KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Szeretném megfogadni az elnök úrnak az előző képviselő előtt tett felhívását, és igyekszem nagyon röviden elmondani mondandómat, kímélendő a még utánam lévő és jelen lévő képviselőtársaim idejét.
Tehát az SZDSZ költségvetés-módosító csomagjának egyik jelentős része a környezetvédelemre fordítandó kiadások növelése, amely 16,8 milliárd forintot jelent. Ebből 14,9 milliárd forint vízminőség-védelemre, ezen belül szennyvíztisztításra, csatornázásra fordítandó; 1,1 milliárd forint erdő- és levegőtisztaság-védelemre; 212 millió forint természetvédelemre. Ezenkívül gondoltunk még a privatizációban létrejött környezeti problémák orvoslására és a társadalmi szervezetek fokozottabb támogatására is. Ezen összegek természetesen nem elégíthetnek ki minden környezetvédelmi igényt, de előrelépést jelentenek e területen.
Most talán részletesebben. Azért kapott elsőbbséget a szennyvízcsatorna-hálózat építése és a szennyvíztisztítás, mert Magyarországon a környezetvédelem e területén mutathatók ki a legnagyobb hiányosságok, és e tekintetben társadalmi konszenzus mutatkozik, ami az önkormányzatok és az állampolgárok áldozatvállalásában is megnyilvánul. A már megkezdett és a Kormány javaslata szerint 1995-re elhalasztandó szennyvízcsatorna-hálózatok és szennyvíztisztító berendezések építésére 12,3 milliárd forintot kívánunk fordítani. Számunkra elképzelhetetlen az, hogy például egy korábban megkezdett csatornaépítés abbamaradjon, nem is beszélve ennek jogi problémáiról. Hazánkban olyan mértékű a talajvizek szenynyezettsége, hogy az egészséges ivóvíz már kinccsé válik. Ha azt vesszük figyelembe, hogy valamikor az ivóvíz ára köbméterenként 1 forint volt, és jelenleg egyes helyeken eléri a 70-80 forintot is, mondhatjuk, hogy ára jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint az energiáé, így például az üzemanyagoké, hiszen ki emlékszik arra, hogy volt-e valaha is 1 forint a benzin ára?
(21.20)
Ugyanezen okok miatt szükségesnek tartjuk legalább a sérülékeny ivóvízbázisokon új csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások megkezdését is, amely összességében a benyújtott pályázatok szerint 2,6 milliárd forintot venne igénybe.
Ezen túl a törvény szöveges részében a következő található a szovjet csapatok kivonásával okozott környezeti károkkal kapcsolatban: a szovjet csapatkivonással összefüggő károk helyreállítására beállított keret '94-ben teljes egészében környezetvédelmi célokra fordítható, azt már nem terheli az esztergomi papi szeminárium helyreállítására vállalt állami kötelezettség, amely ebben az évben várhatóan 694 millió forintot tesz ki. A mellékletben viszont e tételre a költségvetés egyetlen fillért nem biztosít — tehát igazán érthető ez a nagylelkűség. Pedig köztudomású, hogy ezek a környezeti károk meghaladják a 60 milliárd forintot is. Ezért minimálisan mi 100 millió forintot javasolunk legalább e károk terjedési ütemének csökkentésére.
Erdő- és levegőtisztaság-védelem: az országos erdészeti alapot 500 millió forinttal javasoljuk támogatni, mivel 1992-ben hiánya megközelítette a 300 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy ebben az évszázadban a legkisebb mértékűre csökkentek az erdőfelújítások. Ehhez hasonló mértékű csökkenés csak a nagy gazdasági világválság után, 1934-ben volt tapasztalható.
Egy másik módosító javaslat az erdőszerkezet átalakítására, fásításra kíván 600 millió forintos többlettámogatást nyújtani. Ez annál is fontosabb lenne, mert Magyarország 1992-ben a riói konferencián aláírta az éghajlatváltozásról szóló keretegyezményt, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2000-ig 1 millió hektárral, de legalább 150000-rel növeli erdőterületeit.
A természetvédelemről néhány szót. A védett területek helyreállítására 95 millió forintot kívánunk fordítani, mivel jelenleg a költségvetésben ilyen címen nem szerepel előirányzat. A természetvédelmi területeket érintő tüzek és az elmaradó felújítások olyan mértékű károkat okoztak már, amelyek helyreállítására a későbbiek során már nem lesz lehetőség. Itt jegyezném meg, hogy a már említett riói konferencián a biodiverzitásról szóló egyezményben vállaltuk a fajok, ezen belül a veszélyeztetett fajok megőrzését is.
Védett területek vásárlására kívánunk 75 millió forintot fordítani. Ez elsősorban olyan védett területek megvásárlását jelenti, amelyek sem a kárpótlási, sem a szövetkezeti törvényben nem szerepelnek, de védettségük másként nem biztosítható.
Nemzeti parkok létrehozására legalább 40 millió forintot kell fordítani. Az Országgyűlés 1992-ben hozott határozatai értelmében 1995-ig négy nemzeti parkot is létre kell hozni, ezért a szervezetek kialakítása nem halogatható tovább.
Módosító javaslataink egyik elvi jelentőséggel bíró része a védett területek normatív támogatására fordítandó mindössze hektáronkénti 100, azaz egyszáz forint. Ez a nem állami szervek által kezelt védett területek támogatására vonatkozik. Ezek a szervezetek elsősorban egyházak, alapítványok, egyesületek lehetnek.
Összességében ma Magyarországon nem éri el a 20000 hektárt azon területek nagysága, amelyek ilyen jellegű szervezetek természetvédelmi kezelésében vannak, tehát az összes igény nem haladja meg a 2 millió forintot.
Gondoltunk még a társadalmi szervezetek dologi kiadásainak támogatására is, amely nem nagy öszszeg ugyan, de lehetséges, hogy ennek elmaradása e szervek létét veszélyezteti.
Az építésügyről néhány szót. Nagyon fontos és a későbbiek során csak nagyságrenddel nagyobb öszszeggel pótolható kiadás az úgynevezett műszaki tervdokumentációk megőrzése. Ez a vállalatok átalakulása, jogutód nélküli megszűnése során az építőipari gazdálkodószerveknél keletkezett tervek elhelyezésére szolgál, amely jelenleg körülbelül 13000 köbmétert tesz ki. Ha e tervek, dokumentumok elvesznek, ez azt jelenti, hogy a későbbiek során az épületek felújításához, átépítéséhez óriási költséggel teljes körű felméréseket kell végezni.
Nem feledkeztünk meg a privatizációval kapcsolatos környezetvédelmi tevékenységekről sem. Javasoljuk, hogy az értékesítések előtti tevékenységek okozta környezeti károkkal, a felméréssel és a helyreállítási költségekkel kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó bevétel legyen. Ellenkező esetben a környezeti károk felmérésének és helyreállításának elmaradása a privatizáció gátjává válik, illetve az Állami Számvevőszék által beterjesztett jelentés alapján már gátjává is vált.
A kiadások fedezete.
Ezek után joggal kérdezhetik képviselőtársaink, hogy mi a kiadások fedezete. Ennek egy részéről Soós Károly Attila képviselőtársam délelőtt már beszélt. Most csak a környezet védelmét érintő kérdésekről fogok néhány szót szólni.
A termékdíjról szóló törvény hiányában fogyasztási adó kivetését javasoljuk az úgynevezett egyszer használatos csomagolóanyagokra, amelyek használat után kommunális hulladékként valamennyi település számára igen komoly problémát jelentenek. Ilyenek az úgynevezett fémdobozok, aeroszolos palackok, valamint a műanyag tasakok, zacskók, palackok, kannák, ivó- és evőeszközök. Hangsúlyozni kell, hogy csak a műanyagból készültekről van szó. Mielőtt néhányan azt mondanák, hogy ez komoly szociális problémákat fog okozni, el kell mondanom, hogy nem tartoznak ezek közé a tejes- és ivóvizes zacskók.
Az állatvédelem keretében javasoljuk a nemes és félnemes szőrméből és vadbőrből készült bundák fogyasztási adóját; valamint a játékautomaták és alkatrészeik fogyasztási adóját is bevételként kívánjuk megszerezni.
Végül még egyszer el kell mondanom, hogy célunk az elodázhatatlan és nagyon sürgős környezetvédelmi feladatok támogatása volt, valamint elmozdulás egy környezetbarát társadalom és politika felé. Köszönöm szépen. (Taps.)
