ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság elnöke:
ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság elnöke:
ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság elnöke: Elnök Úr! Képviselőtársaim! Elnézést, hogy ilyen késői időpontban kerül sor ennek a törvényjavaslatnak a megvitatására, viszont azzal kell kezdenem, hogy köszönöm az alkotmányügyi bizottság és a gazdasági bizottság munkáját, hogy lehetővé tette, hogy ez ma egyáltalán általános vitában megtárgyalásra kerüljön. Megemlítem továbbá természetesen - ha jól értettem az elnök úr szavait -, hogy ugyanez a vita jövő héten folytatható lesz.
Képviselőtársaim! A törvényjavaslat kapcsán, még mielőtt a Ház elé került volna, nagyon sok irányból észrevételek hangzottak el, úgy az érintettek részéről, mint mások részéről. Megemlítem továbbá, hogy a mezőgazdasági bizottság - mielőtt a Ház elnökének a törvényjavaslatot átadtam volna - az érdek-képviseleti szervek véleményét kikérte, és azok, akik véleményt küldtek, azok véleményét egyidejűleg másolatban átküldtük Szabad György elnök úrnak is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szövetkezeti törvényről és az átmeneti törvényről már a múlt év vége táján is módosító javaslatok készültek. Az ismert körülmények között akkor az nem került megtárgyalásra. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága által a Földművelésügyi Minisztérium szakértőivel egyeztetett törvényjavaslat került önök elé. A törvényjavaslatból néhány lényeges elemet megemlítek, azzal természetesen, hogy az általános vita során sok olyan észszerű javaslatra számítunk, ami a törvénybe beépítve jobbá, praktikusabbá teheti az egész koncepciót.
Én úgy hiszem, hogy a törvényjavaslat tárgyalásakor bármennyire is igyekszünk ésszerű és jó megoldást találni, a legfontosabb dolog természetesen ezen túlmenően az lenne, hogy a szövetkezeti mozgalom, ezen belül a mezőgazdasági szövetkezetek olyan hitelkonszolidációja történjen meg ezzel az eljárással egyidejűleg, hogy nyereségessé, jövedelmezővé legyen tehető az ágazat, és mindazoknak, akiknek vagyona van a szövetkezetekben, olyan osztalékhoz jussanak, hogy számukra ott a tőke működőképes legyen és gyarapodáshoz is jusson.
Az egyik ilyen téma, és minden sorrendiség nélkül említem meg, hogy a korábbi szövetkezeti törvényben, illetve a most érvényben lévő szövetkezeti törvényben a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat meg sem kellett hívni a közgyűlésre. Ebben a javaslatban az szerepel, hogy meg kell őket hívni, ahol tanácskozási, javaslattételi és szavazati jogukkal is élhessenek.
A másik lényeges dolog, hogy úgy döntöttünk, hogy fel nem osztható szolidarítási alapot kell a szövetkezeteknek életre hívni. Az új javaslatban, amit benyújtottunk, ez úgy szerepel, hogy ezt a kötelezettséget a javaslat meg kívánja szüntetni.
A harmadik és szintén lényeges dolog, hogy a kiosztható eredmény felosztásáról - már ha van ilyen a szövetkezetben - a személyes közreműködés helyett az üzletrész mértéke utáni részesedést helyezi előtérbe a javaslatunk, azzal, hogy a személyes közreműködés díjazása, tehát a munkajövedelem elismerése nem tartozik a tervezet szerint a tőkeosztalék témakörébe.
A negyedik lényeges - és egyik legtöbbet vitatott - része a javaslatnak, hogy átmeneti intézményként lehetővé teszi a javaslat a csoportos leválást. Ennek lényege az, hogy a szövetkezet vagy gazdasági társaság alapítása céljából alanyi jogon egyszeri vagyonkivitelt tesz lehetővé, s a csoportosan leválók nem lesznek részjogutódai az eredeti anyaszövetkezetnek. Ezen egyszeri alkalom azoknak a tagoknak és a tagokhoz társuló kívülálló üzletrész-tulajdonosoknak adna lehetőséget, akik minimum 10 millió forint értékű vagyonnal vagy az összvagyon 10%-ával kívánnak leválni, s a kivitt vagyont legalább három évig vállalkozásban tartják. Az arányos részt természetben kellene kiadni, a csoportos leválás szándékát határidőhöz kötve kellene bejelenteni, és természetesen ehhez a hitelezői hozzájárulást is meg kell szerezni.
A törvényjavaslat néhány lényeges pontját megemlítettem. Remélem, hogy képviselőtársaim az általam elmondottakhoz, illetve a törvényjavaslatban szereplő más témakörökhöz is olyan érdemi hozzászólást tesznek, ami javítja a törvényjavaslatot. Ezzel a tagok és a kívülálló üzletrész-tulajdonosok olyan működőképes vagyont vinnének ki, hogy a visszamaradóknak a vagyona is működőképessé válna továbbra is, és így egy olyan szövetkezés, olyan társulás és csoportosulás alakulna ki menet közben, hogy a gazdasági működőképesség folyamatosan megmaradhatna. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
