KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Szigorúan! Köszönöm szépen, Elnök Úr. Cinikusan mondhatnám azt is, hogy ennyivel több vagy kevesebb már igazán nem számít, mert van annyi teher, hogy lesz mit cipelni a következő kormányzatnak.
De hogy komolyan válaszoljak, és ez Fekete úrnak is szól. Az a pénzkiáramlás, ami fedezet nélkül történik, az a költségvetésben valahol meg kell, hogy jelenjen. Amikor Józsi bácsi eladja 50 vagy 55%-ig készpénzért a kárpótlási jegyét, és aki ezt megvásárolja tőle, az 50 vagy 55%-os effektív kifizetett értéken jut 140%-os kárpótlási jegyhez, amit a piacon, az ingatlanpiacon vagy az állami vagyon által kijelölt és a Vagyonkezelő Részvénytársaság által piacra dobott vagyonértékesítésnél felhasználhat.
Nagy probléma ez. Egyszerűen nem tudták megjeleníteni azt a vagyont, ami a kárpótlási jegyeknek megfelelő befektetési lehetőséget adott volna, ami polarizálta volna ennek a felhasználhatóságát. Kérdezem: miért a földért törik egymást az emberek? Miért, hogy a bróker cégek is a földárverésen nyomják le a helyben lakókat, akár az erdőről, akár pedig értékesebb földről legyen szó? Azért, mert nincs más a piacon. Erre orientálódnak. Hát ez a szörnyű! És akkor még kibocsátunk újabb kárpótlásijegy-kötegeket milliárdszámra. És a földre ezt már nem tudják érvényesíteni. Akkor mi lesz? Hova, merre indulnak? Kénytelen eladni nyomott árakon a kárpótlási jegyét. … is be lesz csapva, nem érzi, hogy valóban kapott valamit. A fogyasztásban ezt ő televízióra vagy rosszabb esetben joghurtra költi szegény, mert már azt sem tudja megvenni, és ennek a terhét az egész társadalom viseli. Azért ezt egy közgazdásznak nem kell megmagyarázni! Ha leülünk, azért értjük a számok nyelvén, hogy ennek van-e költségvetési kihatása, akár költségvetési hiány oldaláról, akár inflációs oldalról. Hát erről volt szó, és ez a történet lényege két év óta, hogy a kárpótlási technika — ahogy ezt végre akarjuk hajtani — nem működik. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
