SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Ma még ezek a témák néhányszor elő fognak kerülni, csak nagyon röviden válaszolok a sajátos jelzőkben nem szűkölködő kérdéssorozatra.
A gyógyszerészetre vonatkozó törvény megszületése felkérésemre történt, valóban 1990-ben, egyik legelső lépésem volt, hogy a szakmát kértem meg, hogy a számára fontos gondolatokat foglalja össze, és annak képviseletére vállalkoztam. Igen sok ellenállással találkoztam. Elsősorban annak a koncepciónak a keresztülvitelében, mely a gyógyszertári központok szétdarabolását, helyesebben értelem szerinti több részre bontását és a központról a hálózat leválasztását jelenti, s ezen nehézségek legtöbbike a Szabad Demokraták Szövetségétől érkezett.
Emellett más nehézségek is fönnállnak. Nevezetesen: lehet-e védeni a gyógyszerészet sajátos érdekeit? Lehet-e privilegizált körülményeket teremteni egy árucikk eladásával foglalkozó hálózatban a gazdaság egészére vonatkozó általános törvények kapcsán?
Szent meggyőződésem, hogy lehet. Ennek azonban a gazdasági élet egyéb szereplőit is meg kell győzni, nemcsak engem. Ez a meggyőzés ma abban a fázisban van, hogy a mai napon a közigazgatási államtitkári értekezlet a vonatkozó törvényt megtárgyalta, és első olvasatban a Kormánynak csütörtökre tárgyalásra ajánlotta.
A tekintetben viszont, hogy a hazai gyógyszerészet, gyógyszerellátásunk rendje minden idők legnagyobb szabályozatlanságába jutott volna, merően más a véleményem. Egyetlen szabályozatlan terület nincs. Hogy lehetnének jobb szabályok? Erről meg vagyok győződve. Arról is meg vagyok győződve, hogy az a törvény, melynek egy korábbi változatát a bizottság tagjainak átadtam volt, alkalmas lesz arra, hogy ezt a kérdést hosszú távra rendezze. Meggyőződésem ugyanis, hogy árucikk és árucikk között számos különbség van, és ezért a gyógyszert mint árut forgalmazó cégeknek, üzleteknek, egységeknek sajátos szabályozással kell rendelkezniük.
Én azt gondolom, hogy a többi fölmerült kérdés úgyis interpellációs formában kerül a tisztelt Ház elé. Köszönöm a kérdést, és köszönöm a figyelmet. (Taps.)
