MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A földhivatalok az ingatlan-nyilvántartást az ország valamennyi ingatlanáról 1973. és 1981. évek között fektették fel, a bíróságoktól átvett telekkönyvek és az úgynevezett állami földnyilvántartás, régebben földadókataszter adatai alapján.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet lényegében 20 éve hatályban van, néhány eljárási kérdésben szükségessé vált időközi módosítással.
A külföldi befektetői érdekeket közvetítő vélemények szerint az ingatlanok nyilvántartása, amely egyébként minden országban a tulajdon biztosítása és a rendezett gazdasági kapcsolatok garanciájának egyik tényezője, hazánkban a mai formájában egyre kevésbé képes betölteni ezen a téren a feladatát.
A magántulajdonon alapuló gazdaság az ingatlan-nyilvántartást nem nélkülözheti. Túlzás nélkül állítható, hogy ez az intézmény az ország gazdaságának gyorsító tényezőjévé válhat.
Az előterjesztett törvényjavaslat felett az elmúlt esztendőben az általános vita egy ízben már megkezdődött. Akkor ez a törvényjavaslat a termőföldről szóló egyes jogszabályok módosításáról szóló törvénycsomag részét képezte. Az említett törvénycsomag visszavonása miatt kerül most az ingatlan-nyilvántartási törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat ismételten, de immáron önálló javaslatként a tisztelt Ház elé.
Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a törvényjavaslat ismételt előterjesztését nemcsak az említett visszavonás indokolja, hanem annak időszerűsége, a befektetők bátorítása, a hatékony tulajdon- és hitelbiztosítás, valamint az általános jogbiztonság követelményeinek érvényre juttatása szempontjából sem kérdőjelezhető meg.
(18.10)
Közvetlenül gazdasági kihatású törvénymódosításról van tehát szó, mivel az ingatlan-nyilvántartás szerepe a rendezett gazdasági kapcsolatok szempontjából elsődleges jelentőségű.
Tisztelt Országgyűlés! Az ingatlan-nyilvántartási joganyag időszerűségét bizonyító kisebb korrekciós javaslatok részletezését mellőzve a továbbiakban a javasolt módosítások három legjelentősebb körét említem. Elsőként a személyi számokkal kapcsolatban javasolt szabályozásról szólok.
Köztudott, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett azonos nevű jogosultakat a személyi szám alapján lehet egymástól megkülönböztetni. A megkülönböztetéshez, vagyis annak megállapításához, hogy a több azonos nevű személy közül valójában ki az, aki az ingatlannal jogos tulajdonaként rendelkezhet, csakis a személyi szám, illetve az újabb elnevezés szerint a személyazonosító jel felhasználása az alkalmas lehetőség.
A személyazonosító jel ingatlan-nyilvántartási felhasználása egy olyan kényszerű, szükségszerű lépés, amely, jól tudjuk, hogy a magánérdek és a közérdek mezsgyéjén mozog. Ahhoz azonban, hogy a személyazonosító jelnek a jogbiztonságot szolgáló közérdekű felhasználása ne teremtse meg a magánérdek szférájába való illetéktelen behatolás lehetőségét, jogi garanciákkal kell körülbástyázni az ingatlan-nyilvántartási felhasználás területeit.
A javaslat ezeket a garanciákat határozza meg, és egyúttal törvényi szinten teszi szabályozottá a személyi szám földhivatali felhasználásának kereteit. A javasolt módosítás egyértelművé teszi, hogy a földhivatalok a személyazonosító jelet a belső munkájuk során az azonos nevű jogosultak azonosítására alkalmazhatják, és hangsúlyozottan csakis ebből a célból azok közlését igényelhetik is az állampolgároktól.
A földhivatal azonban a személyazonosító jelet más hivatalokkal, hatóságokkal, szervekkel nem közölheti, a tulajdoni lapon nem tüntetheti fel, gépi adatfeldolgozó eszközein nem jelenítheti meg. Van azonban egy kényszerű kivétel. Nevezetesen a korábbi időszakban készített és így személyi számot is tartalmazó tulajdoni lapról a földhivatal olyan másolatot adhat ki, amely tartalmazza a személyi számot is. Erre a szabályozásra az adatvédelmi törvény lehetőséget ad. Az ilyen másolatok köre azonban folyamatosan szűkül azzal párhuzamosan, ahogyan a földhivatal a változások folyamatában új tulajdoni lapokat készít, illetőleg ahogyan az ingatlan-nyilvántartást folyamatosan gépi adatfeldolgozásra állítja át.
