SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Főleg azért, mert nagyon rövid leszek. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslatot a Kormány közel egy éve nyújtotta be az Országgyűlésnek. Amikor önök a törvényjavaslathoz érkezett nagyszámú módosító indítványról szavaznak, akkor egy, időnként heves szakmai vitákkal tarkított, de alapvetően az alkotó együttműködés jegyében végzett műhelymunka eredményéről döntenek.
Nem véletlen tehát, hogy az önök elé került módosító indítványok zömét az illetékes parlamenti bizottságok és a Kormány egyaránt támogatják. Bár a módosító indítványok a törvényjavaslatnak szinte minden szakaszát érintik, még sincs új törvényről szó. A módosítások többségének az a célja, hogy mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók számára áttekinthetőbb, pontosabb törvényszöveg fogalmazódjék meg, erősödjék a törvény belső konzisztenciája, csökkenjen a szövegpontatlanságból és szerkesztési hibákból adódó jogviták lehetősége.
Ilyen típusú, vagyis alapvetően pontosító, technikai jellegű módosítások érkeztek a pénztárak alapítására, nyilvántartásba vételére, tevékenységének megkezdésére, a tagsági viszonyra, az alapszabály tartalmára, a pénztár szerveinek — közgyűlés, igazgatótanács, ellenőrző bizottság — hatáskörére és működésére, a pénztár gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére, a pénztárfelügyelet tevékenységére és jogkörére vonatkozó szakaszokhoz.
A törvényt kísérő viták alapján mindenképpen kiemelendőnek tartom azokat a módosításokat, amelyek a pénztárak működési garanciájának, a pénztártagok biztonságának erősítését szolgálják. E tekintetben fontos új szabály, hogy az alakuló közgyűlésnek az induló gazdálkodási tervről is döntenie kell, ami szigorúbb követelményeket támaszt a pénztár-megalapítást megelőző szervező-, előkészítő munkával szemben. Ez az 5. §-ban található.
A pénztártagok biztonságát erősíti, hogy a munkáltatói tag és a pénztár közötti szerződésben kell rendelkezni a munkáltatói hozzájárulás feltételeiről. S e szerződés, illetve ennek módosítása — ha az alapszabály másként nem rendelkezik — a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé. Ez a 12. §-ban található.
Fontos garanciális szabály, hogy a pénztár vagyonának összesen 10%-át fektetheti a munkáltatói tagok vagyonába, illetve azon vagyoni érdekeltségeibe, amelyekben a munkáltatói tagok részesedése meghaladja a 10%-ot. Ez a 37. §. Ez a szabály biztosítja a pénztárgazdálkodás függetlenségét, erősíti a pénztártagok megtakarításának védelmét.
A pénztártagok biztonságát erősítő szabály, hogy a pénztár a fedezeti alap terhére nem vehet fel hitelt, továbbá, hogy a pénztár esetleges felszámolása esetén a fedezeti alappal szemben fennálló pénztártagi követelések minden más követelést megelőznek. Ezek a 36. és 45. §-ban találhatók.
Végezetül szót kell ejtenem néhány olyan módosításról, amelyek a nyugdíjpénztárra vonatkoznak, és tartalomban is eltérnek az eredeti törvényjavaslattól. Ezek szerint: a nyugdíjkorhatár a mindenkori társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott nyugdíjkorhatárral azonos, vagyis lehetővé válik, hogy a pénztártag a társadalombiztosítás által nyújtott nyugdíjjal egy időben kiegészítő nyugdíját is igénybe vegye. Az eredeti javaslatban a nyugdíjkorhatár 62 év volt, függetlenül attól, hogy női vagy férfi pénztártagról van-e szó.
Tagi kölcsön felvételének lehetővé tétele a nyugdíjpénztári tagok számára: e módosítást az indokolja, hogy a nyugdíjpénztári tag általában csak a tízévi várakozási idő lejártát követően juthat a megtakarításhoz, és így az egyéni élethelyzet alakulásától függően indokolt lehet, hogy a nyugdíj-megtakarítása terhére kölcsönt vehessen fel a pénztártól.
A tagdíj differenciálása: e módosítás lényege, hogy a nyugdíjpénztári tag a pénztár alapszabályában egységesen megállapított tagdíjnál magasabb tagdíjat vállaljon, és ily módon egyéni megtakarítási stratégiát is kialakíthasson.
Tisztelt képviselőtársaim! Most, a törvényjavaslat részletes vitájának lezárásakor csak megismételni tudom a márciusi expozéban elhangzott kívánságokat. Szeretném, ha az eljövendő nemzedékeknek gazdag nyugdíjpénztárai lennének. Szeretném, ha az eljövendő nemzedékek egészségesebbek lennének, és az egészségpénztárak által intézményes teret nyerne az eddiginél egészségesebb és kulturáltabb életmód. Szeretném, ha az öngondoskodás egyre tágabb teret nyerne, hogy állampolgári mivoltunkban ne csak az állami gondoskodásra szoruljunk, hanem valamely önsegélyező pénztár tagjaként a nehéz élethelyzetekre magunk is felkészülhessünk.
Végül szeretném, ha mindenki tudná, aki pénztártagságot vállal, hogy ő nemcsak tulajdonosa és irányítója lesz a pénztárnak, hanem még valami: szolidaritás és humánum részvényese is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
Határozathozatal
