BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két évvel ezelőtt, 1991. december 1-jén lépett életbe a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény, amely hatalmas lépést jelentett e fontos, az ország egész gazdaságát alapvetően érintő terület szabályozása terén. Első ízben került sor a pénzintézeti szféra átfogó törvényi szabályozására.
A pénzintézeti törvény nem kisebb feldatot tűzött ki célul, mint hogy a fejlett piacgazdaságokban hosszú fejlődés eredményeként kialakult, a korszerű feltételek között működő pénzintézeti szféra nemzetközileg elfogadott szabályozását a lehetőségek szerint alkalmazza a fejlődésének kezdeti szakaszában levő, sok problémával küszködő magyar pénzintézeti rendszerre. Az elmúlt két év minden problémájával együtt azt bizonyította, hogy a törvény nagymértékben hozzájárult a pénzintézeti szféra helyzetének világossá válásához, reális megítéléséhez. Így például a kockázati céltartalékok képzési kötelezettségének előírása ugyan több problémát is fölvetett — részben az állami költségvetés adóbevételének jelentős csökkenésével, részben pedig az egyes bankok tőkevesztésének nyilvánvalóvá tételével —, ugyanakkor lehetővé tette a banki kockázatok napvilágra kerülését, és ezáltal vált lehetségessé ezen kockázatok tudatos kezelése is. Enélkül nem képzelhető el egyetlen bankrendszer működése sem.
Jelentős része volt a törvény megalkotásának a bankalapítás normatív szabályainak meghatározása, a működés biztonságát szolgáló előírásoknak a nemzetközi szabályok adaptálásával történő megfogalmazása, valamint az önálló felügyeleti szerv: az Állami Bankfelügyelet felügyeleti jogkörének és felelősségének meghatározása.
Tisztelt Országgyűlés! A most önök előtt levő törvénymódosítási javaslat nem tartalmaz alapvető változásokat a hatályos pénzintézeti törvényhez képest. A pénzintézeti törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gazdasági változásai, eseményei, felügyeleti tapasztalatai, valamint a folyamatban levő bankkonszolidáció szükségessé teszik a törvény egyes rendelkezéseinek módosítását, az eredeti célok jobb hatásfokkal történő elérése, az egyértelmű alkalmazás, a más törvényekkel való összhang megteremtése és a felügyeleti ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében.
A következőkben a módosítási javaslatok legfontosabb pontjait igyekszem összefoglalni:
Javasoljuk a törvény hatályának a pénzintézetek tulajdonosaira való kiterjesztését. Ezt a pénzintézeti tevékenység azon sajátossága indokolja, hogy a pénzintézet tulajdonosai nemcsak saját tőkéjüket, hanem a pénzintézet által összegyűjtött — a saját tőke többszörösét kitevő — idegen tőkét is kockáztatják. E tőke elvesztése a lakosságot, illetve a gazdálkodó szférát széleskörűen, negatívan érinti. A tulajdonos felelőssége ugyanakkor a társasági, illetőleg a szövetkezeti jog alapján korlátozott.
A törvény szerint a pénzintézetek részvényeinek 90%-a névre szóló részvény kell hogy legyen. Ennek az aránynak nincs elvi indoka, ugyanakkor az 1992. év eseményei rámutattak a pénzintézetek tulajdonosaira vonatkozó teljes körű információk fontosságára. Ezért javasoljuk, hogy a pénzintézeteknek csak névre szóló részvénye lehessen.
A bankfelügyeleti ellenőrzés tapasztalatai alapján javasoljuk a pénzintézet működésének törvényi feltételeként előírni a belső ellenőrzés megszervezését. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján javasoljuk, hogy a bankalapításnál a minimális jegyzett tőkét készpénzben kelljen teljesíteni. Ez kiküszöböli az apportok értékelésével kapcsolatos problémákat, és megelőzi azt a veszélyhelyzetet, amit az elégtelen készpénzzel csak formálisan működőképes pénzintézetek piacra engedése jelent.
A betétesek biztonságának fokozása érdekében az országos betétbiztosítási alapról szóló törvénnyel összhangban, a betétgyűjtés engedélyezésének feltételéül javasoljuk előírni, hogy a pénzintézetnek csatlakoznia kell az országos betétbiztosítási alaphoz.
A Büntető Törvénykönyv előkészületben levő módosításaival való összhang megteremtése és a bankprivatizáció érdekében módosítani szükséges a banktitok szabályozását. Pontosítani és bővíteni szükséges a bankfelügyelet intézkedési eszköztárát, így például még a fizetésképtelenség bekövetkezése előtt lehetővé kell tenni preventív jelleggel bizonyos intézkedések megtételét.
Lényeges változás a hatályos szabályozáshoz képest a bankfelügyeleti biztos intézményének a felszámolási eljárás egy szűk időtartamára történő korlátozása, ami helyett a javaslat — a hatékonyság növelése és az egyértelmű felelősségi viszonyok kialakulása érdekében — az ügyvezető kirendelését kívánja bevezetni.
A módosított csődtörvénnyel összhangban javasoljuk a törvényt kiegészíteni a pénzintézetek esetében lefolytatott csődeljárás sajátos szabályaira vonatkozó rendelkezésekkel. Lényeges eleme a javaslatnak a könyvvizsgálóval szembeni követelmények, illetve a könyvvizsgálók kötelezettségeinek meghatározása.
A gyakorlat igazolta azt az aggályt, hogy nem szerencsés a pénz- és tőkepiacon működő intézmények szabályozását és állami felügyeletét ellátó intézményekre telepíteni e piacszektor versenyfelügyeletét. Ezért javasoljuk, hogy a pénzintézeti szféra versenyfelügyeletét is a Gazdasági Versenyhivatal lássa el.
A pénzintézetek biztonságos működése szempontjából alapvető jelentőségű a céltartalékok megfelelő szintű képzése. A módosítás ezen a területen, a nemzetközi szabályozáshoz közelítve, lehetővé teszi a banki kockázatok teljesebb körű megítélését, a veszteségekre való felkészülést.
(11.40)
Az előkészületben levő bankkonszolidációra való tekintettel — a társasági nyereségadóról szóló törvénnyel összhangban — a javaslat eltörli a céltartalékképzésnél a harmadolási szabályt.
Tekintettel a hazai tőkepiac fejlettségi szintjére, valamint a bank- és adóskonszolidációra, szükségesnek tartjuk a befektetési korlátozásoknak a jelenleginél differenciáltabb, egyes esetekben hosszabb átmeneti időt biztosító szabályozását.
Az 1993. évi bankkonszolidáció megvalósítása érdekében mindenképpen szükséges, hogy a pénzintézeti törvény megvalósítása még ebben az évben hatályba lépjen. Ezért a javasolt hatálybalépési dátum: 1993. december 31.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott javaslatot vitassa meg, és fogadja el. Köszönöm. (Taps.)
