TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Én természetesen az írásban megküldött interpellációjára fogok és tudok válaszolni.
Alaposan áttekintettük az említett Fővárosi Köztársasági Megbízotti Hivatal által kiadott határozatot, ami a Batthyány téri Fehérkereszt Fogadó átadására vonatkozik.
Megállapítást nyert, hogy az I. Kerületi Polgármesteri Hivatal jegyzője 1992. május 24-én kelt határozatával engedélyezte, hogy a Pannónia Szállodák Részvénytársaság az épület 190 négyzetméter alapterületű helyiségcsoportjának használati jogát a Postabank és a Takarékpénztár Rt. részére bankfiók céljára átadja. Majd ezt követően 1992. október 5-én kelt határozatával javította, illetőleg pontosította az előző határozatát. A pontosítás az alapterület és a helyiségcsoport elhelyezkedésére vonatkozott.
Bár az I. Kerületi Polgármesteri Hivatal illetékes ügyosztálya már a határozatok meghozatala előtt tudomással bírt arról, hogy az épület műemlék, nem szerezte be a műemlékvédelmi szakhatóság véleményét és így a határozatokról nem értesítette a Műemlékvédelmi Hivatalt.
Miután az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága az engedélyező határozatokról tudomást szerzett, kezdeményezte az I. kerületi önkormányzat jegyzőjénél a jogsértés megszüntetését.
Mint felettes szerv, a Budapest Főváros Köztársasági Megbízott Hivatala a 30 521/1993. számú átiratában tájékoztatta a Műemlékvédelmi Hivatalt, hogy bár a kifogásolt határozatok törvénysértőek, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvénnyel módosított 1957. évi IV. törvény 71. §-ába foglalt korlátozó rendelkezések miatt felügyeleti intézkedést nem kezdeményezhet.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló említett törvény 71. §-ának (1) bekezdése kimondja: "Ha az államigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes államigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja." Ez a jogkör illeti meg a felettes államigazgatási szervezetet akkor is, ha a szakhatóság a felettes szerve útján a határozat megküldésétől számított 15 napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi. (Ráday Mihály beszélget.) Szeretném, ha Ráday képviselőtársam figyelne, hogy mérlegelni tudná majd az elfogadást, hogy mit tettünk. (Taps a jobb oldalon.)
Tehát jelen esetben nemcsak hogy törvénysértő volt a határozat, hanem arról nem is tájékoztatták a műemlékvédelmi hatóságot, jelen esetben úgy is, mint szakhatóságot. A KMBH átirata a már említett törvényi szakasz (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra hivatkozik, mely szerint nincs lehetőség a határozat megváltoztatására vagy megsemmisítésére, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Tehát nem lehet egyetérteni a KMB Hivatal ilyetén történő hivatkozásával, amely szerint a törvénysértés megszüntetését a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme akadályozta. Ez az említett törvényi rendelkezés olyan értelmezése, amely jelen esetben . (Ráday Mihály ismét beszélget.) ., tetszik ugye figyelni? . a műemlékvédelem, így a magyar műemlékvagyon kiszolgáltatottságához vezet. Ez a véleményünk.
Mindezek után a hatályos rendelkezések értelmében a Műemlékfelügyeleti Igazgatóságnak már csak a Fővárosi Főügyészségnél benyújtandó törvényességi óvás lehetősége maradt, mint arról képviselő úr is szólt.
A Köztársasági Megbízotti Hivatal válaszának kézhezvétele után, ez év április 21-én a törvénysértő határozatok ellen a Műemlékfelügyeleti Igazgatóság benyújtotta az óvást a Fővárosi Főügyészséghez. Ez az eljárás jelenleg folyamatban van.
A másik írásban megküldött téma az Óbuda újlaki környezetében felépült szolgáltatóház ügye, amelynél a Műemlékvédelmi Hivatal szakhatóságként működött közre.
Itt a szabálytalanul folyó építkezés során több esetben került sor arra, hogy az elsőfokú műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontból elfogadhatatlan tervmódosításokhoz megtagadta a hozzájárulását.
Az épület az eredetileg engedélyezett tervektől eltérően sajnos mégis felépült. A Műemlékfelügyeleti Igazgatóság folyó év április 30-án kelt szakhatatósági állásfoglalásában az épület átalakítás nélküli fennmaradásához nem járult hozzá. Az építésrendészeti eljárás jelenleg is folyamatban van.
A harmadik téma a Duna-parti Viktória Szálloda építkezésének a története. Ennek engedélyezési, illetve építésrendészeti eljárásában a műemlékvédelmi hatóságunk nem vett részt, tekintettel arra, hogy azok a terület világörökséggé nyilvánítását megelőzően folytak.
És itt engedje meg tisztelt képviselőtársam, hogy megjegyezzem, hogy az önkormányzatoknál is jogszabályi hiányosságok merülnek fel. Hadd utaljak arra, hogy Budapest főváros még mindig nem alkotta meg a világörökség-rendeletét. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) Azonnal befejezem.
Összegezésképpen megállapítható, hogy a téves jogértelmezés mellett a jelenleg hatályban lévő jogszabályok sem biztosítják kellő hatékonysággal a műemlékvédelmet. Ez a tény is sürgetővé teszi a műemlékvédelmi törvény minél előbbi megalkotását, majd elfogadását, s emellett a hatáskörök egyértelmű és pontos meghatározását a magyar műemlékvédelem érdekében.
Tájékoztatom végül a tisztelt Házat, hogy a műemlékvédelmi törvény az ez évi törvényalkotási programban szerepel. Köszönöm figyelmüket. Kérem interpellációs válaszom elfogadását. (Taps.)
