PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)

Teljes szövegű keresés

PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 1994. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatához két lényeges módosító javaslatot nyújtottam be. Időrendi sorrendben haladva először a 12525-ös számú módosításom mellett szeretnék érvelni, és kérni az önök, illetve a Kormány támogatását.
E javaslatomban a XIII. fejezet, nevezetesen a KHVM 13. címében szereplő 2 milliárd forintos dunai rehabilitációs feladatokra fordítandó összeg felét kívánom nevesíteni, mégpedig olyan megosztásban, hogy 800 millió forintot ezen fejezet és cím alatt hagyva a szigetközi rehabilitáció első ütemére kívánok fordíttatni, a fennmaradó 200 millió forinttal — átcsoportosítva a XX. fejezet, a KTM fejezet 8. címére — a szigetközi kár mérséklésére, illetve megszüntetésére előirányzott 16 millió forintot kívánom növelni.
A nevesítés, illetve az átcsoportosítás a következők miatt vált szükségessé véleményem szerint: a szigetközi kármérséklésre tervezett 16 millió forint nagyon kevés. Ismerve a táj eszmei értékét, amit a mai napokban 150 milliárd forint körülire becsülnek, és az ebben esett kárt, az említett összeg nagyságrendekkel kisebb a kívánatosnál. Azt gondolom, a minimum, amit megtehetünk a 200 millió forint átcsoportosításával — ugyanis később, esetleg évek múlva ezen összeg többszörösét kell a helyreállításra fordítani. Ezzel a pénzzel is csak a legsúlyosabb károk szüntethetők meg, illetve a további károk bekövetkezése kerülhető el.
Tisztelt képviselőtársaim! A törvényjavaslatban szereplő 2 milliárd forintos dunai rehabilitációs kerettel én egyetértek — de ez így túl általános megközelítés, és nem tudni, mire kívánja a Kormány felhasználni. Az ugyanis nem szól csak az egyik táj helyreállításáról. A károk, a gondok, a problémák mind a két helyen jelentkeznek — és jelentkeztek már.
Ezért, ha a Kormány ezt a 2 milliárd forintot csak Nagymarosra kívánja felhasználni — vannak már ugyanis ilyen jelzések, és talán ilyen módosító javaslat vagy csatlakozó módosító javaslat is lesz —, az politikailag és szakmailag is nagyon helytelen. Ezt elkerülendő, illetve ismerve a szükséges szigetközi rehabilitáció megkezdését is, 800 millió forintot a szigetközi munkák megkezdésére kívánatos elkülöníteni.
Módosításom természetesen nem jelenti azt, hogy Nagymarosra sokallanám a pénzt: egyszerűen azt szeretném, ha mind a két tájat hasonlóan kezelné és bírálná el a Kormány. Mind Nagymaros, mind Szigetköz olyan természeti értéke országunknak, hogy egyik előnyére és a másik kárára nem lehet megoldást keresni.
Tisztelt képviselőtársaim! Idei módosításom nagyon hasonlít a tavalyihoz: a Kormány és önök azt akkor nem támogatták, pedig jogos volt. Jogosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy év közben a Kormány teljesítette az igényt. Ezt a módosításomat is hasonlóan jogosnak és megalapozottnak tartom — és mint ilyet, támogatásra ajánlom. Amennyiben az Országgyűlés és a Kormány nem támogatja, akkor is, meg vagyok győződve róla, ez az összeg — vagy még ennél nagyobb — lekerül a Szigetközbe. Ezért örülnék, ha az Országgyűlés támogatásával és a törvényben meghatározott módon oldaná meg a problémát a Kormány, és nem kalózpénzekből, később és ellenőrzés nélkül.
Tisztelt hölgyeim és uraim! A második, a 13086-os számú módosító indítványommal a BM VIII. fejezet 25. címét, a címzett és céltámogatásokat 2,5 milliárd forinttal kívánom növelni. Ehhez a forrást a XIII. — a KHVM — fejezet 13. címének kiemelt infrastruktúra fejezetéből kívánom megteremteni. A címzett és céltámogatások bővítését, illetve a szennyvízelvezetés és -tisztítás támogatandó célok közé kerülését röviden az alábbiakban kívánom indokolni.
Mindannyiunk előtt ismert az a sajnálatos magyar helyzet, miszerint a települések 10%-án, nevezetesen 380 településen van csak egységes csatornahálózat.
(11.40)
A vízzel ellátott, de nem csatornázott települések aránya 41%-os, vagyis ekkora a közműolló. A csatornázott területek szennyvizének is csak mintegy 60%-a kerül tisztításra igen változó hatásfokkal. S ezen szennyvizek mintegy 30%-át tisztítják csak biológiailag is.
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a vízbázisok mint részlegesen megújuló természeti erőforrások elszenynyeződése esetén a helyreállításuk nagyságrendekkel kerül többe, mint a megvédésük.
A Kormány ezen megállapításomat tulajdonképpen megerősítette az 1992. szeptemberi 6556-os számú tájékoztatójával, amely később beépült a 36/1993-as számú országgyűlési határozatba. Ebből az anyagból tudjuk azt is, hogy a sérülékeny vízbázisok — véleményem szerint egyébként az összes többi sem — nem hagyhatók ki a támogatások köréből. Így fogalmazott akkor az az anyag, hogy ezeket a célokat a jövő évben feltétlen fel kívánja vállalni a Kormány a későbbi nagyobb károk elkerülése érdekében.
A működő vízbázisoknak mintegy 65%-a, illetve a később bevonandó vízbázisokkal együtt 78%-a sérülékeny. Véleményem szerint hamarosan minden vízbázis sérülékeny, illetve sérült lesz, ha ilyen hozzáállással találkozunk, mint amilyen a jövő évi költségvetési tervezetben szerepel.
A kormánytájékoztató két további fontos megállapítást is tesz. Az egyik, hogy azonnal el kell kezdeni a védelmet a későbbi nagyobb károk elkerülése érdekében. Ezen anyag segítségével született meg — mint már említettem — a 36/1993-as számú országgyűlési határozat májusban.
Ehhez képest nagyon furcsállom, hogy a két hónappal későbbi keltezésű törvényjavaslatban a támogatandó célok között nem szerepel ez a tevékenység és így pénzügyi kerete sincs természetesen.
Másik fontos megállapítása, illetve ígérete ennek az anyagnak, hogy évi 3-4 milliárd forintos támogatást kíván az önkormányzatoknak adni a költségvetés a vízbázisvédelem kialakításához.
Nehezen érthető, hogy a Kormány helyzetfelismerése és ígérete ellenére miért változtatott a célokon? Megtudhatjuk azt is a Kormány jelentéséből, hogy az ivóvízbázisokat veszélyeztető csatornázatlanság megszüntetéséhez 60 milliárd forintra lenne szükség, és ez az állapot az európai színvonal egyhetedét jelentené csak. Ha ehhez a színvonalhoz szeretnénk felzárkózni, akkor '90-es árszinten 462 milliárd forintra lenne szükség, és még így sem záródna be a közműolló.
A települések 67%-os csatornázottsági ellátottságához — amely egyáltalán nem nagy európai mércével mérve, hiszen még mindig jelentős lenne a közműolló — pedig 520 milliárd forintra lenne szükség '90-es árszinten, ami könnyen belátható, hogy ma mintegy 600-700 milliárd forintot jelent.
Innentől kezdve kiszámolható nagyon könnyen, ha a Kormány csak évi 3-4 milliárd forintot vállal fel és az önkormányzatok is ennyit, akkor 100 év kell a közműolló szűkítéséhez, de bezárása akkor sem sikerül.
Ha most semmit nem vállal a Kormány, mint ahogyan ezt a költségvetési javaslatban teszi, akkor belátható időn belül súlyos következmények jelentkeznek. Vannak ugyanis olyan vízbázisok, amelyek néhány év vagy évtized alatt elszennyeződnek, ha nem cselekszünk. Ezért a Kormánynak, fenntartva a címzett és céltámogatást, tervet kell kidolgoznia a vízbázisvédelem felgyorsítására. Ha ez nem történik meg, akkor 20-25 év múlva erre a célra biztosan nem kell pénzt fordítani, mert nem lesz mit megvédeni.
Az viszont biztos, hogy a tisztítás, a zacskós és egyéb vízbiztosítás súlyos terheket rak a költségvetésekre, ha idejében nem lépünk.
Tisztelt képviselőtársaim! Az előbb már említett országgyűlési határozat a következőképpen fogalmaz: "A sérülékeny vízbázisok védelmét szolgáló szennyvíztisztításra és szennyvízcsatornázásra benyújtott önkormányzati igénybejelentések prioritást kapnak a melléklet alapján." Tehát a problémát a Kormány ismeri, tudja, hogy nagy, mégsem kívánja magát alávetni ezen országgyűlési határozatnak, hiszen törölte ezen címek közül a költségvetésből ezeket a lehetőségeket.
Mint említettem, képviselőtársaim, ezt az ügyet kezelni kell. A Kormány is tudja, hogy ezt kell tenni. Remélem, most is belátják és önök, az Országgyűlés segíti ebben a Kormányt, támogatják módosító javaslataimat vagy azokat a módosító javaslatokat, amelyek hasonló módon be szeretnék emelni a törvénybe ezen címeknek a támogatását és ehhez pénzügyi keretet is teremtenek.
Ezért kérem önöket, hogy a forrást is megjelölő módosító javaslatomat támogassák és segítsék, hogy vízbázisaink épségben fennmaradjnak. Köszönöm szépen.Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem