LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hivatalos agrárkoncepció nélkül kell tárgyalnunk az 1994-es költségvetésről is. Hallani fogjuk ugyan a politikai vitanap során a magyar mezőgazdaság helyzetének értékeléséről és agrárkoncepciójáról az illetékeseket. Ez az értékelés és ez a koncepció azonban ma még nem áll rendelkezésünkre, s minden bizonnyal a költségvetés után fog ez a Parlament elé kerülni. Ezért jobb híján a költségvetés fejezeti indoklása alapján igyekeztem megállapítani, mire kívánják felhasználni a költségvetés milliárdjait.
Tisztelt képviselőtársaim! A Kormány 50 milliárd forintot szán az eddig is keservesen megbukott agrárpolitika folytatására. A Földművelésügyi Minisztérium 1994. évi legfontosabb feladatainak ugyanis a következőket fogalmazta meg: a tulajdonosi átalakulás gyorsítása; az agrárágazat szervezeti átalakulásának végrehajtása; — s amivel én is egyetértek — a kis- és középméretű vállalkozások élénkítése. Ez az elmúlt három és fél esztendő programja. Nem erre van szükségünk. Az országnak hatékony agrárgazdaság kell, a mezőgazdaságban, a falvakban tisztes megélhetés az embereknek, élelmiszerpiac, exportbevételek, végre jogi biztonság a tulajdonosoknak, a vállalkozóknak, az agrárszakembereknek, tisztességes, kiszámítható, a nyugati elvek szerint védett piaci környezet a termelőknek. Ezt várja tőlünk a parasztság, és ezt nem nyújtja nekik ez a költségvetés.
Indoklásul az elmúlt egy esztendő alatt bekövetkezett pusztulás néhány adatát hadd hozzam önök elé. A mezőgazdaságban 1992. június 30-a és 1993. június 30-a között 25%-kal csökkent a termelés, 33%-kal csökkent az export, 22%-kal nőtt az import, 26%-kal csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, és minden állatfajból csökkent az állatállomány. Ez is bizonyíték arra, hogy ez az átalakítás vakvágány, az eddigi agrárpolitika ezért nem folytatható.
A beterjesztők indoklása szerint 1994-ben nő az agrárgazdaság támogatása. Ez reálértéken nem igaz, csupán névértéken, de akkor is attól függ, hogyan számítjuk. Az általános forgalmi adó kiterjesztése az élelmiszerekre, és annak az idei évközi felemelése 17 milliárd 800 millió forinttal növeli meg az állami bevételeket. A minimumadó bevezetése újabb terheket jelent a mezőgazdaságban dolgozóknak és újabb milliárdokat a költségvetésnek. Ennek a két összegnek mindössze egyharmadát-negyedét kapná a mezőgazdaság, és ilyen formában ez csupán látszólagos támogatásnövelés. Sajnos, nagyon sok fogyasztó nem tudja megfizetni az élelmiszerárak ezek hatására létrejövő újabb emelkedését, és ez további fogyasztáscsökkenéssel jár, ami a mezőgazdaságban újabb munkahelyek elvesztését okozza.
Tisztelt Országgyűlés! Vizsgáljuk meg, milyen szerkezeti változásokat javasol a Kormány a mezőgazdasági költségvetés kereteinek a felhasználásában. A támogatások kapcsán csökken az exporttámogatás. Csökken azért, mert csökkent az az árumennyiség, amelyik exportálható. Ma már nem az a gond, hogyan helyezzük el a termékeinket, hanem az a gond, hogyan termeljük meg azokat a termékeket, amelyeket azután exportálni lehetne, amelyeknek megvan a piaca.
Ezzel szemben nő a reorganizációs keret és az agrártermelés támogatása. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elmúlt években túl sok pénzt vontunk ki a mezőgazdaságból, sajnáltuk a pénzt a külpiacok megtartására, visszaszerzésére, és ennek következtében ma már nem a terméktöbblet a fő gond, hanem a mezőgazdaság helyreállítása, a termelés fenntartása, és ez sokkal silányabb probléma.
Vajon hogyan változik meg a Földművelésügyi Minisztérium költségvetése? Kiadásai összesen 20,7%-kal nőnek, ennél nagyobb arányban nő, tehát fejlesztik a szakigazgatási intézményeket. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy kevesebb termelőhöz, csökkenő termeléshez nagyobb apparátus kell.
Fokozottan fejlesztik a földhivatalokat, 37%-kal nő a költségvetésük az ismert okok miatt. Mindanynyian tudjuk azonban, hogy ezek a pénzek sem lesznek elegendők a kárpótlási törvény és a részarány-tulajdonosok földkimérése kapcsán egyre elénk tornyosuló feladatok megoldására. Az átlagosnál kisebb mértékben emelik a költségvetését, tehát leépítik a mezőgazdasági középfokú szakoktatást, felsőfokú szakoktatást, agrárkutatást, Úgy érzem, ehhez kommentár nem kell.
Tisztelt Országgyűlés! Vajon hogyan változnak meg a mezőgazdaságban működő alapok költségvetési terhei? Mondhatnám azt is, hogy sehogyan sem, hiszen tulajdonképpen változatlan szerkezetben és öszszegekben kerültek beterjesztésre, még annyit sem tettek meg, hogy csupán a látszat kedvéért erre-arra kiigazítást tegyenek a tavalyi adatokhoz viszonyítva. Marad tehát a régi koncepció,
Az 1992-es zárszámadás kapcsán is szóltam az erdészeti alapokról.
(12.40)
Sajnos, eredmény nélkül, hiszen a költségvetési törvényjavaslat 2 milliárd 400 millió forintban javasolja meghatározni az erdészeti, erdőfenntartási alapok keretét, és ez, tisztelt Országgyűlés, reálértéken a két évvel ezelőttinek mindössze a fele.
Számtalan alkalommal szerepel napirenden az erdők ügye. Azt állapíthatjuk meg, hogy az erdőkhöz sem pénz, sem törvény nem lesz jövőre sem.
Az 1994-es költségvetést nem fogadom el, mégis javaslatot teszek a módosítására.
A szocialisták módosító csomagja keretében javasolom, hogy az agrártámogatásokat emelje fel a Parlament 9 milliárd forinttal. Javasolom ezt azért, mert a mezőgazdaság, a falvakban élők azonnali segítségre szorulnak azért, mert a mezőgazdaság terhei túl nagyok, és azért, mert az élelmiszerárak már ma is túlságosan magasak. Ezt a 9 milliárd forintot fordítsa a Parlament a mezőgazdaság helyreállítására 2,5 milliárd forintos reorganizációs keretnöveléssel, amelyből esély lesz arra, hogy a termelőkhöz jut a pénz, és nem tűnik el a támogatási keretek bonyolult csatornái között, és ebből a pénzből alakítson ki a kormányzat tisztességesebb, megbízhatóbb felvásárlási környezetet és felvásárlási árakat.
Az agrárpolitika gyökeres megváltoztatására nem számíthatok, de ez a pénz is fontos segítség lehet a további károk csökkentésére. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
