JÁVOR KÁROLY (MDF)
JÁVOR KÁROLY (MDF)
JÁVOR KÁROLY (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr, és köszönöm a szót, tisztelt Képviselőtársaim. Én úgy érzem, hogy rendkívüli ügyben kértem szót. Az önök megítélésére bízom, hogy felszólalásom befejezése után eldöntsék, hogy jól éreztem-e. Elnök úr! Valóban jól idézte, földtani jövőnkkel kapcsolatban szeretnék szólni, és azért most, mert az utolsó pillanatig azt hittem, hogy azok a tendenciák, amik a földtan intézményrendszerének átalakításában a költségvetésben megjelentek, félreértések csupán, és még időben helyreigazíthatók. Sajnos, úgy tűnik, hogy tévedtem.
Engedjenek meg két rövid idézetet.
,Az ország földtani ismeretének nemcsak a tudomány érdekében, de különösen közgazdasági szempontból is nagy fontosságot tulajdonítok" — írta egy évvel a kiegyezés után Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, amikor javaslatot tett a Magyar Királyi Földtani Intézet, mai nevén Magyar Állami Földtani Intézet megalapítására.
Javaslatát — ezt én teszem hozzá gyanútlanul — elfogadva I. Ferenc József 1869. június 18-i dátummal aláírta az alapító okiratot, mely világosan rögzítette az intézet feladatait. A szakmai kérdésekre szándékosan nem kívánok kitérni, majd a költségvetés részletes vitájában. Egyelőre annyit, hogy ilyen szándékkal hozták létre, és az említett urak. Kései utódaik úgy döntöttek, hogy megszüntetik ezt az intézményt. Egyébként a Magyar Állami Földtani Intézet a világon harmadikként alapított ilyen intézmény.
A másik rövid idézet:,A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet 1919-ben, Eötvös halála után alapították. Az ő munkássága révén a geofizika kicsit magyar tudomány, hiszen a róla, feltalálójáról elnevezett Eötvös-féle torziós inga a geofizika történetének kezdeti szakaszában, a XX. század elején világhírűvé, világszerte használttá vált."
Erre az intézményre is vonatkozik, hogy a kései utódok lassú sorvadásra ítélték.
Mint említettem, napirend előtti fölszólalásomban ennek a problémának a politikai, a nemzet érdekét érintő politikai és emberi oldaláról szeretnék szólni.
Ez a két intézmény tehát — azt elfelejtettem említeni, hogy az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet a világon elsőként alapított intézmény — a mostani költségvetés szerint megszűnik önálló költségvetési tétel lenni, és költségvetési keretük a felére csökkent vissza. Ugyanakkor, amikor azok a feladatok, azok a földtani feladatok, amelyeket ezek az intézmények eddig is elvégeztek közel 100 éven keresztül, nemhogy csökkentek volna, hanem gyarapodtak.
(9.20)
Kialakult egy olyan szakembergárda, amelyik a ma problémáira — legyen az mezőgazdasági, településfejlesztési, veszélyes hulladék elhelyezésével kapcsolatos kérdés, szeizmológiai vagy bármi más —, tehát a ma problémáira választ tud adni. Választ tud adni például a privatizációs kérdésekre is és a privatizáció során felmerült problémákra is. Távol álljon tőlem, hogy én most a privatizációnak egy kritikáját adjam, egy olyan típusú privatizációnak, amelyik például a kavicsbányászatban és az agyagbányászatban új monopolhelyzeteket állít elő. Nem erről szeretnék beszélni.
Arról szeretnék beszélni, hogy ezek a szakemberek meg tudják mondani, hogy egy adott földtani összlet az ország érdeke szempontjából, a nemzet érdeke szempontjából hogyan használható fel legjobban. Ugyanazt a kavicsot ki lehet emelni bányászati célból, és ott lehet hagyni, mert szükség van rá mint vízbázisvédelemre. Erről van tehát szó, kialakult egy szakembergárda, óriási adathalmazzal, rendszeres mérésekkel, olyan monitoringhálózattal, amelyik valóban működik sok más, úgynevezett működő monitoringhálózattal szemben. Ezeket az intézményeket, ezeket a tapasztalatokat, ezeket az adatokat, ezt a folytonosságot, ezt a hivatkozási alapot fogjuk elveszteni most.
Hozzá szeretném tenni, hogy miután nagyon régi intézményekről van szó, amiknek kiváló nemzetközi kapcsolataik vannak, a nemzetközi szakmai szervezetek vezetőségébe beválasztott magyar szakemberekkel találkozhatunk. Ezek az intézmények jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy milyen kép alakult ki Magyarországról külföldön. El akarjuk veszíteni ezt a képet?
A másik az emberi oldala. Az intézményrendszer átalakítása három év óta folyik különösebb koncepció és elképzelés nélkül. Olyan emberek dolgoznak ezekben az intézetekben, akiknek a feje fölött évek óta ott lebeg, hogy esetleg elküldik őket. Nem biztos, de lehet, hogy el fogják küldeni őket. Azt is lehetne mondani, hogy ma Magyarországon mindenkinek össze kell húznia a nadrágszíját, csak ezek az intézmények nem akarták összehúzni, ezért van szükség most egy drasztikus csökkentésre. Hát ez sem igaz. 1989 óta ugyanis a felére csökkent ezeknek az intézményeknek a létszáma, és elfogadják, tudomásul veszik, hogy további ésszerű létszámcsökkentésre is szükség van. De nem úgy, hogy odavetjük őket ebek harmincadjára. Ha pedig el akarunk bocsátani — márpedig a jelenlegi költségvetésből, képviselőtársaim, ez következik — közel 500 embert ezekből a jól képzett szakemberekből, akkor a minimális kötelességünk, hogy a végkielégítést biztosítjuk. Na, még erről sincs szó. Tehát úgy gondolom, hogy ezeket a problémákat meg kell oldani. Természetesen én nem annak a híve vagyok, hogy ennyi embert elküldjünk, hiszen szükség van ezekre az emberekre. Tehát egy másik fajta megoldás sokkal szimpatikusabb, és az ország szempontjából is sokkal hasznosabb lenne.
Ha tehát a jelenlegi folyamatoknak nem tudjuk valahol gátját vetni és nem tudjuk azokat ésszerű megoldás irányába terelni, akkor nagy hírű intézményeket fogunk elveszíteni, és egy egész szakma, több száz magasan képzett, jól képzett szakember csalódottá válik. Kinek az érdeke ez, képviselőtársaim? Köszönöm. (Taps.)
