KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 1989. január 1-jén lépett hatályba. Célja az volt, hogy a gazdálkodó szervezetek közvetlenül vegyenek részt a gyakorlati képzésben, illetőleg rendelkezzenek anyagi érdekeltséggel a képzési feltételek javításában.
A törvény előírása alapján a gazdálkodószervezetek kötelesek hozzájárulni a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati oktatásának költségeihez. A szakképzési hozzájárulás mértékét a törvény a bérköltség 1,5%-ában határozta meg, illetve agrártevékenység esetén e kötele- zettség a bérköltség 1%-a.
A törvény a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésére többféle módot tesz lehetővé. Arra ösztönöz azonban, hogy a hozzájárulásra kötelezettek közvetlenül maguk vegyenek részt a gyakorlati oktatásban, a szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek gyakorlati oktatás megszervezésével, lebonyolításával tegyenek eleget.
(10.50)
A felgyorsult gazdasági folyamatok miatt egyévi működés után — 1990-ben — szükségessé vált a törvény jelentős mértékű módosítása, ami megtörtént, és e módosított törvény 1991. január 1-jétől hatályba lépett.
A hatálybalépés óta eltelt történelemformáló évek alatt a gazdaságban és a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások miatt, valamint az elmúlt két-három évben megjelent új törvényekkel való összhang megteremtése érdekében szükségessé vált az 1988. évi XXIII. törvény módosításának kezdeményezése. A most napirenden lévő törvényjavaslat tehát elsősorban arra irányul, hogy a fent említett törvény megalkotása óta eltelt időszak alatt született új törvények rendelkezéseihez hozzá legyen igazítva.
A beterjesztett törvényjavaslat erre vonatkozó indítványai közül nagyon röviden a következőket szeretném kiemelni:
1. A társasági adóról és a számvitelről szóló törvények előírásai miatt javasoljuk módosítani a fent hivatkozott törvény 1., 2., 3. és 7. paragrafusainak néhány rendelkezését, illetőleg pontosítani a törvényben használt fogalmakat. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a törvényjavaslat az 1992. és '93-as évekre vonatkozóan is alkalmazhatónak rendeli a 2. §-ban foglaltakat, azt, hogy a törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulás egyéb ráfordításként elszámolható legyen.
2. Az államháztartási törvény hatályos rendelkezései ugyancsak szükségessé teszik a törvény néhány előírásának megváltoztatását. Ezért javasoljuk pontosítani az 5. § (2) bekezdésének, valamint a 6. § (1) és (3) bekezdéseinek az államháztartási törvényt is érintő szabályait.
3. A szakképzési törvénnyel szükséges harmonizáció, a hatás- és felelősségkör egyértelmű meghatározása érdekében javasoljuk módosítani a törvény 6. §-ának (2) (5) bekezdéseit, illetőleg új bekezdéssel történő kiegészítését.
4. A törvény 5. §-a (3) bekezdésének a törvényjavaslat által előirányzott módosítása, illetőleg a javasolt kiegészítés több célt is szolgál.
Amint az a tisztelt Ház előtt ismeretes, az 1993. évi költségvetésről szóló törvény csak '93. augusztus 31-ig tette lehetővé a gazdasági társaságként működő volt vállalati tanműhelyek részére a tanulónkénti normatív támogatás nyújtását. A gazdaság tulajdonviszonyainak változása, a nagyüzemek felszámolása miatt a kizárólag gyakorlati képzést folytató gazdasági társaságok működése azonban alapvető fontosságú a gyakorlati képzés feltételei biztosítása szempontjából. Ezért indokolt, hogy a törvény hozzájárulást biztosítson a gazdasági társaságként működő tanműhelyeknek, a tanulók gyakorlati alapképzésével kapcsolatos költségeihez.
A törvényjavaslat továbbá lehetővé kívánja tenni azt is, hogy a munkaerő-fejlesztő és -képző központok pályázat útján fejlesztési támogatáshoz juthassanak, amennyiben tanulókat oktatnak, továbbá azt is, hogy a szakképzés korszerűsítése érdekében fejlesztő, szolgáltató tevékenységet végző, a szakképesítésért felelős miniszterek által fenntartott költségvetési intézmények számára is megteremtődjék a pályázat alapján nyújtható támogatás törvényes lehetősége.
Jelenleg a törvény 7/A. §-a csak az iskolafenntartók részére biztosít lehetőséget elővásárlási jog alapján a szakképzési alapból kamatmentes kölcsön igénybevételére, a megszüntetendő vállalati tanműhely megvásárlásához. Ez a rendelkezés megítélésünk szerint diszkriminatív, az egyébként a törvény hatálya alá tartozó, hozzájárulásra kötelezettek szempontjából. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat ennek a rendelkezésnek a módosítását is.
A törvényjavaslat azt is előirányozza, hogy a jövőben a kamatmentes kölcsön felhasználható legyen a megvásárolt létesítmény esetleges átalakításához, illetőleg szükségessé váló kiegészítő felszereléséhez.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek előrebocsátása után kérem, hogy a '88. évi XXIII. törvény módosítására előterjesztett törvényjavaslatot megvitatni, majd ezt követően elfogadni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
