KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A határozati javaslathoz benyújtott néhány módosításról és ezek közül is csak a legfontosabbról szeretnék néhány szót szólni. Tekintettel arra, hogy — azt hiszem — ennek a határozatnak az volt a célja, hogy azt a problémát, ami ebben az évben és az elmúlt években is keletkezett ezekkel a támogatásokkal kapcsolatosan, valamilyen módon elkerülje; vagyis azt, hogy mindig a költségvetés elfogadása után határozta meg azt a bizottság, hogy mely feltételekkel és mely egyesületek, társadalmi szervezetek részesülhetnek ezekből a támogatásokból; másrészt pedig azt, hogy ezeket a támogatásokat az év végén vagy az év második felében, mint az idén: szeptemberben vagy októberben kaphassák meg ezek a társadalmi szervezetek.
Ehhez kapcsolódott vagy ezeknek a céloknak az elérését kívánta elősegíteni az a módosító javaslat is, amely a módosító csomagban — vagy módosító csomagunkban — szerepelt.
Ennek az egyik leglényegesebb, legfontosabb pontja — mindjárt a kiírásnál — az, hogy a pályázati kiírást a költségvetés közzétételével egy időben kell nyilvánosságra hozni. Tehát amikor a költségvetés megjelenik a Magyar Közlönyben, ennek a pályázatnak, ennek a pályázati kiírásnak is — ezzel együttesen — meg kell jelennie.
A társadalmi szervezetek támogatásánál korábban sok problémát okozott még az is, hogy némely társadalmi szervezetek nem tudtak a támogatásról vagy a támogatás lehetőségéről sem. Ezt kívánom — szintén a módosító javaslatomban — úgy kiküszöbölni, hogy legalább két országos napilapban kelljen közzétenni a pályázatot, illetve a pályázati kiírást, s így lehetővé válik, hogy már az év elején tudjanak a társadalmi szervezetek ezekről a pályázatokról.
Ennek a következő lépése az, hogy a kiírástól számított 90 napon belül — tehát a költségvetés közzétételétől számított három hónapon belül — ennek a bizottságnak az Országgyűlés elé kellene terjesztenie a határozati javaslatát, vagyis azokat az egyesületeket, azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek támogatást kapnak, támogatást kaphatnak a költségvetéstől.
Azt hiszem, így nem húzódhatna el ez az eljárás, és nem kerülhetnének olyan problémák elé az egyesületek, hogy némely egyesület működése egyszerűen megszűnik, hiszen az alapvető létfeltételei sincsenek meg, és ezt a költségvetés sem képes, nem tudja támogatni, csak akkorra, amikorra tulajdonképpen az egyesület már megszűnt, az egyesület nem is létezik. Így legkésőbb március végére, április elejére már az Országgyűlés előtt lenne ez a határozati javaslat, és azt gondolom, hogy a következő — tehát április — hónapban lehetőség lenne a döntésre is, és még az első félévben ezek az egyesületek mindenféleképpen megkaphatnák a támogatásukat.
A benyújtott határozati javaslatban szerepel az, hogy 100 fő legyen az a minimális létszám, amely egy egyesület taglétszáma kell, hogy legyen akkor, hogyha költségvetési támogatásra pályázik vagy pályázott, és legalább három megyére terjedjen ki a tevékenysége.
Azt gondolom, az, hogy három megyére terjed ki, viszonylag kevés is, és sok is egy egyesület számára, hiszen lehet olyan jelentős egyesület, amely esetleg egy megyét vagy megyei jogú városokat foglal magában — illetve a tagegyesületei ezekben a területi egységekben léteznek —, és nagy jelentőséggel bír, viszont központi költségvetést ezért nem kaphat.
