SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani nehéz helyzetben is lehetne jobb, a legfontosabb gazdasági és szociális gondok kezelésére alkalmas törvényeket hozni az adókról és az állami pénzek elköltéséről, azaz a most tárgyalt költségvetésről. Arra kellene itt törekedni, hogy a beruházásokat, munkahelyek teremtését ösztönözze a költségvetés, és segítsen a legjobban rászorult családok gondjain. (Közbeszólás a bal oldalon: Úgy van.)
Az ilyen irányú változtatások bizony lehetségesek, de az Antall-kormány ezt most az általa beterjesztett negyedik, vagy ha a pótköltségvetéseket is figyelembe vesszük, akkor hatodik költségvetésében sem tette meg. Azért állnak rendelkezésére a Kormánynak a minisztériumok és más állami szervek szakemberei, hogy mindezt megtegye, hogy a gazdaság igényeihez, a szociális igényekhez igazítsa a költségvetést. Nem használta ki ezt a lehetőséget. Így a '94. évi költségvetési törvényjavaslat a Kormány három és fél éves gazdaság- és szociálpolitikájának csődjét fejezi ki. És nem is csak a gazdaság- és szociálpolitika csődjét.
Most, hogy a törvényjavaslat részletes vitájánál tartunk, hadd mutassak rá a törvény egy olyan részletére, amelyben, mint cseppben a tenger, benne van az egész. A Külügyminisztérium fejezetre utalnék itt. Ennek idei kiadási előirányzata 8,4 milliárd forint volt, a most tárgyalt jövő évi 8,6 milliárd. Valójában azonban a jövő évi előirányzatot az idei várható kiadásokhoz kell mérni, tehát nem az egykori, egyébként a tavalyi teljesítés fényében tökéletesen irreális előirányzathoz, hanem a várható teljesítéshez. Az utóbbi 11 milliárd forint. Ehhez képest a jövő évi 8,6 milliárd forint 22%-os csökkenést jelent, és a forint sorozatos leértékelései — figyelembe véve azt, hogy a külügyi kiadások nagyrészt külföldi valutában merülnek fel — ezt az összeget tovább csökkentik, mintegy 10-20%-kal várhatóan. 30-40%-kal csökken tehát — tisztelt képviselőtársaim — a Külügyminisztérium tulajdonképpeni költségkerete. És akkor az ember azt gondolná, hogy megmagyarázzák neki: egy ilyen csökkenés hogyan hajtható végre? De nem mondanak semmit sem. A magyarázat egyszerűen elmarad. Hát ilyen általános utalások, például az államháztartási reform, mondjuk, elhangzanak. De konkrét magyarázat, hogy hát tényleg, akkor a külügyben mi történik, az nincs. És akkor azt kellene elhinnünk, hogy az adott intézményrendszer egyik évről a másikra öszszeomlás nélkül kibírja a működtetésére fordított pénzeszközök ténylegesen — ugye, itt nagyrészt dollárban kell számolni, tehát dollárban — 30-40%-os csökkentését. Pedig nyilván csak akkor bírhatná ki, ha eddig óriási mértékű pazarlással működött volna. Ha így lenne, azért is a Kormányt terhelné a felelősség, szeretném megjegyezni.
Akár így, akár amúgy, ez komolytalan kezelése a közpénzeknek, komolytalan kezelése az állam diplomáciai feladatainak. És szerintem egy kormánynál a legnagyobb baj éppen az, hogyha komolytalannak találtatik.
Az előbb itt Csapody Miklós úr hozzászólt ehhez a külügyi költségvetés fejezethez, és akkor én azt hittem, hogy majd most valami komoly eligazítást kapunk arról, hogy itt mi történik, egyáltalán ez a jelentős, sokmilliárdos csökkentés, amiről itt szó van, majd megvilágításra kerül, hogy hát akkor nem tudom, hogy a nagykövetek ezentúl biciklivel fognak járni vagy valami hasonló magyarázatot kapunk.
