CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF)

Teljes szövegű keresés

CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF)
CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fodor András Attila már lényegileg összefoglalta azokat a módosító indítványaimat, amelyek a külügyi költségvetésnek a megtámogatására irányulnak. Ezeknek a voltaképpeni célja az volt, hogy ismét ráirányítsam a figyelmünket, az egész Ház figyelmét arra, amit a tavalyi költségvetési vitában is már jeleztem, tehát tulajdonképpen azt, hogy nemzeti külpolitikát és hatékony diplomáciát művelni külföldön csak akkor lehet, hogyha ennek megvannak — még oly szorított helyzetünkben is — a megfelelő anyagi feltételei. Korántsem elegendő pusztán köszönettel elfogadni azt, amit a költségvetés felkínál, és nem elég a magyar külügyről, sikerágazatról dicsérőleg joggal vagy védekezőleg kevésbé joggal szólni, hol ösztönözgetni, hol pedig valamilyenfajta kedélyességgel kezelni ezt a kérdést. Ellenkezőleg, észre kell vennünk, hogy folyamatosan és nem is kis tételekkel rendszeresen, évről évre csökken — hol ezért, hol azért — a külügyi büdzsé, következésképpen a mi feladatunk tulajdonképpen az, részben a külügyi bizottság, részben pedig az én feladatom az, hogy ezek között az említett igen szűkös körülmények között mégiscsak biztosíthassuk azt, ami elsősorban a külügyi irányítás és elsősorban a nemzeti külképviseletek anyagi feltételeinek a biztosítására szükségesnek mutatkozik. Erre egyszerűen azért van szükség, mert növekvő feladatokat egyre szűkülő anyagi lehetőségek között kell ellátnia a magyar diplomáciának, ráadásul olyan körülmények között, amikor növekvő és szélesedő diplomáciai kapcsolatainkból adódóan tágul, szélesedik a külképviseleti intézményrendszer is, és innen bizony nem csak elvonások szükségesek akkor, hogyha ezeknek a feladatoknak a végzése ésszerűen racionalizálható, hanem ellenkezőleg, a szükséges mértékben — viszont ott aztán teljes bizonyossággal — szükséges a feltételeknek a biztosítása is.
Három olyan tételben, három olyan kérdésben nyújtottam be módosító indítványokat, amelyek ezeket a célokat szolgálják, és amelyeket nagy örömömre, itt is megköszönöm, a külügyi bizottság támogatott.
Az első kérdéskör az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet finanszírozásával kapcsolatos kérdéskör; a második az a bizonyos 100 millió forintos elvonás, pontosabban annak a visszatartása, ennek a szándéka részünkről, a bizottság részéről; a harmadik pedig egy kis tétel, hiszen sorrendben is mondtam — az első esetben milliárdos tételről van ott szó, a második esetben a jelzett 100 millió forintról, a harmadik esetben pedig éppen a magyar—izraeli vízummentesség bevezetésének következtében egy, a kiadási és a bevételi oldalról egyaránt elvonandó 28 millió forintos tételről.
A 14081-es szám alatt benyújtott módosító javaslathoz — technikai okoknál fogva — benyújtottam egy tartalmilag azzal megegyező módosító javaslatot, ennek a száma 14336-os, és ez tartalmazza azt, amiről a bizottsági előadó már szólt. Itt egy egyszerűnek tűnő költségvetési átcsoportosításról van szó, nevezetesen arról, hogy a Külügyminisztérium XIV. főfejezete javára 1 milliárd 100000 forinttal javaslom megnövelni a fejezeti kezelésű előirányzatok egyik tételét, tehát így — durván — 2 milliárd 132 millió forintról van szó. Ennek a fedezetét a VII. Miniszterelnökség fejezetből az általános tartalék rovására, ahonnan mínusz 800 millió forintot javasolok elvenni, tehát ott egy mínusz keletkezik, illetőleg az EBEÉ utótalálkozó létező 300 millió forintját, tehát így jön ki a 300 és a 800 összegéből az általam javasolandó plusz 1 milliárd 100000 forint, amely már így, az eredeti előirányzattal együtt, tehát 2 milliárd 132 millió forintból valószínűnek látszik, hogy biztosítható lesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek az a '94-es utótalálkozója Budapesten, amelynek a magyar Kormány ad otthont. De — és ez indokolja az átcsoportosítást — természetesen kormányzati feladat, viszont az ebből adódó feladatokat maga a Külügyminisztérium és nem globálisan a Miniszterelnökség, hanem kifejezetten a szaktárca készíti elő, és viseli ennek a terheit, tehát voltaképpen ennek a '94-es felülvizsgálati konferenciának és csúcstalálkozónak a finanszírozására egyrészt javasoltam elvonni a tartalékalapból, másrészt pedig átcsoportosítani a Külügyminisztériumhoz. Ezt a javaslatot a külügyi bizottság — úgy emlékszem, hogy — ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta.
