételezésként megjelenő 3 milliárd forintnyi összeg nagyságrendjének megalapozottsága ugyan megkérdőjelezhető. Becslésünk szerint ugyanis a lakossági terhek tömegének emelkedése elérheti a 3,5 - 4 milliárd forintot is.
Ugyancsak fenntartással kell fogadnunk az említett áfa- és fogyasztásiadó-bevételi növekményt is, mivel egyáltalában nem prognosztizálható teljes biztonsággal az, hogy a fogyasztás a becslés alapjául szolgáló szinten marad-e.
Tisztelt Ház! Azzal, hogy a pótköltségvetés adóterheket növel, egy időben a fogyasztási árindexet is emeli, ami együtt jár az infláció növekedésével. A lakosság megtakarítási hajlandósága várhatóan nem fog növekedni. Azaz a költségvetési hiánynövekmény finanszírozására kibocsátandó 30 milliárd forint értékű államkötvények fő vásárlói ismét a pénzintézetek lesznek. Ők pedig - tekintve a kötvények fogyasztói árindexhez képest alacsony kamatlábait - értelemszerű reakcióként magasan fogják tartani a piaci hitelkamatokat. Ez a lépésük pedig megnehezíti a gazdasági növekedés megvalósulásának esélyeit, a belföldi piac szűkülését eredményezi és ez valószínű nem egyezik az előterjesztők eredeti elképzelésével sem.
Most pedig nézzük a kiadási oldalt. Ezekben elsődlegesen az figyelhető meg, hogy bevételkiesések ellenére jelentős kiadási többletet kívánnak realizálni elsősorban a költségvetési szervek és intézmények területén. Jelentősen emelkednek olyan intézmények kiadásai, mint a televíziók vagy a különféle alapítványok, amelyeknek létjogosultsága a költségvetés jelenlegi helyzetét tekintve nem indokolt.
Ezen túlmenően találunk olyan tervezett beruházásokat, amelyek finanszírozása véleményünk szerint egyelőre nem időszerű. Hadd említsek két példát. Az Alkotmánybíróság székházfelújítása, a Legfelsőbb Bíróság épületfelújítása, vagy az úgynevezett budavári tanulmány. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ingatlanának felújítását sem tartjuk szükségszerűnek.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig a túlbecsült bevételeket, illetve a túlteljesítésre tervezett kiadásokat vizsgáltuk. Ezen túlmenően is találunk egy-két olyan tételt, amit módosításra javasolunk. Ilyen például a kárpótlással összefüggő és részaránytulajdon kimérésére, földhivatali feladatokra előirányzott összeg, amit a gyakorlati tapasztalatok alapján kevésnek ítéltünk meg. Ugyanakkor találunk olyan kiadási előirányzatokat is, aminek teljesülése gyakorlatilag kizárt. Ilyen például az Alkotmánybíróság döntése nyomán nem megvalósítható vagyonnyilatkozatok ügye. A beadásra és feldolgozásra előirányzott 700 millió forintból 150 millió forint már kifizetésre került, ám a megmaradó 550 millió forint felhasználása semmiképpen nem indokolt.
Ugyancsak kérdőjelesnek ítéljük meg a honvédelmi törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátására előterjesztett 700 millió forint kiadást is, tekintve, hogy nincs új honvédelmi törvény, s legalábbis kétséges, hogy ebben az évben sor kerül-e az elfogadására.
Szeretném eloszlatni a kételyeket, nem a pótköltségvetés elfogadásának szükségszerűségét vitatjuk. Csupán arról van szó, hogy a lehetőségekhez mérten a realitásokhoz szeretnénk igazítani az előirányzatokat, hogy ne kelljen még egyszer a költségvetési törvényhez nyúlnunk ebben az évben.
(18.00)
További törekvésünk, hogy a pótköltségvetés egyensúlyának megőrzése mellett a rendkívül nehéz helyzetben lévő agrárgazdasági szférába csoportosítsunk át költségvetési tételeket, részben a kiadási oldalon érvényesíthető költségcsökkentések terhére. Konkrét elképzeléseinket a bevételi és a kiadási tételeket érintő változtatásokról módosító indítványokban terjesztjük elő.
Tisztelt elnök úr! Tiszelt képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmet, és köszönöm a szót. (Taps.)
