MARX GYULA, DR. a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság elnöke, a napirendi pont előadója
MARX GYULA, DR. a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság elnöke, a napirendi pont előadója
MARX GYULA, DR. a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság elnöke, a napirendi pont előadója
Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés társadalmi egyesületek támogatására szánt összegének felosztása és megszavazása évről évre sok ellenérzést kiváltó eseményként él a Parlament és az érintettek köztudatában. Az elosztást elvégző bizottság tagjai pedig a legkülönbözőbb kifogásoknak, szemrehányásoknak, nem egyszer támadásoknak vannak kitéve.
Ezért a képviselők tájékoztatása, valamint az egyesületek és a közvélemény tájékoztatása érdekében szükségesnek tartom röviden ismertetni a pályázati kiírás feltételeit, a kizáró okokat, az elbírálás módszerét és rendjét. Szükségesnek érzem, hogy beszéljek a javaslatainkat érő bírálatok jogosságáról és az esetenkénti elfogadhatatlanságáról.
A bizottság eddigi tapasztalatai alapján szeretnék szólni néhány szót, hogy hogyan lehetne javítani az eddigi elosztási gyakorlaton, emelve ezáltal a támogatás hatékonyságát. Mondanivalóm lényege többnyire a kialakult bizottsági álláspontot tükrözi. Szubjektív véleményem nem minden esetben egyezik a kialakult állásponttal. Ugyanakkor elmondhatom azt is, hogy tartózkodni igyekszem attól, hogy az egyéni véleményemmel terheljem a tisztelt Parlamentet.
Kezdem a pályázati kiírás feltételeivel. A kiírás az eddigi gyakorlat szerint az egyesületi tevékenység három területét részesítette előnyben. A következők szerint:
Preferálta először az egészségügyi megelőző, a rehabilitációs és egészségmegőrző tevékenységet végzőket.
Másodszor: az ifjúsági és gyermekérdekeket védők ténykedését, és
preferálta harmadszor a természet- és környezetvédő tevékenységet folytató szervezeteket.
Ezekbe a tevékenységekbe besorolható szervezetek között osztotta fel a bizottság a felosztható 388 milliós összeg 70%-át. A maradékot a kulturális és úgynevezett többcélú szervezeteknek juttattuk.
Hangsúlyozni szeretném: elsősorban az egyesületi tevékenységet kívánta a bizottság támogatni, és nem az egyesületek fenntartását, bár a kettő nem mindig választható el egymástól.
(16.10)
Kizártuk a pályázatokból - a kiírás szerint - az alapítványokat, a tiszta érdekvédelmi szervezeteket és szorosan a pártokhoz kötődő egyesületeket. Ezenfelül az elbírálásnál hangsúlyosan vettünk figyelembe néhány formai elemet is, így például az egyesület cégbírósági bejegyzésének idejét és néhány tartalmi jegyet. Például ha az előző évben kapott támogatást egy egyesület, akkor azt néztük, hogy elszámolása korrektnek minősíthető-e.
Végül megköveteltük, hogy az egyesület tevékenysége országos, de legalább regionális, azaz mintegy három megyére kiterjedésű legyen.
Áttérve az elbírálás módszerére és gyakorlatára, azt szeretném hangsúlyozni, hogy a pályázatokat - az idén először - formanyomtatványon kellett beadni, melyet az előző évi pályázóknak automatikusan megküldtünk, és egyébként minden érdeklődőnek - akár telefonon érdeklődőnek - a kiírási feltételeket is leíró nyomtatvánnyal együtt küldtünk meg. Ezzel a gyakorlattal elértük azt, hogy az előző évi pályázati dömping mérséklődött, és 1000-1500 pályázat helyett csak 715 érkezett hozzánk a megadott határidőig.
A befutott pályázatokat felkért szakértők először osztályozták a megadott témakörök szerint. Itt szeretném mindenkinek a tudomására hozni, hogy minden bizottsági tagnak jogában állt szakértőt felkérni, s a bizottsági tagok éltek is ezzel a jogukkal.
Az alaposztályozás után a hiányos pályázatot benyújtókat részben postai úton, részben telefon útján visszaértesítettük, és felkértük őket, hogy a hiányokat pótolják és csatolják a pályázatukhoz.
Ezután azokat a pályázatokat, melyek bizottságunk álláspontja szerint a mi felosztható pénzkeretünkbe nem illettek bele, a megfelelő helyre átirányítottuk. Így például az emberi jogi bizottsághoz vagy a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítványhoz vagy más intézményhez utasítottuk, illetve küldtük el.
Ezután a bizottság megállapodott - az eddigi felosztások tapasztalata alapján -, hogy az öt fő témakörbe sorolható pályázatok között a rendelkezésre álló 388 millió forintot milyen arányban osztja fel. Majd a bizottság tagjaiból és a felkért szakértőkből megalakultak az albizottságok, és ezek dolgozták ki az első elosztási javaslatot.
Ezeket a javaslatokat a bizottság plenáris üléseken szakértőkkel, érdeklődő képviselőkkel, lobbyzókkal, jelentkező egyesületi vezetőkkel együtt nyílt üléseken megtárgyalta és esetről esetre a határozatképesség teljes birtokában a bizottság szavazattal fogadta el azt az összeget, amit az egyezség értelmében megállapítottunk.
