KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kormány nevében megerősítésre ajánlom az 1992. március 6-án Magyarország és Üzbegisztán között az államközi kapcsolatok alapjairól aláírt szerződést.
Az Üzbég Köztársaság Közép-Ázsia meghatározó hatalma, egyben az ősi selyemút révén, amely napjainkban új életre kelt, történelmi híd Kelet-Európa és Kína, valamint Oroszorszg és a Közel-, illetve a Közép-Kelet között. Fővárosa, Taskent, egyben Nyugat-Turkesztán központja. Turkesztán nyugati fele, amely szinte egész Közép-Ázsiát magában foglalta, cári kormányzóságként érte meg a bolsevik fordulatot. A bolsevikok, hogy megnyerjék a közép-ázsiai értelmiséget, ígéretet tettek az egységes és önálló Turkesztán megalapítására. Amikor azonban hatalmukban megerősödtek, Turkesztánt kisebb államokra osztották szét, amellyel — mint sok más helyen is — számos nemzeti és nemzetiségi viszály alapját teremtették meg.
Üzbegisztán 1924-ben jött létre, s ma 21 millió lakosával a térség legnépesebb országa. Üzbegisztán a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban különleges lehetőségekkel rendelkezik. Harmadik-negyedik helyen áll a világ gyapottermelésében, óriási aranybányái a volt Szovjetunió aranykészleteinek mintegy 60%-át rejtik, és igen jelentősek az üzbegisztáni gázkészletek is.
A Magyar Köztársaság kormánya a Szovjetunió felbomlása óta különleges figyelmet szentel a közép-ázsiai térségnek, amelynek népei nagyra értékelik hazánk gazdasági és tudományos eredményeit. 1993. áprilisi közép-ázsiai körutam során taskenti tárgyalópartnereim kifejezésre juttatták, hogy országuk modernizálásában számítanak tapasztalatainkra, a magyar szakemberekre, a magyar technológiák ottani meghonosítására.
Az alapszerődés megkötésére Abdulhasim Mutalov üzbég miniszterelnök 1992 márciusában tett magyarországi látogatása alkalmával került sor. Az alapszerződés megerősítéséről az Üzbég Legfelsőbb Tanács 1993. május 6-án döntött. Az alapszerződés hitet tesz az államközi kapcsolatoknak a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei és normái alapján történő fejlesztése mellett. Szorgalmazza a két fél rendszeres konzultációit a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó kérdésekben. Szilárd alapja a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Lehetőséget nyújt a keleti piacok megtartásához, illetve visszaszerzéséhez.
A magyar—üzbég alapszerződés aláírása a közép-ázsiai magyar külpolitikai nyitás kezdete volt, amit számos más térségbeli lépés követett. A kelet-közép-európai országok közül a Magyar Köztársaság volt az első, amely e távoli, nyersanyagokban gazdag térséggel rendezett kapcsolatot épített ki. A térségbeli magyar külpolitikai jelenlét, valamint a magyar keleti politika egészének szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a magyar—üzbég államközi kapcsolatok alapjairól szóló szerződést a Magyar Köztársaság Országgyűlése ratifikálja.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat a magyar—üzbég alapszerződés megerősítésére. (Taps.)
