GICZY GYÖRGY, DR. (KDNP)
GICZY GYÖRGY, DR. (KDNP)
GICZY GYÖRGY, DR. (KDNP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szeretném, hogyha Tabajdi képviselő úr szavaiból valami nem lenne egészen világos a tisztelt Ház előtt. Tehát amikor ő arról beszélt, hogy egyes képviselők munkájában az övétől eltérő érdekérvényesítés jelentkezett, akkor be kell vallanom önöknek, hogy ez a disszonáns hang - ez én voltam. (Derültség.) Ilyen értelemben azt gondolom, hogy akkor, amikor úgy általánosságban kijelenti azt, hogy sikerült megállapodnia a bizottságnak, úgy általában, akkor hadd tegyem hozzá: velem nem.
Talán ez az indítvány első pillantásra nem tűnik olyan túlságosan jelentősnek, ha az összeg nagyságát nézzük; ebben az előttem felszólalóknak valóban igazuk van, hiszen ez nem több, mint egy reprezentatív pártszékház értékének a fele körülbelül - ezt osztottuk el körülbelül 500 szervezet között.
A Kereszténydemokrata Néppárt számára is fontos a civil társadalom, de még valami fontos: nem egy akármilyen fiktív civil társadalmat akarunk kialakítani, hanem mi a társadalom megújítását szeretnénk. Nem nagyon látjuk ebből a tisztelt Ház elé került bizottsági indítványból ezt a törekvést; márpedig, ha jól emlékszem, mostanában szokás visszahivatkozni az Ellenzéki Kerekasztalon történtekre: a Parlamentben ülő pártok valamennyien ezt vállalták a kezdet kezdetén, az induláskor.
Valóban, ebben a szférában az ember természetes közösségteremtő igénye nyilvánulhat meg, ha valóban képesek vagyunk megtalálni azokat a szerveződéseket, amelyek méltóak a támogatásra.
(16.50)
Ez ebben az indítványban nem mindig sikerült.
Az azonban látszik belőle, hogy a társadalom megújításának a folyamata nemcsak az intézményrendszerben - ahol a rendszerváltoztatás fogalmát szoktuk használni -, hanem itt a civil társadalomban sem ellentmondásmentes folyamat. Régi szervezetek jelentkeznek új cégér alatt, de sokszor alig titkolható érdekkapcsolatok is szerepet játszanak abban, hogy kik és milyen mértékben kerültek a támogatottak közé. Vannak olyan szerveződések - ez a bizottsági munka során is egyértelműen kiderült -, amelyek rendkívül jól megfogalmazott pályázatokat küldtek be, de tényleges tevékenységük ennél jóval szerényebb. Mások gyönge pályázatokkal jelentkeztek, de ugyanakkor komoly munkát végeznek. Ebből természetesen nem lehet levonni azt a túlságosan leegyszerűsített és kategorikus megállapítást, hogy a Magyarország civil társadalmában működő szerveződések egy része jó pályázatokat ír, a másik része pedig jól működik. Habár ilyen benyomások is támadhattak a bizottsági munka során.
Igen tisztelt elnök úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány mozzanatát, ahogy Marx Gyula elnök úr, én is fölvillantsam a bizottsági munkának, ezúttal most annak igazolásául, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója miért nem tudja ezt az indítványt támogatni.
Engedjék meg, hogy először is kitérjek a szakértők kérdésére, amely igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaim hozzászólásában szinte - hogy mondjam csak? - refrénszerűen visszatért. Én azt gondolom, ebben a kérdésben - lehet, hogy ez meglepő - nincsenek szakértők. Hacsak nem tekintjük szakértőnek azokat, akik mondjuk a pártállam különböző civil szerveződésekre emlékeztető mozgalmaiban vettek részt és innen szerzik a tapasztalataikat, amelyekkel tulajdonképpen egy teljesen új, megújult civil társadalom rendszerét próbálnák befolyásolni. Kétségtelen az is, amit Marx Gyula elnök úr elmondott: valamennyi képviselő hozhatta a saját szakértőjét is ehhez a bizottsági munkához. Ez így van, ámde az albizottságok vezető szakértői, akik a bizottsági vitákon részt vettek, azok közül valamennyi az ellenzéki oldalt képviselte. Ezzel együtt úgy gondolom, ezt a bizottságot nem kell különösebb kritika alá vetni, végül is nem dolgozott több ellenzéki szakértővel, mint egy átlagos magyar minisztérium. (Zaj.)
A bizottság a pályázatok témakörének megfelelően albizottságokat alakított. Így alakult ki például a szociális és egészségmegőrző szerveztek - úgymond - első fokú elbírálására a szociális albizottság is. A vonatkozó albizottság javaslatából kiszorultak rögtön az első lépésnél a johannita és lazarus segélyszervezetek, valamint a karitász kollekció, mivel az SZDSZ égisze alatt működő albizottság szakértője megfellebbezhetetlen biztonsággal jelentette ki, hogy ezek egyházi szerveztek. Csak bizottsági vita során lehetett elfogadtatni azt az egyébként vitathatatlan és kétségbevonhatatlan tényt, hogy a civil társadalomban vallásos világnézetű emberek is tevékenykedhetnek szociális, karitatív céllal anélkül, hogy az egyházi hierarchiához tartoznának. Így juthattak ezek a szervezetek - hosszú bizottsági vita során - annak az összegnek a feléhez, amit az elmúlt évben kaptak. Ami érthető, hiszen az albizottság szakértése nyomán ők már csak a nulláról startolhattak.