Tisztelt Ház! A PHARE-segélyprogram keretében folyamatban van a földhivatalok számítógépes adatfeldolgozó eszközökkel való ellátása, és ez mára olyan szintre jutott, hogy fokozatosan megkezdhetik az ingatlan-nyilvántartás gépi adatfeldolgozásra való átállítását. Az átállítás nem tekinthető pusztán technikai kérdésnek. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége, tulajdonbiztosító szerepe miatt fontos, hogy erre olyan jogi garanciák érvényesülése mellett kerüljön sor, amelyek megléte eredményezheti, hogy a gépi adatfeldolgozásra való áttérés miatt senkit sem érhet jogsérelem, és senki sem juthat őt meg nem illető többletjogosultságokhoz sem.
Az átállítás jogszabályi hátterének megteremtésére hazánk a PHARE-program kereteit kitöltő szerződésekben vállalt nemzetközi kötelezettséget. Ennek kíván eleget tenni a javasolt módosítás, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényerejú rendelet új fejezettel egészülne ki, amely a gépi adatfeldolgozásra való áttérés alapvető garanciális szabályait tartalmazná. Az áttérés szabályainak részletes ismertetését szükségtelennek tartom. Néhány jellegzetességre hívnám fel csupán a figyelmet.
A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás azonos értékű a korábban manuálisan vezetett nyilvántartással, ahhoz ugyanazok a joghatások fűződnek, mint a hagyományos ingatlan-nyilvántartáshoz. Ebből következik az, hogy ahol az ingatlan-nyilvántartást gépi adatfeldolgozásra állították át, ott a továbbiakban az átállított nyilvántartás tekinthető közhitelesnek.
A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás egyik legnagyobb előnye az adatszolgáltatás lebonyolításánál mutatkozik. Amíg ugyanis a hagyományos ingatlan-nyilvántartás esetében az adatszolgáltatásnak szinte kizárólagos formája a tulajdoni lapról történő fénymásolat készítése volt, addig a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás esetében lehetőség nyílik arra is, hogy a felhasználók a szükséges adatokat a földhivatal adatbankjából lekérdezzék.
A javaslat szerint a felhasználók a földhivatal adatbankjához engedéllyel csatlakozhatnak, bár a felhasználók közül egyeseknél a csatlakozás kötelező jellegű, másoknál saját elhatározástól függő lehetőség. Kiemelendő, hogy kötelező a csatlakozás a közjegyzők esetében, akik hagyatéki és más nem peres eljárások során járnak el. A földhivatali adatbankhoz való csatlakozásért általában egyszeri díjat kell fizetni. A javaslat a bíróságokat, a közigazgatási hatóságokat és a Központi Statisztikai Hivatalt az egyedi ügyek intézéséhez szükséges adatok lekérdezésére irányuló csatlakozás körében mentesíti a csatlakozási díj fizetése alól.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a saját gépi adatfeldolgozó eszközök és a földhivatali adatbank öszszekapcsolása nem ad lehetőséget, hogy a felhasználók az állampolgárok személyazonosító jeléhez hozzájussanak.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül a javasolt módosítások még egy részletére szeretnék kitérni, amely tulajdonképpen végrehajtott intézkedést jelent. Ez nem más, mint a földek aranykorona-értékének visszaállítása az ingatlan-nyilvántartásban. Az aranykorona-értékek és az erre vonatkozó jogi szabályozás visszaállítására azért van szükség, mert 1982—85-ös évek között, amikor új földértékelési rendszert terveztek hazánkban bevezetni, megszüntették a földek minőségének és az ehhez tartozó aranykorona-értéknek az ingatlan-nyilvántartási feltüntetését. Ezzel párhuzamosan pedig külön jogszabály rendelkezett a termőhelyi értékszámon alapuló földminősítési rendszer bevezetéséről is.
Az aranykorona-értékek ismerete nélkül azonban sem a kárpótlási árveréseket, sem pedig a földkiadásokat nem lehetett volna megkezdeni. Ezért kényszerültünk arra az intézkedésre, hogy jóllehet az ingatlan-nyilvántartási törvényerejű rendeletből hiányoztak a földek aranykoronás minősítésére vonatkozó paragrafusok, mégis a földhivatalok a korábbi aranykorona-értékeket a hiányzó jogi rendelkezések ellenére újra felvegyék az ingatlan-nyilvántartásba.
Javaslatunk szerint az aranykoronás földminősítés alapjául szolgáló jogi rendelkezések ismételten visszakerülnek az ingatlan-nyilvántartási jogszabályba. Ezzel megszűnne az a kényszerű ex lex állapot, amely a tulajdonviszonyok átalakításának folyamatában átmenetileg elkerülhetetlen volt.
Tisztelt Ház! A beterjesztett törvényjavaslat nem új törvény megalkotását, csupán egy hatályos jogszabály módosítását célozza. Ez a módosítás azonban egyes vonatkozásaiban felér egy önálló új törvény megalkotásával, mert fontos eleme annak, hogy ezen a területen is az európai normákhoz közelítsünk, olyan intézményt mőködtessünk, amely a rendezett gazdasági kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen. Ezeknek a gondolatoknak az előrebocsátásával kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslat támogatását. (Taps.)