A módosító javaslatomnak itt az volt a lényege, hogy három megyei jogú területi egységre — és nem három megyére — terjedjen ki, mert ha egy megyét veszünk alapul, például Győr-Sopron megyét, ahol két megyei jogú város létezik: Sopron és Győr, illetve maga a megye, hogyha erre a megyére és a két megyei jogú városra is kiterjed ennek a társadalmi szervezetnek a tevékenysége, akkor legyen lehetősége arra, hogy benyújtson ilyen pályázatot.
(10.30)
A másik a 100 fővel kapcsolatos. Azt gondolom, hogy fölösleges és talán értelmetlen is így limitálni és a taglétszámtól függővé tenni a pályázat benyújtásának lehetőségét. Hiszen lehet egy egyesület létszáma kisebb is 100 főnél, és jelentősége sokkal nagyobb, mint egy olyan egyesületnek, amelynek a taglétszáma esetleg névlegesen és az egyesület bejegyzett adatai szerint eléri a több száz főt is.
A következő ilyen módosító javaslat a csomagnak a részében az, hogy jó lenne, és a jelenlegi gyakorlatot erősíti, és a jelenlegi gyakorlatnak a határozatba foglalását jelenti az, hogy szakértőket hallgathasson meg a bizottság, és a bizottsági elbírálásnál a szakértők véleményére alapozva terjessze ezt a határozatot az Országgyűlés elé.
És itt még két feltételt kívánok támasztani. Ami számomra furcsa, hogy ezt az előterjesztő, a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elbíráló bizottság nem támogatta. Nevezetesen arról van szó, hogy valamilyen elfogulatlanságot tudjunk ebben biztosítani; vagyis olyan szakértő az elbírálásban ne vehessen részt, aki bármelyik egyesületben érdekelt lehet vagy érdekelt, illetve ennek a szakértői tevékenységnek a honorálására bizonyos összeg is álljon rendelkezésre. Tehát a költségvetésben meghatározott összeg erejéig lehessen ezeket a szakértőket felkérni, és ne fordulhasson elő esetlegesen, hogy nagyobb összegről van szó, nagyobb összegekre van szükség ahhoz, hogy egy ilyen szakértői tevékenységet valamilyen módon megfizessen a bizottság.
Arról már szóltam — ami itt szerepel a módosító javaslatban —, hogy a közzétételt követő három hónapon belül, vagyis a költségvetés közzétételét követő három hónapon belül, tehát gyakorlatilag legkésőbb március végéig kelljen ezt beterjeszteni az Országgyűlés elé. Ez annál is fontosabb, hiszen 1994-ben választások lesznek — és a jelenlegi elképzelések a választások időpontját májusra teszik —, tehát hogyha ennek az elbírálása áprilisban nem történik meg, akkor a társadalmi szervezetek már csak az új országgyűlés összeülése után láthatnak lehetőséget arra, hogy megkapják ezt a költségvetési támogatást.
Javasoltam még egy nagyon fontos dolgot, ami eddig is gyakorlat volt, és eszerint folytatta tevékenységét ez a bizottság; nevezetesen azt, hogy az épített és természeti környezet védelme is olyan cél legyen a társadalmi szervezetek esetében, amely támogatást kap vagy támogatást kaphat. Ez az elmúlt három év során a költségvetési támogatásoknál mindig így szerepelt. Az, hogy a természeti szervezetek, a természet védelmével foglalkozó szervezetek kapjanak csak támogatást, ez az eddigi gyakorlatnak a szűkítését és bizonyos mértékig ezeken a szervezeteken belül igazságtalanságot eredményezne, hiszen a társadalmi szervezetek jó része mindkét tevékenységgel foglalkozik. Vannak azonban olyan társadalmi szervezetek, amelyek egy tevékenységre specializálódtak, egy környezeti ággal kapcsolatos problémák megoldásával foglalkoznak.
Lehetne nagyon sok ilyen társadalmi szervezetet, egyesületet felsorolni, de hadd mondjak csak egyetlenegyet: például a Levegő Munkacsoport egyesíti valamennyi társadalmi szervezetnek azt a részét — vagy nagyon sok társadalmi szervezetnek azt a részét —, amely a levegő minőségével foglalkozik, és azt hiszem, hogy egyikünk sem vitathatja ennek az egyesületnek a tevékenységét, és azt hiszem, azt sem, hogy ez környezetvédelmi tevékenység.
