TABAJDI CSABA, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
TABAJDI CSABA, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
TABAJDI CSABA, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Ház! A korábbi időszaktól eltérően az elmúlt évben a civil társadalmi szervezetek fejlődése, megerősödése demokratizálódásunk egyik nyilvánvaló jelenségévé vált. Ez részben öntörvényű belső fejlődési folyamat eredménye, de a társadalom kritikájának megjelenése is egyben, kezdő parlamenti demokráciánk működési esetlegességeivel kapcsolatos elégedetlenség is.
Sajnos még nem alakult ki egészséges párbeszéd a civil társadalmi önszerveződés, a Parlament és a helyi önkormányzatok között. Bár előrehaladt, de még sincs megoldva az Országgyűlés és a civil társadalmi szervezetek közötti együttműködés intézményrendszere, a civil szféra parlamenti megjelenítésének mechanizmusa. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel a civil társadalmi kapcsolat visszajelzés és sajátos kontrollmechanizmus, jelentősen segítené a magyar Parlament munkájának hatékonyságát, hozzájárulna a társadalommal folytatandó érdemi párbeszédhez. Ez a cél azonban csak a törvényi szabályozással és megfelelő intézmények kiépítésével érhető el. Nevezetesen olyan állandóan működő parlamenti szervezet létrehozására lenne szükség, amely a civil szféra és a Parlament között az összekötő kapocs szerepét töltené be, ezzel egyidejűleg a civil társadalmi érdekek parlamenti megjelenítője, sajátos értelemben szószólója lenne.
Ez annál is inkább üdvös lenne, mert a Parlament illetékes bizottsága, a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság csak az év bizonyos részeiben érintkezik a civil társadalmi szférával, annak is csak bizonyos aspektusaival, és mandátum hiányában nem tudja igazán nyomon követni a költségvetési támogatás összegeinek rendeltetésszerű felhasználását sem, nem képes igazán megfelelő visszajelzésekre.
Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának trendje egészében véve kedvező képet mutat, ha a teljes rendszert vesszük szemügyre. A teljes nonprofit szférát tekintve a költségvetési támogatások összege dinamikus növekedést mutat az elmúlt három évben.
1991-ben 3 milliárd 432 millió, 1992-ben 6 milliárd 156 millió forint, 1993-ban pedig 8 milliárd 374 millió forint. Ez az összeg az állami alapítású nagyalapítványok, az egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a civil társadalmi szervezetek egy részének címzett támogatását tartalmazza. Ez az összeg azonban nem tartalmazza azokat az elosztási rendszereket, amelyek nem jelentek meg nyilvánosan önálló költségvetési tételként. Sajnos, a Parlamenten kívüli elosztásban erőteljes szerepe van a lobbyzásnak, a kijárásnak, a sajátos kormányzati preferenciáknak, a döntések eltitkolásának.
A kormányzati szervek számos csatornán, sokszor botrányokat kiváltó alapítványokon keresztül juttatnak jelentős forrásokat egyesületeknek, társadalmi szervezeteknek. Mindez nagy élességgel veti fel a költségvetési támogatások áttekinthetőségének, társadalmi nyilvánosságának különös szükségességét.
Tisztelt Ház! Az önálló címként megjelent, közvetlen támogatást elnyert szervezetek támogatását leszámítva az Országgyűlés pályázati kerete az 1992-es 420 millió forinthoz képest ebben az évben 388 millió forint volt. A bizottság által követett átlátható és ellenőrizhető elosztási rendszer a nonprofit szférában felosztható összegnek csupán 4,6%-át képezi, s néhány kiemelt társadalmi szervezetnek juttatott költségvetési támogatás is meghaladja a pályázat keretében szétosztandó összeget. A kiemelt társadalmi szervezetek által címzetten megkapott összeg részaránya 52%, míg a mostani vita tárgya csupán ennek az összegnek 47%-a.
Nem lehet irónia nélkül szemlélni, hogy a mintegy 400 millió forint elosztása teljes nyilvánosság előtt, az érzelmi, politikai összecsapások terepén könnyen elterelheti a közvélemény figyelmét a billiárdos keretek elosztásáról és felhasználásáról.
(16.40)
Ez még akkor is igaz, ha mind az egyházak támogatása, mind a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása a nyilvánosság által ellenőrizhető, korrekt módon történik.
Mindebből következik, hogy olyan átfogó rendszer kialakítására és törvényi szabályozására van szükség, amely az összes költségvetési forrás elosztását szabályozza, ellenőrzi, s a decentralizált elosztás mellett is, a széles nyilvánosság előtt a támogatásokat nyilvánvalóvá és áttekinthetővé teszi.
Tisztelt Ház! Figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a társadalmi szervezetek szinte kivétel nélkül rossz körülmények között dolgoznak; kevés a helyiség, magasak a bérleti díjak, hiányos és drága az infrastruktúra. A működési költségek csak nagyon alacsony szinten biztosítják az apparátusok foglalkoztatását. A hiányhelyzetből fakadóan a jelentős infrastruktúrát örökölt szervezetek mint bérbeadók, könnyen vonhatják be érdekkörükbe a kisebb szervezeteket.