(12.00)
Ehelyett Csapody úr arról beszélt, hogy hát most egy további, a 30-40%-os csökkentés után még egy további, esetleg 1%-os csökkentés most megvalósítható-e vagy sem. Engem ez arra emlékeztetett, minthogyha valaki egy olyan ház esetében, amelyikről tudja, hogy éppen össze fog omlani, arról beszélget, hogy mostan ki kell-e festeni a kéményét, még mielőtt összeomlik, vagy miközben összeomlik vagy sem.
Én azt hiszem, hogy ez abszolút komolytalan dolog, és itt Inotay Ferenc úr felszólalására is szeretnék utalni, aki viszont kifogásolta azt, hogy a titkosszolgálatoknál a Szabad Demokraták Szövetségének három képviselője — köztük én — javasolja a tervezett kiadásoknak 1 milliárd forintos csökkentését. A kérdéses csökkentés után is még növekedés lenne abban a költségvetésben, szeretném megjegyezni, de — mint hallottuk — ettől már egy abszolút összeomlás következnék be, hogy ha ott növekedés lenne, csak kisebb mértékű növekedés — persze az inflációt figyelembe véve az is némi csökkenést jelent —, ezzel szemben ami a külügyi apparátust illeti, hát ott egy olyan 30-40%-os csökkentés az semmi, arról nem is érdemes beszélni.
Szóval én igazán nem értem sem a Kormánynak, sem a kormánypárti képviselőtársaimnak ezeket a hozzászólásait. A baj persze az, hogy a költségvetés általában is sok olyan zavart, bajt foglal magában, mint ezen az említett, forintbeli súlyát tekintve nem nagyon jelentős részterületen.
Egy új bevételi és kiadási rendszer és szerkezet kialakítása már nyilván az új kormány feladata lesz. Ellenzéki pártok a kormányapparátus nélkül nem vállalkozhatnak a költségvetés összes súlyos problémájának itt benyújtott módosító javaslatokkal való megoldására.
Néhány képviselőtársammal — nevezetesen Gaál Gyulával, Wekler Ferenccel, Kóródi Máriával, Fodor Tamással, Lotz Károllyal, Török Ferenccel és Kiss Róberttel — a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja nevében néhány, általunk fontosnak tartott feladat megvalósítására, néhány nagyon égető probléma megoldására dolgoztunk ki módosítójavaslat-csomagot, és ebben megmutatjuk azokat az irányokat, amerre szerintünk a költségvetés átalakításában lépni kell. Javaslataink fő céljai: a vállalkozás- és beruházásösztönzés, a közalkalmazotti törvényben meghatározott béremelés fedezetének biztosítása, a lakossági szükségletek közvetlen kielégítését végző önkormányzatok mozgásterének bővítése, az idén elkezdett önkormányzati beruházások jövő évi folytatásához szükséges céltámogatási keretek biztosítása, és végül, de nem utolsósorban a környezetvédelmi ráfordítások növelése.
Módosító javaslataink összesen több mint 70 milliárd forintnyi előirányzatot érintenek a költségvetésben. A vállalkozás- és beruházásösztönzésre — erről szólok először — 20 milliárd forint adócsökkentést és 4 milliárd forint kiadásnövelést javaslunk. Mi vagyunk az egyetlen olyan párt, amely ilyen jelentős összegű vállalkozás- és beruházásösztönző javaslatcsomagot nyújtott be. Itt részben a bankbetétek kamatait, és más megtakarítási formák hozamait érintő forrásadó kulcsának 20-ról 10%-ra való csökkentéséről van szó, 10 milliárd forint költségvetésibevétel-kieséssel, amivel csökkenhetnek a hitelkamatok. Ezt, mint abszurd, megvalósíthatatlan javaslatot a Pénzügyminisztérium elvetette a költségvetési bizottság november 10-i ülésén. Két nappal később egy MDF-gyűlésen a pénzügyminiszter úr már saját javaslataként adta elő, és hamarosan benyújtotta egy kormánypárti képviselőtársunk, Takácsy Gyula is módosító javaslatban, nehogy véletlenül egy ellenzéki adócsökkentő javaslat kerüljön megszavazásra. Persze nekünk az a legfontosabb, hogy végül is elfogadták.
