MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége nevében, Soós Károly Attila képviselőtársammal egyetemben egy nyolc pontból álló módosítványsort terjesztettünk elő az adózás rendjéről szóló törvényjavaslathoz. A módosítvány sorszáma 13751-es.
Ezekkel a módosításokkal egyrészt az adminisztrációs terhek további növekedésének kívánunk gátat vetni, másrészt a szigorodó szankciórendszer olyan részeit kívánjuk megsemmisíteni, amelyek álláspontunk szerint durván eltúlzóak, amelyek szerintünk az elérni kívánt célt aránytalanul súlyos, indokolatlan hátrányokozással szolgálják.
Tisztelt Ház! Nézzük először az adminisztrációs terhek kérdését.
Jelentősen megnövelné álláspontunk szerint a bürokratikus terheket, ha az Országgyűlés elfogadná a Kormány azon javaslatát, amely módosítaná az adóhatóságoknál való bejelentkezés rendjét. Eddig az egyéni vállalkozó ugyanis a vállalkozói igazolvány átvétele, a gazdasági társaság pedig a cégbejegyzési kérelem benyújtása után volt köteles az adóhatósághoz bejelentkezni. A javaslat 1. §-a viszont ezt az egyébként logikus sorrendet megfordítja. Vállalkozói igazolványt, illetve cégbejegyzést csak úgy lehet kérelmezni, ha előtte a vállalkozó vagy a cég az adóhivatalnál bejelentkezett.
A Kormány által tervezett változtatás nyomán a törvényjavaslat (1) bekezdésének 7. pontjából kitűnően immáron az adózónak három bejelentést kellene tennie. Először, amikor a vállalkozói vagy cégbejegyzési kérelmet benyújtja, másodszor, mikor a bankszámláját megnyitja, és harmadszor, amikor a vállalkozói igazolványt átvette, illetve a cégbejegyzés megtörténte után.
Ennél a bonyolult és bürokratikus eljárásnál — tisztelt képviselőtársaim — sokkal egyszerűbb lenne egy olyan rendelkezés, amely szerint a vállalkozói igazolványt kiállító önkormányzat, illetve a Cégbíróság a határozatának egy példányát köteles lenne az adóhatóságnak megküldeni.
Tisztelt képviselőtársaim, ennyire egyszerű lenne az egész. Szerintünk az elérni kívánt célt, nevezetesen, hogy az adónyilvántartás rendszere zárttá váljék — ezt a célt egyébként támogatjuk — ez a megoldás is kielégítően szolgálhatná anélkül, hogy további bürokratikus terheket okozna az állampolgároknak.
Szerintünk az államnak törekednie kellene arra, hogy az állampolgári kötelezettségek teljesítését lehetőség szerint olyan módszerekkel mozdítsa elő, amelyek a polgároknak minél kevesebb bosszúságot okoznak. Ezért érthetetlen számunkra, hogy miért ennyire érzéketlen erre a szempontra a Kormány.
Ez a javaslata a Kormánynak, amiről szó van, azt mutatja, hogy a szolgáló állam filozófiája meglehetősen idegen ettől a Kormánytól. Ezért a plénumhoz fordulok most, hogy szíveskedjék a Kormány javaslatával szemben a mi módosító indítványunkat támogatni.
Az elkövetkezendőkben a szankciórendszer szerintünk eltúlzó elemeinek megsemmisítését szolgáló indítványainkkal szeretnék foglalkozni.
Tisztelt Ház! Örülök annak, hogy ebben a körben a Kormány elfogadta néhány javaslatunkat. Így azt, amely a kettős büntetés elkerülése érdekében továbbra is megakadályozná, hogy a mulasztási bírság kiszabása mellett késedelmi pótlékot is megállapítsanak, ha az adózó a bevallási kötelezettségének csak késedelmesen tett eleget.
Azt az indítványunkat is támogatja a Kormány, bár változtatott formában, de a lényegét tekintve támogatja azt az indítványunkat, amelyik azt szolgálja, hogy ne szakadjon meg az elévülési idő akkor, ha az adózó önellenőrzés kapcsán tett bevallást.
Ezenkívül támogatja a Kormány azt az indítványunkat is, amely a gazdasági társasággal szemben kiszabott bírsággal kapcsolatosan azt fejezi ki, hogy ez a tény még önmagában ne eredményezze azt, hogy a gazdasági társaság vezetője ne vállalhasson két évig vezető tisztséget.
