VARGA JÁNOS, DR. (MDF)
VARGA JÁNOS, DR. (MDF)
VARGA JÁNOS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szigorúan a részletes vita tárgykörében kívánok maradni és nem óhajtok hosszan szónokolni. Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz számos módosító indítványt nyújtottam személyesen be. Ezek egy részét a bizottságok és az előterjesztő elfogadta, másik része beépült csatlakozó módosító indítványokba, van azonban több, amely fennakadt az előterjesztő, illetve bizottsági tagok szűrőjén.
Bár ez utóbbiak helyességéről és célszerűségéről változatlanul meg vagyok győződve, mint törvénytisztelő állampolgár és mint demokrata képviselő megnyugszom döntésükben, két kivétellel, ahol a nemleges állásfoglalást nem tudtam és ma sem tudom megemészteni, s ezért az Országgyűlés plénumához fellebbezek.
Az első látszólag terminológiai kérdés, valójában azonban nagyon is tartalmi probléma. A törvénytervezet 13. §-a azt mondja, hogy: "A kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van mind az anyaországok (nyelvnemzetek) állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő kisebbségekkel való kapcsolattartásra."
A magyar nyelv alapvető törvénye, hogy ha egy fogalom mögé zárójelben magyarázó terminus technicust, szót illesztünk, akkor a zárójelbe tett és a zárójelbe nem tett rész azonos tartalmú, azaz egymásnak szinonimái. Itt viszont erről szó sem lehet.
Az anyaország lehet jogi fogalom, lehet territoriális fogalom, a nyelvnemzet azonban semmiképpen nem, se nem territoriális, se nem jogi fogalom, hanem a nemzet különböző típusai közül az egyiknek a meghatározását szolgálhatja.
Meggyőződésem szerint egyáltalán nem lenne szerencsés, hogyha ez a tartalmi ellentmondás ilyen szövegezésben benne maradna a reményeim szerint megalkotandó törvényben.
A másik javaslatom, amit védetni szeretnék a tisztelt képviselőház által, az a 46. § (1) bekezdéséhez fűzött módosításom. Az eredeti tervezet szövege a következőképpen hangzik:
"A kisebbségi oktatási intézményt elsősorban az érintett kisebbséghez tartozók vehetik igénybe." Ezzel szemben az én módosító indítványom így hangzik:
"A kisebbségi oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény betöltetlen férőhellyel az adott kisebbség igényeinek kielégítése után is rendelkezik."
Nem értem, nem értettem, hogy az előterjesztő képviselők miért hadakoznak ezen módosító indítványom ellen? Kifogásaik a következők:
Először, hogy az "elsősorban" majdnem olyan megszigorító, mint az én módosító indítványom szövegezése. Ez azonban matematikailag képtelenség. Mondjuk van egy kisebbségi oktatási intézmény, amely 30 férőhellyel rendelkezik. Ebbe jelentkezik 40 kisebbségi és 20 nem kisebbségi személy. Az adott intézmény, hogyha tizenhetet az adott kisebbségből vesz fel, akkor a törvény szövegének már megfelelt, mert megvan az "elsősorban", megvan a többség.
(16.50)
A következő tizenhármat a kisebbséghez tartozók mellőzésével, nyugodtan felvehetik a nem kisebbséghez tartozók közül.
A másik kifogás: az én indítványom elfogadása sértené az oktatási intézmény autonómiáját, egyszerűen azért, mert a felvételi kérelmek elbírálásakor - vagy elbírálása során - csökkenne a mérlegelési lehetőség. Ezt egyszerűen megint nem értem, és valójában nem is igaz, mert abban az esetben nem lenne egyáltalán mérlegelési lehetősége az intézménynek, ha pontosan ugyanannyi, kisebbséghez tartozó személy jelentkeznék az intézménybe, mint ahány férőhellyel az intézmény maga rendelkezik. Ha azonban akár a jelentkezők közül a kisebbséghez tartozók száma nem éri el a férőhelyek számát, akkor van mérlegelési lehetősége az intézménynek a nem kisebbséghez tartozó jelentkezők közül arra, hogy kiket vesz fel közülük. Ha pedig túlhaladja a nemzeti kisebbséghez tartozó jelentkezők száma a férőhelyek számát, akkor az ő esetükben van mérlegelési lehetősége az intézménynek, hogy mondjuk a 35 jelentkező közül melyik harmincat veszi fel és melyik ötöt nem.
A harmadik kifogás javaslatom ellen az, hogy a kisebbségi oktatási intézményeket az én javaslatom elfogadása könnyen gettószerűvé változtatná. Számos, kisebbséghez tartozó szülőt éppen az ettől való félelem elriasztana attól, hogy kisebbségi intézménybe adják a gyerekeiket. Ilyen felmérést, hogy mi riasztaná el a szülőket, mi nem riasztaná el, senki nem végzett, egyáltalán, nem is tudjuk, hogy létezik-e ilyen majd vagy sem.
Azonban a gettószerűség - ez a bélyeg - semmiképpen nem állja meg a helyét. Mert ha esetleg akadnak kisebbséghez tartozó szülők, akik ettől valamilyen oknál fogva valóban tartanak, nekik megvan a módjuk és lehetőségük arra, hogy ne kisebbségi oktatási intézménynél, hanem más intézménynél próbálkozzanak gyerekeik beiratásával.
Azt hiszem, hogy egészen más van itt a dolgok mögött. Nevezetesen miről van szó? Arról van szó, hogy a kisebbségi oktatási intézmények - a hallgatók számának megfelelően - költségvetési többlettámogatásban részesülnek. Ha mi a nemzeti kisebbségi gyerekek számára akarjuk ezt a költségvetési többlettámogatást biztosítani, akkor igenis el kell fogadni az én módosító indítványomat. Nem engedhető meg szerintem az, hogy azon az alapon, hogy elsősorban kisebbséghez tartozók vehetők fel, de mások is felvehetők, esetleg Budapestre akkreditált külföldi diplomaták vagy újságírók gyerekei, vagy netalán magyar diplomaták - külföldre készülő magyar diplomaták - gyerekei vehessék igénybe többlettámogatással ezeket a kisebbségi oktatási intézményeket.
Mindezek alapján tisztelettel kérem a Parlamentet, szíveskedjék a bizottságok állásfoglalását felülbírálni, és ezt a módosító indítványomat megszavazni. Köszönöm szépen. (Kis taps.)