Egy másik vállalkozásösztönző javaslatunk az, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó társaságiadó-kedvezményt ne csak a 100 millió forintot meghaladó alaptőkéjű vállalkozások kaphassák, hanem a kisebbek is, továbbá a kedvezmény — a feltételek teljesítése esetén — automatikusan járjon, ne a Kormány egyedi döntése alapján. Ez persze az adótörvényhez tartozó javaslat egyfelől, de másfelől — és azért beszélek itt róla — ennek kapcsán 10 milliárd forint költségvetésibevétel-kiesést becsülhetünk, és ennek megfelelő javaslatot nyújtottunk be a költségvetéshez.
Javasoljuk végül — még a vállalkozásösztönzés keretében — a kisvállalkozások hitelfelvételét segítő kisvállalkozói garanciaalap támogatásának 4 milliárd forintos növelését, amelynek egyébként a Kormány által támogatott Siklós Csaba-javaslat épp ellenkezőleg, a csökkentését javasolja.
A másik témakör, amelyről itt beszélek, a közalkalmazotti törvényben meghatározott béremelés fedezetének biztosítása és az önkormányzatok működési mozgásterének bővítése. Ennek érdekében javasoljuk a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó hányadának növelését és néhány további módosítást, összesen 27,7 milliárd forint költségvetési kihatással. Ezekről a javaslatokról Wekler Ferenc képviselőtársam már beszélt, itt nem szeretnék részletekbe bocsátkozni.
További, a közalkalmazotti béremeléshez kapcsolódó javaslataink: a nemzeti kulturális alap támogatásának 213 millió forintról 4113 millió forintra való emelése, az országos könyvtárak, levéltárak és múzeumok működési költségvetésének 750 millió forintos növelése, továbbá a Kormány által eltörölni javasolt munkahelyi, területi, közművelődési céltámogatás fenntartása, az előző évit meghaladó, 350 millió forintos fejkvótában a megyei önkormányzati, igazgatási és kulturális célú normatív támogatásnak lakosonként 490 forintról 660 forintra való emelése — itt nyilván megint a kulturális részről van szó, az ottani közalkalmazotti béremelésről —, ez 1,7 milliárd forint többletkiadást jelent, és a települési önkormányzatok közművelődési normatívájának 250 forintról 590 forintra való emelése, ami utóbbi 3,4 milliárd forint többletkiadást jelent.
Végül javasoljuk, hogy a Kormány szándékával ellentétes módon 1994-ben ne álljanak le, hanem folytatódhassanak az önkormányzatok által céltámogatással indított és más beruházások, itt az összeg 14,9 milliárd forint — erről Wekler Ferenc ugyancsak részletesebben beszélt. További, környezetvédelmi jellegű javaslatainkról Kiss Róbert képviselőtársam fog beszélni, ezek pénzigénye 1,18 milliárd forint. Kisebb összeget érintő, de sok polgártársunk gondjainak megoldását célzó javaslatunk a földrendezési és földkimérő bizottságok költségvetési ellátásának 0,25 milliárd forintos növelése.
A fenti kiadásnövelések és bevételcsökkenések fedezetéül bevételnöveléseket és kiadáscsökkentéseket javaslunk, amelyek megfogalmazásánál igénybe vettük a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének és a Levegő Munkacsoportnak a segítségét.