A pártatlan albizottsági jelentésből ugyancsak kiszorult a Pacem in Utero Egyesület, s mindössze 20000 forinttal startolhattak a magzatvédők. Rákérdeztem a szakértőtől, hogy mire ez a 20000 forint. Ilyen kis összeggel ugyanis egyetlen elfogadott pályázat sem szerepelt. A pártatlan szakértő azt válaszolta, hogy papírra. Meg lehet nézni a bizottsági ülés jegyzőkönyvét. Az ember reggel általában nem tudja megmondani, hogy mennyi papírt használ estig, mert ez függ például a levelezésétől. Sajátos, hogy egy szakértő egy egész szervezetnek egész évre kivetítve meg tudja mondani, hogy mennyi papírt használ, hogy ez pont 20000 forint lesz.
Az ifjúsági kategóriából kimaradtak a kereszténydemokrata ifjúsági szervezetek, köztük az Ifjú Kereszténydemokraták Uniója, mivel az elmúlt évben 500 forint támogatást kapott a Kereszténydemokrata Néppárttól - kölcsönbe. Ehhez viszonyítva az ifjúsági szervezetek körében érdekes párhuzam kínálkozik. Nyolcmillió forintos támogatást ajánl a bizottság a Magyar Úttörők Szövetsége részére, amely néhány évvel ezelőtt többmillió értékű ingatlant kapott a Kommunista Ifjúsági Szövetségtől. Tehát a következő következtetés vonható le: az IKU-nál, az Ifjú Kereszténydemokraták Uniójánál kimutatható egy párthoz való kötődés, mert a KDNP-től kapott támogatást. A Magyar Úttörők Szövetsége azonban pártsemleges, mert ő annak idején a KISZ-től kapott támogatást. Természetesen naivitás volna elhinni, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége - népmesei fordulattal élve - egy varázspálca egyetlen suhintására megváltozott és egyszerre pártsemlegessé vált, noha tagszervezetei az elmúlt rendszer során épültek ki. S érdekes módon éppen ezekre a szervezetekre való hivatkozással akarják támogatni egyesek.
De nemcsak ez a szempont. Hanem a Magyar Úttörők Szövetségének üzleti vállalkozásai is lehetetlenné tennék a szervezet támogatását, ugyanis a pályázati kiírásnak ez ellene mond. A Magyar Úttörők Szövetségének Hírlevelében olvastam, hogy megállapodást kötöttek a teljesen pártatlan Népszabadság Rt.-vel a pártatlan Népszabadság című napilap terjesztését illetően. Tabajdi képviselő úr teljesen pártatlanul ebben az ügyben levelet intézett a bizottsághoz, ahol azt mondta, hogy ezek nem üzleti tevékenységek, sőt a Csillebérc sem az, holott a tábor tavalyi bruttó összforgalma elérte a 60 millió forintot. Ez a szervezet azonban kap támogatást.
Kérem, a rendszerváltoztatásnak, a társadalom megújításának a magyar társadalomban az egyik legnagyobb és legalapvetőbb tanulsága, hogy ebben a társadalomban azok az emberek és szervezetek a legfüggetlenebbek és a leginkább pártatlanok, akik korábban masszívan a pártállam szervezetéhez tartoztak. Ma már senki sem lehet annyira pártatlan vagy ártatlan, mint egy volt kommunista. Tőlük tanuljuk a demokráciát, ezektől a merániból Tiborccá vedlett emberektől és szervezetektől, hogy pártpolitikai célkitűzésektől függetlenül alakíthassuk ki a magyar társadalom civil szféráját. Igen. Egyetlen fogalommal sem éltek vissza olyan mértékben a rendszerváltoztatás során, mint a pártatlansággal. Így a fogalom a magyar társadalmi mimikri része lett, hogy minél áttekinthetetlenebbé váljon az a valóság, amelyben a rendszerváltoztatás Parlamentjének cselekednie kellene.
Nem lelhető föl ebben az indítványban az, hogy koalíciós pártok vesznek részt a bizottságok munkájában. Formai hibának tartom. Habár Soós Károly Attila elmondotta, hogy nem akartak érdemileg beleszólni - a költségvetési bizottság - a pályázatokba. Csakhogy: ha nem akartak érdemileg beleszólni, akkor valamennyi módosító indítványt ide kellett volna bocsátaniuk a tisztelt Ház elé, pusztán valóban csak a számszaki megfelelőségeket nézve, hogy annyi legyen a kiadás, amennyit elvesznek másoktól, másik szervezeteknek visszaadnak, tehát hogy az összeg stimmeljen. De miután a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság döntése alapján kerülnek elénk a módosító indítványok, ezért az a sajátos folyamat zajlott le, hogy az indítványozó bizottság volt az, amely saját maga elbírálta a beérkező módosító indítványokat. Végül is ahhoz a fórumhoz került vissza, hiszen a költségvetési bizottság nem volt hajlandó érdemileg más módosító indítványokkal foglalkozni, csak amit az eredeti indítványozó bizottság tett.
(17.00)
Igen tisztelt Ház! Igen tisztelt elnök úr! Elnézést kérek a disszonáns hangért, de meg kell mondanom őszintén, hogy a harmónia, ami itt a hozzászólásokból kiderült, ha abból indulunk ki, hogy a Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat. nóta a harmónia netovábbja, akkor a világ zeneirodalmából számos mű disszonánsnak mutatkozhat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
