RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy válaszomat a kompközlekedés országos és általános helyzetének néhány mondatban történő ismertetésével kezdjem.
Magyarországon 76 komp működött és működik ez idáig, és ezeknek a kompoknak túlnyomó része — egy kivétellel — az önkormányzatok kezelésében van. Ez az egy komp — mint hallottuk — a tápéi komp. Az egyetlen kivétel tehát, amely a törvény végrehajtásának elmulasztása miatt került még mindig közúti igazgatósági kezelésbe — korábban megyei tanácsi üzemeltetésű volt —, tehát ez az egyetlen komp, amelyet a Közúti Igazgatóság üzemeltetett, és ez az 1993-as évben 20 millió forint kiadást jelentett a Közúti Igazgatóságnak.
Az alapvető helyzetet az változtatta meg, hogy az 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezik az állami tulajdonban lévő és még állami kezelésben lévő kompok tulajdonjogáról, és úgy rendelkezik, hogy azt a fekvésük szerint illetékes önkormányzat, a települési önkormányzat tulajdonába és kezelésébe kell adni. A törvény végrehajtásának az elmulasztása okozta tehát ezt az anomáliát, hogy ezt a kompot a Közúti Igazgatóságnak privatizálnia kellett, és át kellett adni privát üzemeltetőnek. Tehát az önkormányzat nem vállalta ennek az üzemeltetését. Hogy ezzel kapcsolatban a minisztérium egykori helyettes államtitkára milyen állásfoglalást tett, az nem befolyásolja ezt a helyzetet azért, mert a privatizáció egy kényszerlépés, egy kényszerlépésként megtett intézkedés volt.
A konkrét kérdésekre tehát a válaszom a következő: a 4412-es számú útvonal valóban országos közút, mint általában minden komphoz vezető közút.
De — és ezt válaszolom a második kérdésére — a komp nem része a közútnak, mivel önmagában jármű, vízi jármű, azaz közlekedési eszköz, és így nem tekinthető sem a közút részének, sem annak tartozékának. Hasonlóan nem közút része a hajó sem, amely a hajóállomáshoz vezető út végétől indul és egy másik hajóállomástól vezető úthoz köt ki. De említhetnénk nagyobb méreteket is: a Calais és Dover között közlekedő komp sem része a nemzetközi főútvonalnak; mint ahogy nem része a Tanger és Gibraltár között közlekedő sem — de ne menjünk ilyen messzire, még a tihanyi rév és Szántód közötti komp sem része egy országos közútnak. Tehát önmagában az egy vízi jármű. (Zaj a bal oldalon.)
A komp műszakilag és a jelenlegi jogi szabályozás szerint sem közút, ezért fenntartása és üzemeltetése nem szerepel az útalapból finanszírozható célok között. Egyébként előttünk is ismert, hogy több helyen pénzügyi gondok jelentkeztek a kompok üzemeltetését tekintve, és ezért — és azt hiszem, ez jó hír a képviselő asszonynak — az 1994. évi költségvetésben 60 millió forintot irányoztunk elő a kompok fenntartási és fejlesztési költségeire.
Megvizsgáltuk az idézett törvény 44. § j) ésk) pontját, amelyben fogalmi meghatározások vannak, de ennek módosítását nem látjuk célszerűnek, hiszen a fogalmi meghatározás módosítása nem oldja meg és nem oldhatja meg a kompok üzemeltetésére, működtetésére való pénzügyi finanszírozás kérdését.
Én azt hiszem, a megoldást az jelenti, ha az önkormányzat felvállalja e komp üzemeltetésének problémáját, és mint ahogy mindenütt az országban — s nem igaz, hogy csak egyedül itt —, átkelési díjjal működtetett kompot üzemeltet. A megoldás tehát az önkormányzat lojális együttműködése a törvény végrehajtása érdekében. Mindamellett a tárca 60 millió forintos támogatásából — megfelelő indokok alapján — a tápéi komp üzemeltetésére is fordítható néhány millió forint. Kérem a tisztelt Házat a válaszom elfogadására. (Vörös Vince)
Köszönöm. Viszonválaszra megadom a szót Rózsa Edit képviselőtársunknak.