Javaslataink a következők. Először is javasoljuk a légitársaságok által fizetett légtérhasználati díj felemelését, amely a szomszédos országokéhoz képest ma indokolatlanul alacsony. Ezt ugye a fölöttünk röpködő repülőgépek fizetik, illetve az ő társaságaik. Ez 2 milliárd forint többletbevételt jelent. Javasoljuk a privatizációhoz kapcsolódó költségek előirányzatának 10 milliárd forintos csökkentését, mert az ÁVÜ lapjában nyilvánosságra hozott — és ezért már csak hihető — adatok szerint a várható garanciabeváltási kötelezettség körülbelül ennyivel kevesebb annál, amennyiről a törvényjavaslat szól. Javasoljuk az adósságszolgálati bevételek előirányzatának emelését 4 milliárd forinttal, mert a jamburgi gázszállításokból ténylegesen az eddigi folyamatok alapján ennyivel több állami bevétel várható. Javasoljuk — annak figyelembevételével, hogy Oroszország vállalta a korábbi rubelelszámolású kereskedelmi hiányából fennmaradt 800 millió dolláros tartozásának a következő három év alatti kifizetését, e forrásból 26 milliárd forint bevétel előirányzását.
(12.10)
Ez a követelés eladásával vagy az abból vásárolt javak, esetleg ingatlanok értékesítésével realizálható.
Ugyancsak behajtható és behajtandó az a a másik, 10 milliárd forint értékű Oroszországgal szembeni követelés, amely az 1991. évi gabonaszállításokból adódik, és amely részben idei, részben jövő évi garanciabeváltási kötelezettségként — tudniillik a finanszírozó bankkal szembeni garanciabeváltási kötelezettségként — szerepel a Pénzügyminisztérium kiadási előirányzatai közt.
Bizonyos egyszer használatos és a környezetet súlyosan szennyező csomagolóanyagokra, tisztelt képviselőtársaim, fogyasztási adó kivetését javasoljuk 5 milliárd forint bevétellel. Itt visszautalunk arra, hogy a környezetvédelmi célú kiadásnövelési javaslataink ennél nagyobb összegűek.
Javasoljuk a sör, az égetett szeszes italok és a cigaretta forintösszegben meghatározott fogyasztási adójának a Kormány által javasolt, az infláció átlagos ütemétől elmaradó 10% helyett 20%-os mértékű növelését, hiszen semmi sem indokolja azt, hogy épp ezek az élvezeti cikkek kevésbé dráguljanak más, fontosabb termékeknél. Ez 5 milliárd forint bevételi többlet.
Javasoljuk a vámbevételek előirányzatának 10 milliárd forintos növelését. Ezt részben az alapozza meg, hogy a korábban tervezettnél nagyobb mértékű forintleértékelések és importvolumen-növekedés automatikusan növelik a vámbevételeket. Másrészt a Kormány szervei a vámelengedések területén kapott döntési jogaikat — egyebek között a belföldi termelés hatékonyabb védelme érdekében is — az eddiginél szigorúbban kell hogy gyakorolják.
Ugyancsak felemelhető a személyijövedelemadó-bevételek előirányzata 11 milliárd forinttal. Ez részben a korábban vártnál gyorsabb inflációból, nominális jövedelemnövekedésből, másrészt a közalkalmazotti béremelés adóbevételeket növelő hatásából fakad.
A bevételielőirányzat-növelésekkel kapcsolatban általában szeretném megjegyezni, hogy ezek a bevételek akkor is beesnek, ha a Parlament nem irányozza őket elő a költségvetési törvényben. De azért szoktuk ezeket a bevételeket — vagy egyáltalában a bevételeket, amelyek reálisan várhatók — a költségvetési törvényben előirányozni, mert parlamenti ellenőrzés alá kell, hogy tartozzék az, hogy a bevételeket mire költik. Amennyiben önök ezeket a javaslatokat nem szavazzák meg, akkor úgy döntenek, hogy ezekkel a bevételekkel majd — persze bizonyos korlátok között, mert az államháztartási törvény bizonyos korlátokat szab — a Kormány rendelkezzék. Csak úgy meg szeretném jegyezni, hogy azt nem lehet tudni, hogy az év második felében melyik lesz az a kormány, amelyiknek ezt a nagy-nagy szabadságot adják…
Az általánosforgalmiadó-bevételek előirányzatát 3 milliárd forinttal javasoljuk növelni. Ez már nem olyan típusú előirányzat-növelés, mint amilyenről az előbb beszéltem. Ez ugyanis nem egyéb, mint az általunk javasolt, általam is említett — és Wekler Ferenc által részletezett — 14,9 milliárd forintos önkormányzati beruházási kiadásnövelésből az áfa-bevételekre jutó hányad. Itt tehát nem valami alaptalan optimizmust fejez ki ez a javaslat az áfa-bevételeket illetően, hanem egyszerűen azt, hogyha elfogadják azt a javaslatunkat a kiadások növelésére, akkor attól automatikusan növekedni fog az áfa-bevétel is.