Tisztelt Ház! Továbbra is ragaszkodik azonban a Kormány a boltbezáráshoz mint szankcióhoz, ha az adózó két éven belül többedik alkalommal mulasztja el a nyugtaadási kötelezettséget. A boltbezárást mi azért ellenezzük, mert az egyébként jócskán megemelt bírságok szerintünk kellő garanciát nyújtanak. A boltbezárás mint további jogkövetkezmény azért nem szerencsés, mert eltérő következményekre vezet, attól függően, hogy a boltos milyen termékeket árusít. Annak ugyanis, aki romlandó termékeket vagy élő állatokat forgalmaz, a bezárásból eredő kárai nagyobbak, mint másoknak. Szerintünk pedig nem indokolt, hogy kereskedőcsoportonként ténylegesen súlyosabb szankcióval sújtsunk valakiket, mint egy másikat. A törvényjavaslat pedig — tisztelt képviselőtársaim — ezt az eltérést nem veszi figyelembe, ezért mi a bezárást nem tudjuk támogatni.
Itt jegyzem meg, hogy az SZDSZ-frakció nincs egyedül ezekkel a kifogásokkal. Úgy emlékszem, hogy kormányoldalról is érkezett be módosító indítvány ehhez a körhöz.
Tisztelt Ház! A Kormány meg kívánja változtatni továbbá az adóhatóságok illetékességi szabályait. Ebben a körben a javaslat 9. §-a szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal fővárosi, valamint megyei szerve az APEH elnökének engedélyével ellenőrzést az illetékességi területén kívül is végezhetne. Ezzel a rendelkezéssel mi nem tudunk egyetérteni, mert ez az illetékességi rend feloldását jelentheti. Egy jogállamban az állami hatáskör és az illetékesség szigorúan szabályozva van. Ettől eltérés csak összeférhetetlenség vagy elfogultság esetén lehetséges. Ha tehát van olyan ok, amely miatt valamelyik megyei ellenőrzési hivatal a konkrét ügyben nem járhat el, akkor ezt összeférhetetlenségi szabályként kéne megfogalmazni, de nem kéne korlátlan felhatalmazást adni az illetékességi szabályok figyelmen kívül hagyására.
Ezenkívül megjegyezném azt is, hogy általános szabály, hogy ha valamelyik szerv vizsgálódni kíván az illetékességi területén kívül, megkeresi az arra illetékes szervet, esetünkben a területileg illetékes adóhatóságot, amelyik aztán elvégzi a megkeresésben foglalt vizsgálatot.
Tisztelt Ház! Van még egy olyan indítvány, amire feltétlenül ki kell térjek, bár ezt nem az SZDSZ adta be, tehát eredetileg nem a Szabad Demokraták Szövetsége piszkálta ezt a kérdést, de a kérdés felvetése teljesen jogos. A pénzügyminiszter ugyanis korlátlan felhatalmazást kapna a törvényjavaslat értelmében arra, hogy egyedi adatokat magához kéressen: adózással kapcsolatos adatokat. Ad absurdum előfordulhatna, hogy telefonon megrendeli valakinek az adózással kapcsolatos adatait, és az a következő órákban már ott is fekszik az asztalán. Álláspontunk szerint ez súlyosan elhibázott megközelítés, tekintettel arra, hogy az adóztatás megítéléséhez, az ezzel kapcsolatos koncepciók előkészítéséhez a pénzügyminiszternek nincs szüksége egyedi adatokra, hanem összevont adatokra van szüksége. Éppen ezért súlyos hiba lenne, hogyha ilyen korlátlan felhatalmazást kapna a pénzügyminiszter, mint amit a törvényjavaslat tartalmaz.
(17.50)
Meg kell, hogy jegyezzem, hogy Békesi képviselő úr az általános vitában igen részletesen kitért az ebből fakadó veszélyekre, és annak minden pontjával egyetértek.
Van viszont egy tisztázatlan kérdés előttem, és szeretném, ha a Pénzügyminisztérium képviselője válaszolna rá itt a mai ülésen. Tekintettel arra, hogy a forgatókönyv szerint két módosító indítványt is támogat a Pénzügyminisztérium, ami ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az egyik Komor Sándoré az együttes jelentés 25. pontjában, amelyik fenntartaná ezt az általános felhatalmazást, a másik pedigTaps.)
(18.00)
A részletes vita lezárása
