SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ingatlan-nyilvántartás változtatására szükség van a bekövetkezett jogszabályi változások miatt is, de szükség van azért is, hogy az ingatlan-nyilvántartásban ténylegesen már működő számítógépes rendszernek a megfelelő jogi szabályozása megtörténjék, és a feleslegessé váló kettős nyilvántartási rendszerről át lehessen térni az egységes számítógépes nyilvántartási rendszerre is.
Összességében azért meg szeretnénk jegyezni, hogy valószínűleg a földtörvény elfogadása után újabb változtatásokra szükség lesz, de hát ez még odébb van.
A törvényjavaslat a gépi adatfeldolgozás bevezetésével nagyon lényeges lépést tesz meg az ingatlan-nyilvántartás további fejlődése útján, azonban szeretném jelezni, hogy a gépi adatfeldolgozás néhány olyan problémát vet fel, amelyet törvényi szinten nagyon nehéz megoldani. Az ingatlan-nyilvántartásnak viszont a '70-es évek elején történt bevezetése intő jel arra, hogy technikailag nagyon komolyan elő kell készíteni ezt az átállást.
Néhány problémát szeretnék felvetni, amelyre mindenképpen a számítógépes rendszer végleges bevezetése és kizárólagossá tétele előtt oda kell figyelni. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéhez tartozik feltétlenül az, hogy abban senkinek kétsége ne legyen. Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy eddig az ügyvédi gyakorlat alapján soha nem volt probléma abból, hogy lássuk, egy adott tulajdoni lapon vagy korábban telekkönyvi betétben milyen változás ment keresztül. Ez eleve felhívta a figyelmet egy esetleges radírozásra, beleszúrásra, bármi egyébre, hiszen mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy mi történt. A számítógépes rendszernél viszont fennáll annak a veszélye, hogy a számítógépes nyilvántartás ezeket nem jelzi. Tehát mindenképpen garantálni kell azokat a biztosítékokat, hogy csak olyan formában lehessen belenyúlni az ingatlan-nyilvántartásba, hogy nyomon követhető legyen bármiféle tévedés vagy — mivel emberek tevékenykednek — bármiféle olyan javítás is, amely nincs összhangban az alapdokumentumokkal vagy akár a jogszabályokkal. Fel szeretném hívni a figyelmet azért, hogy eddig ez gondot azért nem jelenthetett, hiszen a tulajdoni lapok rendelkezésre álltak, és az egybevetésből ezeket a hibákat ki lehetett szűrni. A számítógépes programoknál azonban erre kevésbé lesz lehetőség, és éppen ezért nagyon nagy a felelősség a programok elkészítésénél, hogy mindenféle lehetséges jogellenes magatartást vagy akár tévedést előzetesen ki lehessen szűrni.
Szeretném jelezni, hogy a közjegyzőknek a bekapcsolása a számítógépes rendszerbe nagyon nagy előrelépés, különösen olyan formában, hogy a közjegyzők is hiteles ingatlan-nyilvántartási másolatokat adhatnak ki, mert ez lényegesen rugalmasabbá teszi a tevékenységet.
A törvény kapcsán egy-két apróságra fel szeretném hívni a figyelmet, amely talán megérdemli, hogy az általános vitában szót ejtsünk róla, hiszen az egyes részletkérdésekre nyilván itt most nem kell kitérni, ezeket a részletes vitában és a módosító indítványok keretében kell majd felvetni. Itt két dologra szeretném még felhívni az előterjesztő figyelmét, illetőleg a tisztelt Ház figyelmét.
Az egyik ilyen probléma az, hogy a 2. § foglalkozik a földhasználati jog kérdésével. A használati jogok körében azonban az elhagyás mellett szükséges lett volna újabb intézkedéseknek is a bevétele. Gondolok konkrétan arra, hogy a lakásszövetkezetek, üdülőszövetkezetek használati jogával kapcsolatos rendelkezések valamilyen formában elmaradtak az előterjesztésből, és ezeket mindenképpen pótolni kell, hiszen ténylegesen létező jogviszonyokat az ingatlan-nyilvántartásban megfelelően nem lehet keresztülvinni.
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az üdülőszövetkezetek használati jogánál van egy egészen speciális használati jog, amelyet az illetéktörvény már elismert, más jogszabályok azonban nem. Ez az időleges üdülőhasználati jognak az intézménye, amelyet — úgy tűnik — ez a javaslat sem vezet keresztül, ezzel viszont joghézag keletkezik a magyar jogban. Én azt hiszem, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak a különböző megkeresésekre adott korábbi válaszai — hogy ennek nincs az ingatlan-nyilvántartásban helye — felülvizsgálandók, hiszen létező jog, létező tulajdonjoghoz kapcsolódó jog rendezését kellene valamilyen formában biztosítani. Forgalomképes jogról van szó, illetéket kell fizetni utána, tehát célszerű lenne a közhitelesség érdekében, hogy ez is bekerüljön az ingatlan-nyilvántartás rendszerébe.
További apró kérdésekkel kevésbé kívánok foglalkozni. Egyre még fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a 3. § kötelezettséget ír elő, hogy a megyei jogú városokban ingatlan-nyilvántartást kerületenként kell szervezni. Ez bizonyos értelemben nincs kellően összhangban a jelenlegi közigazgatási rendszerrel, hiszen az önkormányzati törvény a megyei jogú városoknál lehetőséget biztosít arra, hogy kerületeket szervezzenek, de nem kötelező. Éppen ezért nem biztos, hogy az adott körben jogilag helyes ez a megfogalmazás, hogy megyei jogú városi kerületenként kell a földhivatalokat létesíteni, mert lehetséges, hogy ilyen nincs is, mivel az önkormányzati törvény értelmében ez nem kötelező. Apróbb közjogi jellegű észrevétel volt ez, amely talán még az általános vita keretébe tartozik.
Általánosságban azonban el kell mondanunk, hogy ha azokat a garanciális elemeket mindenképpen tudja biztosítani a Földművelésügyi Minisztérium, illetőleg az ingatlan-nyilvántartás országos szervezete, amelyeket az elején fölvetettem, és amelyek kicsit túl is mennek a jogi rendezésen, hanem sokkal inkább a közhitelesség érdekében való megbízható számítástechnikai feladatmegoldást jelentik, tehát hogyha ezeket a garanciákat mindenképpen lehet biztosítani, és a kisebb javításokat — amelyeket fölvetettem — keresztül lehet vinni a törvényen, akkor a törvény minden bizonnyal eleget fog tenni annak a rendeltetésének, amelyre ezt a Kormány előterjesztette, és ebben az esetben támogatni is fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps.)