Javasoljuk bizonyos alapítványi és más politikai, illetve presztízs jellegű kiadások drasztikus csökkentését — ilyen például a várbeli kormányzati negyed építése, az Illyés Alapítvány stb. — 1452 millió forintos összegben.
Ugyancsak javasoljuk a kiemelkedően gyorsan növekvő egyházi építkezési és más kiadások egy részének, továbbá a Művelődési Minisztérium politikai alapítványi támogatásainak összesen 2 milliárd forintos csökkentését.
Javasoljuk a gépjármű-biztosítási kárrendezéssel kapcsolatos kiadások 1,2 milliárd forintos csökkentését, mert a szükséges kifizetések nagyobb részére már 1993-ban lesz mód és fedezet — a részletekről majd Török Ferenc képviselőtársam fog ezzel kapcsolatban beszélni.
Összesen 124 millió forinttal javasoljuk csökkenteni, tisztelt képviselőtársaim, a Miniszterelnöki Hivatal és Ellátó Szolgálata költségvetésében a dologi kiadásokat. Míg a legtöbb más helyen a dologi kiadások nem vagy alig növekszenek a kormányjavaslat szerint, itt — tehát a Miniszterelnöki Hivatalnál — a korábbi évek ugyancsak kiugró mértékű bővítése után 25-30%-os lenne a növekedés. Azt hiszem, ez abszolút elfogadhatatlan. Jó példával éppen talán a Miniszterelnöki Hivatalnál kellene elöljárni a takarékosságban, nem pedig ott és csak ott növelni, másutt meg farigcsálni.
Javasoljuk a köztársasági megbízotti hivatalok működési költségvetésének 261 millió forintos csökkentését, mert nem helyeseljük ennek a bürokráciának a terjeszkedését.
Végül még egy dologról szeretnék megemlékezni. Tekintettel azokra a költségvetési bevételi bizonytalanságokra, amelyek a gazdaság mai folyamataiból adódnak, javaslatainkat úgy állítottuk össze, hogy azok öszszességükben körülbelül 15 milliárd forinttal csökkentsék a költségvetés hiányát. Ez garantálja, hogy javaslataink parlamenti elfogadása a hiányt semmi esetre sem, még az általunk előirányzott — véleményünk szerint egyébként megalapozott — bevételnövekedések egy részének meghiúsulása esetén sem növelné.
Javaslatainkat ellenzéki képviselőtársaink a bizottsági üléseken szinte kivétel nélkül támogatták. Kormánytámogatást azonban csak egy részükhöz kaptunk. Kérem kormánypárti képviselőtársaimat, fontolják meg javaslatainkat. További részletes magyarázattal bármikor szívesen állunk rendelkezésükre. (Közbeszólás a jobb oldalról: Köszönjük.)
Ezek jobbító szándékú javaslatok a vállalkozások, beruházások ösztönzését, a lakossági szükségletek közvetlen kielégítését végző önkormányzatok működési feltételeinek javítását, a közalkalmazotti béremelés fedezetének megteremtését és a környezetvédelem legégetőbb igényeinek kielégítését szolgálják. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