A bizottság plenáris ülésein azonban szükség esetén vissza-visszatért némelyik döntésére, és újra szavazott, ha új ismeret, az első döntés idején figyelembe nem vehető tény merült fel, mely az előző döntés megváltoztatását valamiképpen indokolttá tehette vagy tette.
Itt kívánom elmondani, hogy ezek a döntések nemegyszer igen nehezen kemény alkuk és kompromisszumok árán születtek meg.
Szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy a többségi döntéssel és sokszor nagy egyetértéssel megszavazott végeredmény a legkritikusabb esetekben mindig kompromisszumot jelent és nem az egyes bizottsági tagok saját nézetét testesíti meg. Ezért különösen igazságtalanok azok a nyílt vagy folyosói magántámadások, melyeknek a bizottság tagjai időnként ki vannak téve.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a támogatási javaslatunkat bíráló képviselők figyelmét felhívjam egy gyakori tévedési forrásra, nevezetesen, amikor az egyesület elnevezéséből von le a bíráló közvetlen következtetést a támogatás megadásának, nagyságának, mértékének jogosságára, vagy vitatja a szervezet éppen feltüntetett csoportbeosztását, illetve a szervezetnek abba a csoportba való kerülésének a helyességét. Az utóbbira példa például az '56-os Szövetség besorolása, mely az I-es egészségügyi csoportba került. Ebben az esetben a nevezett szervezet egészségügyi, rehabilitációs és szociális tevékenységéhez kérte a támogatást. Ez a magyarázat.
Az előbbire példa a sokszor vagy időnként emlegetett, nevetségesnek tartott Zabhegyező Gyermek Animátorok Egyesülete vagy a Magyar Garabonciás Szövetség. A tréfásnak szánt elnevezések mögött komoly célkitűzések rejlenek, és komoly munkát találunk.
Az első esetben az egyesület gyermekszíni előadásokat, fesztiválokat, karácsonyi ünnepségeket rendez elsősorban állami gondozottakból álló gyermekközösségeknek.
A második esetben pedig gyermek olvasótáborokat szervez az egyesület, és ilyen célokat szolgáló kiadványokat jelentet meg. Munkájuk kapcsolatban áll a Széchenyi Könyvtárral. 1992-ben 67 ilyen olvasótábort működtetett.
Befejezésül engedjenek néhány szót ejtenem az eddigi elbírálásokból leszűrhető tapasztalatokról. Évről évre visszatérő gondja a bizottságnak, hogy olyan szövetségek, nagy szervezeti központok jelennek meg a pályázók között, amelyek működésükhöz - jogosan - a felosztható pénzeszközök tetemes részét igénylik. Így az elmúlt évben a TIT, az egészségkárosodásban szenvedők szervezetei s a Máltai Szeretetszolgálat igényeinek kezelése, az idei elosztásnál pedig a MTESZ okozott csaknem kezelhetetlen nehézséget.
(16.20)
Szakértői véleménnyel egyetértésben, nyomatékosan kéri a bizottság a pénzügyi kormányzatot, hogy a költségvetési törvény összeállításánál vegye figyelembe bizottságunk ilyen irányú javaslatát. Ezt a javaslatot még a nyári szünet előtt írásban eljuttatjuk a pénzügyminiszter úrnak. Kívánságunk az, hogy a jövőben ezek a szervezetek jelenjenek meg önálló költségvetési tételként, és a támogatási összegről ne az egyesületek pályázatainak elbírálása során kelljen dönteni, hanem döntsön a kormányzat és a Parlament.
Utolsó gondolatként említeném: egyetértünk abban, hogy az egyesületek léte, fennmaradása, az egyesületi élet kialakulása és sok nemes emberi cél megfogalmazása, megvalósítása elsősorban társadalmi érdek, és nem közvetlenül állami feladat. Az úgynevezett civil társadalom megszerveződésének előmozdítása mindannyiunk közös akarata és törekvése. Kérdés: a jelenlegi támogatási forma jól szolgálja-e ezt a szerveződést.
Jelenleg az egyesületek között az adja az alapvető különbséget, hogy van-e önálló infrastruktúrája egy szervezetnek vagy nincs. Kérdés: hogyan hasznosul az a támogatás - amely gyakorlatilag évről évre alacsonyabb -, amit az egyesületek a költségvetéstől kapnak. Ezekre a kérdésekre ma csak hézagos válaszokat lehetett adni. A vizsgálódásoknak ki kellene terjedniük ezekre a nyitott kérdésekre, amelyekre kapott válaszok sok szempontból módosíthatják elképzeléseinket, és módosítják a további tennivalókat, amelyek ránk várnak.
Ezeket szerettem volna előrebocsátani a határozathozatal előtt.
Remélem, látja a tisztelt Ház, milyen hatalmas és mily sok megfontolással járó munka előzte meg az elfogadásra benyújtott javaslatainkat és módosító javaslatainkat. Kérem a tisztelt Házat, szavazataival támogassa a költségvetési és pénzügyi bizottsággal együttesen előterjesztett határozati javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps.)