Erőteljes differenciálódás indult meg az elmúlt években a civil társadalmi szervezetek körében, elsősorban az anyagi, működési feltételek tekintetében. Kialakult a preferált, gazdag, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal, s így külföldi forrásokkal is rendelkező szervezetek köre. Velük szemben áll a mindennapi fennmaradást is nehezen biztosító, hagyományos társadalmi munkára építő szervezetek tömege. Sajnálatos, hogy egyre nagyobbak azok a hézagok, amelyek az állam ellátási kötelezettsége, lehetősége és a szükségletek között feszülnek. Elsősorban szociális, egészségvédelmi, illetve karitatív, jótékony célú önkéntes szervezetek kényszerülnek kitölteni ezt a hézagot, vállalnak át lényegében állami funkciókat. E tevékenység elvégzéséhez legalább dologi kiadásaik maradéktalan fedezetét biztosítani kellene. Az ilyen szervezetek esetében valójában értelmetlen és etikátlan a versenyeztetés és a töredékes támogatás.
Mindennapos gyakorlattá vált, hogy a társadalmi szervezetek, egyesületek többsége egyik pályázatot a másik után nyújtja be a különböző alapokhoz, alapítványokhoz és más költségvetési pénzosztó forrásokhoz. Ennek egyik következménye, hogy tovább differenciálódik a mezőny sikeres és sikertelen pályázókra. Nem nehéz észrevenni bizonyos irányultságú, tevékenységi területű szervezetek preferenciáját, az előre lefutott pályázatokat. Ennél is súlyosabb következmény, hogy számos szervezet esetében általánossá vált a teljes bizonytalanság, az egyik napról a másikra való élés, a megbízható tervezés hiánya.
Tisztelt Országgyűlés! A civil társadalmi szervezetek vonatkozásában az elmúlt év további két jellegzetességet mutatott, amely bizottságunk munkájában is erősen éreztette hatását. Az egyik ilyen jelenség a társadalmi szervezetek tömörülése, sajátos, kvázi kamarákká való szerveződése. A társadalmi szervezetek körében erőteljesen megindult különböző centrumok kialakulása, amelyek mögött homogén vagy heterogén jelleggel eltérő csoportosulások jöttek létre.
A másik jelenség, hogy míg 1990-ben, '91-ben a pártok többsége részéről korlátozott figyelem mutatkozott a civil társadalmi szervezetek iránt, 1993-ban a pártpolitika egyre erőteljesebben orientálódik az egyesületek irányába, sőt megpróbál behatolni a civil szférába. A politikai pártok és döntéshozó erők kezdik felfedezni a civil szféra, a társadalmi szervezetek jelentőségét, mint a közvéleményt befolyásolni képes, jelentős tömegbázissal rendelkező közösségeket. Nem egyszerűen választókat keresnek 1994-re, hanem megpróbálják saját politikai szervezetüket jobb színben feltüntetni, újabb rétegekre kiterjeszteni befolyásukat. Megindult a politikai irányzatok szerinti helyezkedés is, illetve egyértelmű politikai szándékok, célok burkoltan társadalmi szervezetként, egyesületként mutatkoznak meg. Közöttük akadnak olyanok is, a melyek politikai pártok szatellit szervezetei, patronáltjai.
Tisztelt Ház! A társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság ez évi munkája az előző két év elosztási tapasztalataira épült, de lényeges elemekkel javult:
1. Az 1993. évi pályázat kiírása minden korábbinál pontosabb volt, a normativitás bizonyos követelményeit határozottan érvényesítette. Sikerült megállapodnia a bizottságnak a tartalmi prioritásokban és néhány olyan részletben, amely megbízhatóbb lebonyolítást és igazságosabb elosztást tett lehetővé.
2. Lényegesen javult a szakértői háttérmunka. Erre az évre kialakult végre a felkészült szakértők köre, bár működésük költségfedezete megnyugtatóan nem rendezett. Többek között megfelelő fedezet hiánya miatt nem készült el a teljes pályázati anyag szakszerű számítógépes feldolgozása. Ezúton is felhívom a tisztelt Ház és különösen az Országgyűlés elnökének figyelmét, hogy ilyen típusú pályázat lebonyolítása általában eltér az országgyűlési bizottságok általános munkarendjétől, átlagos költségigényétől.
3. A bizottság munkájában, néhány képviselő tevékenységében bár természetszerűen megjelent a politikai érdekérvényesítés, sőt nyomás, mégis a bizottsági vitákra az elvszerű jelleg, a korrektségre való törekvés volt a jellemző. A bizottság tagjaira időnként jelentős külső nyomás nehezedett, különösen a módosító javaslatok megfogalmazásakor.
Szólnom kell bizonyos kommunikációs hiányról is, amely a bizottsági tagok, illetve a képviselők és a frakciók némelyike között kialakult. A pályázati feltételekről, azok értelmezéséről, a lebonyolítás tervezett menetéről a bizottságnak célszerűbb lett volna jobban tájékoztatnia a tisztelt Házat, mert ezáltal jobban nyilvánossá váltak volna a prioritások és a munkaelosztás módszerei.
Természetes, hogy a politikai értékrendek és érdekek alapján a bizottság tagjai számos kérdésben más arányokat alakítottak volna ki, de a szakmai és politikai érdekegyeztetés nyomán a bizottságban dolgozó képviselők a kompromisszumok jegyében megegyezésre törekedtek. Természetes, hogy az MSZP parlamenti képviselőcsoportja részéről bizonyos preferenciák másképp jelentkeztek volna, s több pályázó esetében ez más állásfoglalást eredményezett volna. Tekintettel azonban az előttünk lévő javaslatcsomag kompromisszumos, konszenzuskereső jellegére, a magunk részéről a bizottság tevékenységét, módosító javaslatait támogatjuk és azokat elfogadhatónak tartjuk.
Kérem a tisztelt Házat, fogadja el a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság előterjesztését a bizottság által támogatott módosító javaslatokkal együtt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