A másik kérdés, amivel kapcsolatban módosító indítványt nyújtottam be, ez az a bizonyos 100 millió forint, amiről most már elég sokszor esett szó. Ennek a javaslatnak az szolgálta az alapját, hogy természetesen amennyiben szükségesnek látszik a racionalizálás, amiről az előbb beszéltem, akkor ezt megelőzően ennek a gyakorlati elképzeléseit formába öntve szükségesnek látszik először egy olyan politikai döntésnek a meghozatala, amelynek a puszta pénzügytechnikai, költségvetési kivitelezése lehet az elvonás, ha és amennyiben erre politikai döntés születik. Ha azonban nincsen valódi jogcíme ennek a csökkentésnek, tehát egy többek által elképzelt és több formában, terv formában jelentkező, a Kormány előtt lévő elképzelésről, ami az integrált külképviseleti rendszer megvalósításáról szól, nincsen végleges döntés, akkor fölöslegesnek tűnik, sőt azt kell mondjam, méltatlan és indokolatlan ezen a jogcímen 100 millió forintot egyszerűen "amputálni" a külszolgálatoktól, a Külügyminisztérium büdzséjétől is, ugyanakkor, amikor úgy tudom, hogy más minisztérium költségvetéséből ennél kisebb, de ugyancsak nem jelentéktelen hányadot kívántak az eredeti elképzelések szerint elvonni ugyanerre a politikai döntéssel nem szentesített döntésre való hivatkozással.
Tehát voltaképpen — még egyszer összefoglalóan — ennek a 100 milliós támogatásleépítésnek a hivatkozott jogalapja hiányzik, mivel kormánydöntés nem előzte meg, és a racionalizálás kérdéseit sokkal átgondoltabban, folyamatosabban és főleg határozottabban és gyorsabban szükséges megítélésem szerint végigvinni, és nem egy felreppentett vagy különféle jelzett alakokban létező elképzelésre való hivatkozással egyszerűen, automatikusan egy kerek összeget, 100 millió forintot innen is elvonni.
Ezt a javaslatot 14082-es számon adtam be, viszont — ugyancsak technikai okoknál fogva — teljesen pontosan, géphibák és elírások miatt, ez a javaslat a 14305-ös javaslatban valósul meg.
A harmadik kérdés, amivel foglalkoznom kell még, és amihez szintén kérem a tisztelt Ház támogatását, egy igazán egyszerű kérdés. Arról van szó, hogy a Magyarország és Izrael között létrejött teljes körű vízummentességi megállapodás következtében vízumbevétel-kiesés lép fel. Ezért ennek ellentételezése érdekében a Külügyminisztérium költségvetésének — mint jeleztem — bevételi és kiadási előirányzati oldalát egyaránt javaslom azzal a Pénzügyminisztérium által és a Külügyminisztérium által is pontosan felmért, tehát beszámítható, tehát tervezhető 28 millió forinttal csökkenteni.
(10.10)
És itt utoljára kell azt mondanom, hogy — ugyancsak technikai oknál fogva — nem a 14083-as, hanem a 14337-es kapcsolódó módosító javaslat az érvényes, amiből értelemszerűen következik az is, hogy a 14306-os javaslatot ennek következtében visszavontam.
Végezetül, tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, abban szeretném a tisztelt Ház jelen lévő és jelen nem lévő tagjainak a segítségét kérni, hogy a magyar külpolitika jövőbeni feladatainak ellátásához, ezen belül is kifejezetten külképviseleteinknek az oly erősen leszűkült anyagi bázisát biztosítsuk, annál is inkább, mert igazán plusz kizárólag az el nem vétel gondolatkörében jelentkezik, illetőleg egy átcsoportosításban, a harmadik javaslat pedig egyszerű levonás mind a két oldalról. Magyarul: javaslatom tehát oly mértékben nem terheli meg sem a költségvetés egészét, sem pedig a tartalékalapot, hogy itt különösebb átcsoportosításokra szükség volna, és időnket, fáradságunkat fokozottan igénybe venné. Köszönöm, hogy meghallgattak, és még egyszer kérem javaslataim támogatását — előre jelezve, hogy egy, az idegenforgalommal kapcsolatos csatlakozó módosító indítványom is van, amiről majd a maga helyén és idejében szeretnék szólni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem