ROTT NÁNDOR, DR. a környezetvédelmi bizottság elnöke:
ROTT NÁNDOR, DR. a környezetvédelmi bizottság elnöke:
ROTT NÁNDOR, DR. a környezetvédelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány részletére szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét a költségvetésnek, és a környeztvédelmi bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját szeretném kifejteni. Szeretném azonban kérni elnök urat, hogy utánam kaphasson szót Zsebők Lajos képviselőtársam, mert egy speciális kérdéskomplexumban ő fogja majd a bizottság másik felének a véleményét elmondani — már a téma másik felének.
Mindenekelőtt ki kell emelnem, hogy a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a vízbázisok védelmét szolgáló csatornázások további támogatását szolgáló módosító javaslatokat támogatja a környezetvédelmi bizottság. Ha ezek nélkül a módosítványok nélkül fogadnánk el a költségvetést, akkor ezzel egy évek óta megindult egészséges folyamatot lehetetlenítenénk el, nevezetesen azt, hogy az ivóvízellátással párhuzamosan, sajnos, attól elmaradó ütemben, de a csatornázás teljesen lehetetlenné válna vagy ellehetetlenülne annak következtében, hogy a jelenlegi költségvetési törvény a szennyvízelvezetést, a csatornázást és a vízbázisok védelmét törli a korábbi támogatások sorából. Ezzel egyfelől tovább nyílna a közműolló, tovább súlyosbodna az az egészségtelen helyzet, hogy egyfelől az ivóvízellátás szépen, örvendetesen javul, ugyanakkor a szennyvízkezelés és a szennyvízelvezetés forrás hiányában gyakorlatilag megszűnne.
(9.40)
Ennek legalább két nagyon súlyos következménye lenne. Az egyik az, hogy azok a helyi kezdeményezések, amelyek lakossági összefogásból — a helyi önkormányzatoknál — nagyon szépen megindultak és örvendetesen fejlődtek az elmúlt két-három évben, ezek megtorpannának, a helyi kezdeményezések visszaesnének, ellehetetlenülnének megkezdett beruházások, megkezdett fejlesztések, tovább nyílna a csatornázás és az ivóvízellátás közötti úgynevezett közműolló, vagyis a csatornázások nem tartanának lépést az ivóvízellátással.
Ez a vízbázisokat is tovább veszélyeztetné, és nagyon jól tudjuk, hogy az ivóvízkészletek minden ország egyik legfontosabb nemzeti kincsének tekinthetők és tekintendők.
A század végére már — de különösen a következő század első évtizedeire — olyan méretű ivóvízproblémák fognak jelentkezni egész Európában, Európának abban a térségében különösen, ahol mi fekszünk, és ha ezeket a vízbázisokat nem őrizzük meg a következő generációk számára, nem teszünk meg ennek érdekében mindent a csatornázásban, vízbázisvédelemben, akkor az ország jövőjét veszélyeztetjük egy alapvető létszükséglet, a vízgazdálkodás terén.
Három képviselői indítványt támogat ezen a téren különösen a bizottság, az egyik dr. Pap János, a másik Wekler Ferenc és Kóródi Mária módosító indítványa, és a harmadik az enyém. Ezek nem egymást kizáróak, de nagyon kérem, hogy majd a szavazásnál ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt támogassák ezeket a javaslatokat.
Még két ilyen módosító indítványra szeretném felhívni a figyelmet, és most kifejezetten ellenzéki képviselőtársaim támogatását kérem. Az egyik:
Sikerült — legalábbis nem merem elkiabálni, de szeretném remélni, hogy sikerült — megegyezni a Kormánnyal, és a termékdíjnál egy egészen minimális, ezreléknyi emelési propozíciónkat, a bizottság által támogatott propozíciót elfogadott. Nagyon fontos lenne, mert olyan csekély ez az összeg, hogy még az inflációval való lépéstartást sem biztosítja a környezetvédelem alapjai számára, de legalább mégis valami szűkös eszközpótlást jelent.
A másik ilyen: a bányajáradék 20%-a allokálódna a környezetvédelmi célokra, nevezetesen a korábbi bányatérségek rehabilitációjára. Úgy tűnik, hogy ehhez is sikerült megnyerni a Kormány támogatását.
Nagyon kérem a mélyen tisztelt ellenzéket, hogy szíveskedjék majd ezeket támogatni, mert nagyon fontos lenne, hogy a táji, környezeti rehabilitáció az egykori bányatérségekben is folytatódjék. Aki járja az országot, az mindenütt látja az elhagyott bányagödröket, kavicsbányákat, szó is esett már róla, és ezeknek a helyreállítása nemcsak tájvédelmet szolgál — bár ez sem lebecsülendő —, hanem ez egyben a vízbázisok védelmét is szolgálja, mert köztudott, hogy például ezekben az elhagyott bányagödrökben vagy nem megfelelően elhagyott vágatokban olyan felszín alatti vagy felszín fölötti vizek képződnek, amelyek megfelelő védelem hiányában tovább mérgezik a felszín alatti vízkészleteket.
Befejezésül szeretnék Jávor Károly igen tisztelt képviselőtársam szavaihoz néhány megjegyzést fűzni. Akkor, amikor a földtannal foglalkozó tudományos intézeteink — és ezek, ismétlem, patinás múltú, százados hagyománnyal rendelkező, magas tudományos szinten működő intézmények voltak — végveszélye most bekövetkezett, akkor ennek nagyon messzemenő következményei vannak vagy lesznek, mert ezek a környezetvédelem alapjait veszélyeztetik, legalábbis a tudományos alapokat.
Amikor Rióban — most fog majd a tisztelt Ház elé kerülni — aláírtuk a különböző nemzetközi egyezményeket a környezetvédelemről, akkor ebben a nem pótolható erőforrások védelme kiemelt hangsúlyt kapott. Ezek az intézmények — a Földtani Intézet és a Geofizikai Intézet — éppen a nem pótolható energiaforrásokat, nyersanyagforrásokat védelmezték, feltárták, kutatták. Ismét a jövőt veszélyeztetjük, hogyha ezeket az alapvető jelentőségű tudományos kutatásokat felszámoljuk, hagyjuk összeomlani, és a környezetvédelmet, a természetvédelmet és főképpen a természeti erőforrások védelmét egy ilyen fontos háttér- és alapozóintézménytől megfosztjuk. Köszönöm a türelmüket.Taps.)
