BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:

Teljes szövegű keresés

BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy annak a több ezer önkormányzatnak, annak a több száz rendőri szervnek, annak a több százezer munkaadónak és annak a nagyon sok egyéb szervnek a nevében visszautasítsam azt a megállapítását, amely, sajnos, a kérdésfeltevéséből következik: mintha mindennapi tapasztalat fogalmaztatta volna meg önnel azt, hogy nap mint nap a roma kisebbség általános tapasztalataként kellene ezt a faji diszkriminációt megélnie. Kérdéséből ugyanis úgy tűnik, mintha itt Magyarországon, a Magyar Köztársaságban elharapózott volna a faji egyenlőség megsértése, és valami sürgős jogi szabályozásra lenne szükség.
A helyzet szerencsére nem ez, tisztelt képviselő úr, tisztelt Országgyűlés, és nem is az, amit képviselő úr állít kérdésében: hogy Magyarországon pusztán deklarálják a jogszabályok a faji megkülönböztetés tilalmát. Ezért, nagyon röviden, tényleg az időt kímélve, csak fölsorolnám azokat a — nem deklaratív jellegű — jogszabályokat, amelyek teljes mértékben kizárják az ön által említett és egy sárospataki vendéglő kidobófiúi által jegyzőkönyvbe mondott, de semmivel sem igazolt — ahogy ön mondja: soha tanúkkal nem igazolható — esetet, ami, ha esetleg meg is történik, szerencsére talán súlyos faji megkülönböztetésnek nem minősíthető ma Európában és Magyarországon.
Nos, az alkotmány 70/A. §-a egészen hosszasan sorolja, hogy minden személy számára — tehát nemcsak az állampolgárok, hanem a nem állampolgári jogon itt tartózkodó személyek számára is — természetesen emberi jogként rendelkezésre áll, faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más véleményre tekintet nélkül minden eszköz a megkülönböztetéssel szemben.
A Büntető Törvénykönyvből most, az idő rövidsége miatt csak három tényállást szeretnék önnek figyelmébe ajánlani: a Büntető Törvénykönyv 156. §-ának a faji megkülönböztetés bűntette, majd a 157. §-ában ugyancsak a népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekmény igen szigorú büntetési tételeivel sújtott tényállása vagy a közösség elleni izgatás bűntetti alakzatának 269. §-ában említett szabályozása sem deklaratív szabályozás. Természetesen a hivatali bűncselekmények egész sora foglalkozik ezzel: a bántalmazás hivatalos eljárásban vétségétől kezdve, a kényszervallatáson keresztül, a jogellenes fogvatartás bűntettéig — és akkor még hosszasan beszélhetnék a Polgári Törvénykönyvnek a személyiség védelméhez és a személyhez fűződő jogok általános megsértésének esetei igen szigorúan és sok garanciával szabályozott tényállásairól, és akkor még a Munka Törvénykönyvének és egyéb, kapcsolódó jogszabályoknak a nagyon sok, szankciókkal és különböző kötelezettségekkel járó előírásait csak megemlítem, mert az időm lejárt.
Még egyszer mondom, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselő úr: természetesen, ha önnek — mint ahogy a kérdéséből az derül ki — nincs igazolható tapasztalata, illetőleg nagyon nehéz konkrét eset bizonyítását az érdekeltek részéről a hatóságok tudomására hozni, az elszenvedők részéről mindenképpen valamilyen tevőleges magatartásra — nevezetesen: feljelentésre vagy peres eljárás megindítására — van szükség. Arra biztatnám képviselő urat, és azokat, akik önt informálták, hogy ne habozzanak ezt megtenni: a Magyar Köztársaság valamennyi hatósága és hivatalos szerve biztosítani fogja az itt felsorolt védelmet az ön által hivatkozott esetekben. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem