FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném egy ügyrendi javaslattal kezdeni beszédemet, mégpedig azzal, hogy az áfa-törvény, az áfa kompenzálására benyújtott országgyűlési határozati javaslat és a pótköltségvetés tárgyalását az általam most említett sorrendben folytassa az Országgyűlés. Kérem elnök urat, hogy amennyiben legközelebb az Országgyűlés határozatképes lesz, ezt az ügyrendi javaslatot tegyék fel szavazásra.
Szeretném megindokolni javaslatomat. Valamennyi expozéban, valamennyi felszólalásban, amely ezekkel a felsorolt javaslatokkal kapcsolatos, egymásba átnyúló beszédeknek lehettünk tanúi, hiszen ezek a kérdések nem válszthatók el egymástól.
Ugyanakkor a pótköltségvetés tartalmaz 6 milliárd forint olyan bevételt, ami az általános forgalmi adó növeléséből, illetve változtatásából származik. Amenynyiben a Parlament ezt nem szavazná meg, úgy a pótköltségvetésben lesz egy olyan 6 milliárdos bevételi előirányzat, aminek nincs törvényi háttere. Ez indokolja a javaslatomat.
Kérem elnök urat, hogy az Országgyűlés legközelebbi ülésén, határozatképesség esetén szíveskedjék ezt feltenni szavazásra.
Magáról a pótköltségvetésről, illetve az áfá-ról annyit szeretnék mondani, hogy tehát a 6 milliárdos költségvetési bevételből 3 milliárdot a Kormány kompenzálásra szánt. Ezeknek a részleteit - tehát magának az áfá-nak, illetve a kompenzálásnak a részleteit - a 11399-es és a 11400-as javaslatból láthatjuk és tanulmányozhatjuk.
Nagyon fájdalmas javaslatokról van szó, hiszen tavaly, amikor a kétkulcsos áfa bevezetésre került, olyan meggondolásból maradtak ki ezek a most szóban forgó cikkek a kétkulcsos áfá-ból, illetve csak 6% lett ezek egy részének a forgalmi adó kulcsa, hogy ezek a cikkek tulajdonképpen egyrészt közszükségleti cikkek, másrészt olyan cikkek, amelyek főleg a kiskeresetű emberek jövedelmének igen nagy százalékát emésztik fel, mint ahogy ezt más képviselőtársaim, most közvetlenül előttem Ilkei Csaba képviselő úr is említette. Mégis önmagában minden olyan adónemet, amely nemcsak bizonyos rétegekre rak terhet, hanem a közteherviselés irányába mutat, elvben pártolni lehet és elvben pártolni kell. Az áfá-t ilyen adónemnek tartom, és támogatását attól teszem függővé, hogy megfelelő-e az áfa bevezetésével, illetve változtatásával kapcsolatos kompenzáció vagy nem.
Tehát ezért a kompenzáció nagyon fontos, amit nem tekintek szociális kiadásnak, hanem a gyermekes családok esetében egyenesen beruházásnak tekintem, más rétegek esetében pedig az állam olyan kötelezettségének, amit az Alkotmányban vállalt.
Mielőtt a részletekbe mennék, szeretnék néhány szót szólni a gyógyszer áfa-emeléséről. Amennyiben a javaslat szerint megtörténik ez a változtatás, kiket érint elsősorban?
Nyilván a nagy gyógyszerfogyasztókat, ezek között elsősoron említeném a nyugdíjasokat, akik közismerten idős korunknál fogva több gyógyszert fogyasztanak az átlagnál. Ezenkívül a gyermekes családokat, ahol a gyermekek körében ugyancsak többször fordul elő, hogy gyógyszert kell szedni, mert megbetegednek a gyerekek, és harmadsorban az intézményeket említeném, az egészségügyi intézményeket és a honvédséget, amelyek igen nehéz helyzetbe kerülnek.
Az első két réteg kompenzálására tartalmaz javaslatot az áfa-kompenzáció, azonban az intézmények kompenzációját valamilyen mértékben hiányolom. Sőt, felvetem - és nagyon sajnálom, hogy nincs itt a miniszter úr, s ilyen javaslat tárgyalását a minisztérium távollétében vagyunk kénytelenek folytatni -, megfontolandónak tartom, hogy a gyógyszert vegyék ki az áfa-kulcsok rendezéséből.
(20.40)
Milyen kompenzációt tartok elképzelhetőnek? Az áfa hatása tartós, nem egyszeri, ezért a kompenzációnak is tartósnak kell lennie, nem pedig egyszerinek, illetve átmenetinek. Szeretném elmondani önöknek, hogy ezt a javaslatot, amit én most elmondtam - tehát, hogy tartós kompenzáció legyen -, a Magyar Igazság nemzetpolitikai csoport is támogatja.
Kiket kellene támogatni? A javaslatok között van egy, amelyiknek a változtatását elfogadhatónak tartom, és ennek megfelelően is nyújtottam be módosító indítványt. Ezt most nem részletezném, majd a részletes vitában, csak felsorolnám azokat a rétegeket, amelyeknek a kompenzálásáról én gondolkodtam. A nyugdíjasokat, a házastársi pótlékkal rendelkezőket, a nyugdíjszerű járadékokkal rendelkezőket, a központi szociális segélyezetteket és az árvaellátásban részesülőket havi 300 forinttal. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, valamint az önkormányzatok által folyósított rendszeres pénzbeli szociális ellátásban részesülők egyszeri 1000 forintos támogatásban részesüljenek. A harmadik csoport pedig a gyermekes családok. A gyermekes családoknál a családi pótlék emelését tartanám szükségesnek, és nem egyszeri kompenzációt, hiszen - mint modottam - a gyerekes családok mindig, mindenféle kompenzációnál, mindenféle állami juttatásnál háttérben maradnak, illetve hátrányt szenvednek el. Ezért javaslom, hogy a családi pótlékok 300 forintos emelése kerüljön bevezetésre kompenzációként.
Az általam javasolt kompenzáció meghaladja a Kormány által benyújtott kompenzációs tervet, ami köztudottan 3 milliárdos nagyságrendű. Az énáltalam javasolt 1993-ra 4 milliárd 453 milliót tesz ki. Tudom, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy a pótköltségvetést is ezzel a számmal módosítani kell; részemről ez is megtörtént.
Szeretném elmondani, hogy módosító indítványaimat a részletes vitában szeretném majd megindokolni. Az idő előrehaladtára való tekintettel tovább nem kívánom igénybe venni az idejüket. A magam részéről a kompenzáció mértékétől teszem függővé az áfa-törvény módosításának az elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
