TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (Kisgazda)
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (Kisgazda)
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (Kisgazda) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Módosító javaslatomat 14075-ös szám alatt, a Balaton vízminősége és ezzel összefüggésben a Kis-Balaton vízminőségi rendszerének, a vízminőség-védelmi rendszer II-es ütemének optimális befejezése érdekében nyújtottam be a Balatoni Regionális Tanács nevében és képviseletében.
A kis-balatoni vízvédelmi rendszer fő célja a Balaton, de különösen a keszthelyi öböl súlyos vízminőség-védelmi problémáinak orvoslása, hiszen köztudott, hogy a tápanyagterhelés 35-40%-a a Zala vízgyűjtőjéről származik.
Tehát a Balaton vízminőség-védelmében kulcskérdés a Kis-Balaton teljes befejezése, ugyanakkor a korábbi pénzügyi elmaradások miatt az építés üteme lelassult. Éppen ezért az optimális, 1999. évi befejezéshez 1994-ben és '95-ben az eddiginél nagyobb pénzügyi keretre van szükség.
A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II-es ütemének 1994. évre tervezett beruházási összege 289 millió forint, a teljes beruházási összegnek, azaz a 3,6 milliárd forintnak csupán egytizenketted része.
A Kis-Balaton kiépítésének ilyen mértékű elhúzódása az amúgy is túlterhelt keszthelyi öböl vízminőségének további romlását okozza, mivel a növényi tápanyag és szerves anyag tovább terheli a tavat.
A vízminőségromlás természetvédelmi, környezetvédelmi, idegenforgalmi és így nemzetgazdasági szempontból is hátrányos és igen jelentős veszteségeket okozna. De a beruházás elhúzódása a keszthelyi öböl belső terhelését csökkentő iszapeltávolítás eredményességét is megkérdőjelezi, mert a már eddig megtisztított területek is újra feliszapolódnak.
Egyúttal az egész Kis-Balatont magában foglaló tájvédelmi körzet és ezen belül a fokozottan védett terület károsodása is bekövetkezne, amelyet a ramsari-egyezmény is véd mint fontos vízimadár élő- és vonulóhelyet.
A beruházás ilyen mértékű elhúzódása a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerével kapcsolatos összes eddigi munkát gyakorlatilag teljes egészében megkérdőjelezné. A szakértők számításai szerint 1994-re legkevesebb 740 millió forintot kell a II-es ütem építésére biztosítani, ezért kérem, hogy a költségvetés tartalékkeretéből a 289 millió forint előirányzaton túl további 451 millió forintot biztosítsanak.
Tisztelt Ház! Miután a Balaton védelme kiemelt nemzeti érdek, a Balatoni Regionális Tanács úgy ítéli meg, hogy a vízvédelmi rendszert az optimális ütemterv szerint kell megépíteni, mert a program csúszása miatt súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel kellene számolni vízminőség-védelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi, tehát öszszességében nemzetgazdasági szempontból. Ehhez kérem a tisztelt Ház támogatását.
A következő módosító javaslatom a gazdasági és társadalmi szempontból elmaradott települések kiegészítő támogatásához kapcsolódik, és 14197-es szám alatt nyújtottam be.
Tisztelt Ház! A területfejlesztési támogatások irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozat kimondja, hogy a térségi felzárkóztatás és a regionális válságkezelés céljait érvényesíteni kell, többek között az önkormányzati szabályozás kiegyenlítő mechanizmusaiban is.
A költségvetés erre a célra 1,7 milliárd forintot különített el, az elmaradott települések érvényes listája hiányában az e célt szolgáló úgynevezett normatív többlettámogatás egy főre eső összege nem volt véglegesíthető.
(12.30)
A módosító indítvány a keret felhasználásával a támogatás differenciált meghatározására tesz javaslatot, nevezetesen az elmaradott településeken 2300 forint/fő értékre, az elmaradott körzetekbe tartozó településeken pedig 1200 forint/fő értékre. Az összeg meghatározásának jogforrása a költségvetési törvény. A hivatkozott országgyűlési határozat III. fejezete az elmaradott települések körére írja elő a normatíva tervezését.
A módosító indítvány a tervezés alapján az elmaradott települések körét határozta meg, az 1993. évi 2200 forint/fő megemelését javasolja 2300 forint/főre. Ugyanakkor a térségi felzárkóztatás szempontjait is figyelembe vevő keret, melynek meghatározásával a költségvetési törvény egyértelműen jogforrást teremt, az előző kategóriába nem tartozó településeket 1200 forint/fő kiegészítő támogatással javasolja tervezni, tehát ez a tárcán belüli módosítás a költségvetés fő öszszegét nem érintené.
Ennek a javaslatnak az elfogadását indokolja, hogy a támogatás beszűkítése az elmaradott települések körére radikális visszalépést jelentene az eddigi kedvezményezett települések körében, hiszen a korábbi, körülbelül 700000 kedvezményezett fő helyett a kedvezmények ez esetben csak mintegy 350000 főt érintenének. A javasolt differenciált megoldással a kedvezmények 1 millió főt érintenének. Ennek a kedvező társadalompolitikai kihatásai mellett további indoka: a területfejlesztési alapból biztosítható támogatásokhoz, a sokszor nehezen összekuporgatható saját erő kiegészítéséhez a kedvezményezettek teljesebb köre kapna lehetőséget. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat módosító indítványom támogatására. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
