KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A Munkaügyi Minisztérium, mint ahogy a neve is jelzi, minisztérium, következésképpen ebből adódóan sajátos államigazgatási végrehajtói feladatokat lát el, és mint ilyen, nem érdek-képviseleti szervezet, ilyen feladatot, ilyen szerepkört nem vállalt, nem vállalhatott, és szerepéből, feladatából adódóan a jövőben sem vállalhat.
Ezt azért tartottam szükségesnek leszögezni, mert azt gondolom, alapkérdésről van szó, amiben tökéletesen egyetértünk, ha a kérdés felvetése ilyen aspektusból és ilyen szempontból történt.
Szeretném rögtön azt is hangsúlyozni, ha a kérdés kiindulópontja az ügyvezető igazgató úrnak az október 6-án kelt levele, akkor meg kell mondjam, ez egy rossz kiindulópont és rossz levél, mert tévedésen alapszik és tévedést tartalmaz, amikor a Munkaügyi Minisztériumot érdek-képviseleti szervként definiálja és értelmezi. A Munkaügyi Minisztérium a fent említett privatizációs bizottságban sohasem ilyen minőségben vett részt, hanem az összes többi minisztériummal együtt mint az adott tárgykörben érdekelt, saját feladatkörében megjelenő tevékenységi körének érvényesítőjeként jelent meg, és nem valamiféle érdek-képviseleti szervként.
Szeretném hangsúlyozni, hogy téves az ügyvezető igazgató úr levele abban a vonatkozásban is, ami az ÁVÜ szervezeti és működési szabályzatára utal, ugyanis az ÁVÜ működési és szervezeti szabályzata nem tartalmaz olyan megoldást, amely szerint a bizottságban a minisztériumnak ilyen feladatot kellene ellátni. Abszurd is lenne ilyen feladatot elláttatni.
Ami a kérdés mögött van, az érdekképviseletek helye, szerepe az ÁVÜ-ben, ezen belül a privatizációs bizottságban. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdésben tett ténymegállapítások megítélésem szerint több vonatkozásban tévesek, mindenekelőtt ott, amikor az ÁVÜ privatizációs bizottságát döntéshozó szervként értékeli maga a kérdésfeltevés. Szó sincs róla. A privatizációs bizottság nem hoz döntéseket, csupán véleményezési joga van. A döntéseket mindig az igazgatótanács, illetőleg — értéktől függően — adott esetben az ügyvezető igazgató hozza. Tehát ha azt vizsgáljuk, hogy az érdekképviselet megjelenik-e a döntéshozatalnál mint elem, akkor azt kell megnézni, hogy az igazgatótanácsban, illetőleg a döntéshozó helyeken jelen van-e az érdekképviselet. Mint ön is utalt rá, az igazgatótanácsban pedig ott van az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala, éspedig pontosan ugyanolyan jogokkal és jogosítványokkal, mint az igazgatótanács összes többi tagja. Tehát magánál a döntéshozás helyénél az érdekképviselet megjelenített az ÁVÜ döntéseiben.
Az persze egy másik kérdés, hogy egy ilyen bizottságban, amely egyfajta véleményezési joggal rendelkezik, hogyan, mi módon lehet azt megoldani, hogy a jelen pillanatban Magyarországon bejegyzett több mint 90 érdek-képviseleti szerv megjelenjen, hangsúlyozom, egy véleményezési jog gyakorlásánál — ez természetesen lehet egy külön kérdés, amire én már nem vállalkoznék mint megválaszoló, hisz feladatomon messze kívül és távol esik. Azt azonban szeretném még egyszer tudatosítani és hangsúlyozni, hogy a döntéshozás helyénél jelen van az ÉT munkavállalói oldala. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
