FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Urak! Főként azért mondom, hogy miniszter urak, mert ugyan Szabó Jánoshoz nyújtottam be a kérdésemet, de szerintem ez a kérdés akár a pénzügyminiszter urat, akár a munkaügyi miniszter urat is illeti, és — ha jól tudom — Kiss Gyula fog válaszolni erre.
Tisztelt miniszter úr! A megjelenése óta oly sok vihart kavart 152/1993-as kormányrendelettel kapcsolatban tettem fel kérdésemet, mely a termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatásáról szól.
Az a kérdés, hogy vajon valóban sikerül-e a vállalkozóvá válásukat segíteni ezzel a rendelettel. Az a véleményem, hogy az agrár-munkanélküliek legnagyobb része számára elérhetetlen ez az új hitel. Tájékozódtam a Békés Megyei Munkaügyi Központban; rendkívül nagy az igény vagy az érdeklődés, de, sajnos, kullogó orral, illetve horgasztott orral (Derültség.) mennek el az emberek a hivatalból, mert nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyek alapján folyósítható lenne a hitel. Azt hiszem, hogy kevés olyan pályázót fogunk találni, aki ennek a hétpróbának megfelel.
Nézzük a 200000 forintos kölcsönhöz jutás kifogásolt feltételeit. Először is földhasználónak kell lennie, azaz, aki csupán állattenyésztéssel foglalkozik, nem igényelheti a hitelt. Az igénylők körének további szűkítése, hogy ez év november 6-a után elbírált reorganizációs vagy mezőgazdasági fejlesztési alap támogatásban kell részesülnie, és mint tudjuk, a legkisebb igényelhető összeg ebben az esetben 500000 forint, amihez saját erőként 160000 forint kell; ilyen nagy összeggel a munkanélküliek közül már eleve kevesen rendelkeznek. Terheletlen ingatlan szükséges fedezetként, de ez a lakása nem lehet. Márpedig aki erre a hitelre szorul, az általában csak a saját házával rendelkezik.
Feltétel még, hogy munkanélküli-járadékra jogosult legyen vagy azt kimerítse. Gond az is, hogy a mezőgazdaságban igen sokan nem jelentkeztek be regisztráció alá, főleg azok, akiknek saját földtulajdonuk van. Ők már eleve nem juthatnak ehhez a hitelhez. Aki viszont korábban váltott vállalkozói engedélyt, mint ahogy a járadékra jogosultsága kimerült volna, az már eleve kiesett az igénylők köréből.
Egyébként a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a munkanélkülieknek nincsen vállalkozói igazolványa, ha lenne, akkor nem lennének munkanélküliek. Egyébként ismert, hogy a kistermelőknek 2 millió forint árbevételig nem kell vállalkozóknak lenni, tehát ez a feltétel előnytelen számukra.
Hetedszer megemlíteném még, hogy a 200000 forint nem lendít túl sokat egy gazdaságon, ezért a gazda legfeljebb két-három tehenet tud vásárolni, és akkor takarmányra még nem is futotta.
Kérem, fontolják meg esetleg azt, hogy például választhasson a munkanélküli: vagy mezőgazdasági vállalkozó lesz és megkapja a vissza nem térítendő 200000 forintos támogatást azzal, hogy nem jár neki a munkanélküli-támogatás vagy -járadék, vagy marad minden a régiben.
(14.20)
Természetesen én úgy gondolom, hogy szükséges, és ha szükséges, akkor törvénymódosítással érjük el ezt a lehetőséget.
Ez az összeg véleményem szerint azokon segít, akik már életképes vállalkozással rendelkeznek; azok viszont nem munkanélküliek — tehát nem jogosultak a hitelre. Gondolom, egyetért miniszter úr velem, senkinek sem jó, ha az emberek ezrei csalódottan fordulnak vissza a hivatal ajtajából, mert megint rászedték esetleg őket — vagy tévedtek. Száz szónak is egy a vége: a hitel akkor fejti ki hatását, ha működik.
Kérdéseim: ön szerint milyen létszámú kör felel meg a feltételeknek?
Elégedett-e miniszter úr ezzel a számmal?
Szándékukban áll-e felülvizsgálni a hitelhez jutás feltételeit?
S az utolsó kérdés: mit kíván tenni, hogy kevesebb csalódás érje a termelni vágyó munka nélküli földtulajdonosokat? Köszönöm (Taps.)
