KULIN SÁNDOR, DR. szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottsági előadó:
KULIN SÁNDOR, DR. szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottsági előadó:
KULIN SÁNDOR, DR. szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottsági előadó: Jelen! (Derültség.) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk múlt héten tárgyalta a személyi jövedelemadóhoz benyújtott módosító indítványok közül azokat, amelyekről úgy éreztük, hogy illetékességi körünkbe tartozik, de ezt sem mindet.
Azok közül, amiket megtárgyaltunk, támogattunk jó néhányat, és ezek közül az idő rövidsége miatt szeretnék kiemelni egy-két igen fontosat.
Támogattuk Remport Katalin képviselőnőnek azt a módosító javaslatát, amely mentesíti az adó alól az állami szociális rendszer keretében, illetve az önkormányzatok által nyújtott szociális és nevelési segélyt, átmeneti segélyt, temetési segélyt, lakásfenntartási támogatást, munkanélküliek jövedelempótló támogatását, vakok személyi járadékát, rokkantsági járadékot, hadi gondozotti ellátást, nemzeti gondozási díjat és így tovább. Tehát azokat, amelyeknek az adóalapban tartása rendkívül sok feszültséget és panaszt okozott — megítélésünk szerint — indokolt módon.
Egy másik igen fontos, kiemelkedő jelentőségű módosító javaslat, amit szintén támogattunk, és amit szintén Remport katalin képviselőnő nyújtott be, amely az alapítványok támogatására az eredeti előterjesztésben szereplő 5%-os limitet — amely az előző évi befizetett adó 5%-ában határozta volna meg a leírhatóságot —, ezt 50%-ra módosítja. Ezt rendkívül fontosnak és figyelemre méltónak tartjuk.
Ezenkívül támogattuk Nádori Lászlónak olyan módosítását, amely a versenysport mellett a diáksport érdekében szervezett edzés és versenyek résztvevőinek munkaviszonyon kívüli ellátása érdekében nyújtott támogatást is kedvezményezi adómentességgel. Azonkívül Németh Béla képviselő úrnak azt a javaslatát, hogy az igényjogosult hozzátartozónál ne 16, hanem 18 éves korhatár legyen. Azután Lukács Tamás képviselő úrnak azt a módosító javaslatát, amelyik az igényjogosult hozzátartozó körébe vonja az öregségi teljes nyugdíj minimum összegét meg nem haladó rendszeres jövedelmű egyéb hozzátartozót.
Támogattuk a vasutas kedvezmény fenntartására vonatkozó javaslatokat.
(19.20)
De elmondtam azt is, hogy nem tudtunk mindent megtárgyalni, amely az illetékességi körünkbe tartozott volna, így nem döntöttünk azokról a — egyébként kiemelten illetékességünkbe tartozó — módosító javaslatokról, amelyek a 88—97. sorszám közé estek — amelyek a gyermekkedvezmény formáját és mértékét kívánták módosítani —, azon okból kifolyólag, mert ezt csak a családi pótlék jövő évi karbantartására vonatkozó elképzelések, illetve kormány-előterjesztések ismeretében tudjuk megnyugtató módon véleményezni. Bizottságunknak ugyanis az az álláspontja, hogy azt megértjük vagy tudomásul vesszük, hogy a családi jövedelemadó bevezetésének számos gyakorlati, célszerűségi, sőt pillanatnyilag alkotmányos akadálya is van, például az adatszolgáltatások, amelyek szükségesek lennének, és tudomásul vesszük azt, hogy másutt is már kezdenek erről letérni és más megoldást keresnek arra, hogy az adózás méltányos módon kezelje az eltartottakat, de azt nehezen tudjuk elfogadni, hogy a család nagyságát, illetve a nagy családot ne lehetne az adózási technikában a jelenlegitől lényegesen eltérő módon és mértékben figyelembe venni. Nem lenne szabad szociálpolitikai eszközökkel kezelni a nagy család létfenntartását ott, ahol a fenntartási jövedelem egyébként megképződik. Itt nem elvonni és visszaosztani kellene, mert ez — megítélésünk szerint — nem ösztönöz, hanem demoralizál.
Úgy érezzük, hogy bár a kormánypártok programjában megfogalmazódtak valamely formában e gondolatok, tehát a gyermeknevelés költségeinek költségként való elismerése adózás szempontjából, mégis az elmúlt évek költségvetéseiben kívánalmaink szerint nem tükröződtek ezek a gondolatok, és nem is csak és nem elsősorban a mértékek vonatkozásában, hanem a gondolkodás, az adófilozófia, az elvek elfogadásában és megfogalmazásában.
Szociális bizottságként nem tudunk napirendre térni azon tény felett — és itt most nem szeretnék generációs ellentéteket szítani, mint bizottsági előadó különösen nem —, hogy míg a nyugdíjak értékállóságáért komoly és többé-kevésbé sikeres erőfeszítéseket teszünk, addig a gyermeket nevelő családok életszínvonaláért erre távolról sem vagyunk képesek, s ezért sokkal több a létminimum alatt élő 14 év alatti, mint 70 év feletti.
Ezek a gondok magyarázták tehát azt — többek között —, hogy nem tudtuk ezeket a módosításokat megtárgyalni addig, ameddig nem látjuk kiforrottan a jövő évi családi pótlék vonatkozásában a kormányzati előterjesztéseket, illetve elképzeléseket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