Egy másik módosító javaslatban szerepel, illetve az eredeti javaslatban szerepel az, hogy helyi és megyei szervezetek ne kaphassanak ilyen költségvetési támogatást. Én azt gondolom, hogy ez valamilyen módon kiegészítésre szorul, azzal, hogy esetleg ha már helyi és megyei szervezetek nem kaphatnak ilyen támogatást, akkor, azt hiszem, igazságtalan lenne — és szintén az eddigi gyakorlatot rögzítené — a határozatnak az a rendelkezése, amely kimondaná, hogy az úgynevezett hobby jellegű egyesületek se kaphassanak ilyen támogatást. Hiszen az előzőekben, a határozatban és az általam elmondottakban is szerepelnek azok a preferenciák, amelyek alapján ennek a költségvetési támogatásnak a megállapítása szerepel.
Ehhez a módosító javaslatomhoz egyébként még csatlakozó módosító javaslatot kívánok benyújtani.
És végül hadd mondjak még egy nagyon fontos dolgot, amely a társadalmi szervezetek részéről merült fel elsősorban. Nevezetesen az, hogy valamilyen elszámolás vagy elszámoltatási kötelezettség is kapcsolódjon ezeknek a költségvetési támogatásoknak az elnyeréséhez. Vagyis módosító javaslatomban azt kívántam leírni, hogy a következő év márciusáig, március 1-jéig azok a társadalmi szervezetek, amelyek ilyen támogatást kaptak, kötelesek legyenek a tevékenységükről, illetve ennek az összegnek a felhasználásáról valamilyen módon az Országgyűlésnek beszámolni. Ez az időpont nagyjából kapcsolódik ahhoz az előbb elmondottakban szereplő 90 napos időponthoz, ami március végéig terjedne tulajdonképpen, nevezetesen az, hogy egy hónap áll rendelkezésére, legalább egy hónap áll rendelkezésére a bizottságnak ahhoz, hogy eldönthesse, hogy ezeket a beszámolókat elfogadja, és esetleg a következő évben is ad támogatást ezeknek a társadalmi szervezeteknek, avagy azért, mert ez az elszámolás vagy valamilyen módon történő beszámolás nem történt meg, ilyen támogatottságot nem kapnak, illetve nem kaphatnak.
Még egy dolog, ami a határozatban szerepel az, hogy ennek a bizottságnak kellene összehangolnia a Kormánytól és az Országgyűléstől kapott költségvetési támogatásokat is. Én ezt bizonyos mértékig kitágítanám; vagyis a költségvetési támogatásoknak az elosztását koordinálná, illetve összehangolná ez a bizottság. Azért, mert nemcsak a Kormánytól és nemcsak az Országgyűléstől kaphatnak ilyen jellegű támogatást, hanem nagyon sok olyan alap van, amely jogosult a társadalmi szerveknek, szervezeteknek a támogatására is, és ezeknek az összehangolására is szükség lenne hogy ne fordulhasson elő esetleg véletlenül adminisztrációs hiba vagy más miatt, hogy különböző társadalmi szervezetek ugyanarra a célra több helyről is kapnának, kaphatnának költségvetési támogatást.
És legvégül még egyszer hadd mondjam, ami számomra a legfontosabb: az, hogy ez a 90 napos határidő a költségvetés közzétételétől számítson, mert azt hiszem, hogy a társadalmi szervezetek a '94-es évben is — és a későbbiek során is — csak így számíthatnak reális támogatásra. Így kiszámítható számukra az, hogy mikor kaphatják meg ezt a költségvetési támogatást, meddig számíthatnak erre a költségvetési támogatásra. Köszönöm szépen. (Taps.)
