LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Kamarai törvény pedig kell. A nálunk még ma is túlzott központi hatalom csökkentését szolgálhatja. Szükség van a kamarákra, mert a hozzáértők, az érdekeltek hatékonyabban irányíthatnak, mint a politikusok, a hivatalnokok. A gazdasági, a jogi biztonságot növelheti a szabályozás egy részének a társadalmasítása, a korszerű törvény nélkül is léteznek, működnek gazdasági kamarák hazánkban.
A fejlett országokban jelentős szerepet töltenek be a kamarák az érdekképviselet és a közjog terén. Hazánkban nincs korszerű kamarai törvény. Kamarai törvényt kell tehát alkotni, függetlenül attól, hogy a beterjesztett javaslat elfogadható vagy sem.
Az előttem felszólalók ezt részletesen taglalták, és magam is számtalan ellentmondást találtam a törvénytervezetben. De azt gondolom, hogy módosításokkal elérhetjük, hogy egy új típusú szabályozás kereteit teremtjük meg, amely egy korszerű állam, a hatékony szabályozás mérföldkövévé teszi a kamarai törvényt.
Az elfogadásához viszont újra kell gondolni egy egész sor koncepciót, amelyekre a tervezet, sajnos, nem ad választ. A legélesebb viták, úgy tűnik, a kötelező tagság körül bontakoztak ki, amelyek megmérhetők a gazdasági kamaráknak szánt feladatok tükrében is.
Fontos lett volna ezért a gazdasági kamarák feladatainak részletes és pontos meghatározása. Sajnos a törvényjavaslat ennek nem tesz eleget. A kamara feladatába utalt hatáskörök közül az igék: előmozdítják, elősegítik, támogatják, közreműködnek, együttműködnek, tájékoztatják… ezektől és ehhez hasonló kifejezésektől hemzseg ez a két fejezet.
Konkrétumok is szerepelnek, de ezek sem eléggé vonzóak: nyilvántartás a tagjaikról, engedélyhez kötött tevékenységek hiteles jegyzéke, származási igazolásokat állítanak ki, kidolgozzák az etikai szabályokat. És a végén: a gazdasági kamarák eljárnak azokban a közigazgatási ügyekben, amelyek intézésére törvény vagy kormányrendelet számukra felhatalmazást ad. Ez bizony nagyon szegényes jogkör és feladatterv, ennél sokkal részletesebben kell kidolgozni azért, hogy elfogadható törvényi kereteket szabjunk meg.
A 81. §-ban szereplő határidő e téma kidolgozására, 1995. december 31-e, egész egyszerűen mulatságos.
A mezőgazdaság kapcsán a helyzet még sokkal bonyolultabb, mondhatnám azt is, hogy zavarosabb, hiszen e törvénytervezet szerint mezőgazdasági vállalkozó az a természetes személy, aki vállalkozói igazolvánnyal vagy anélkül folytat mezőgazdasági termelőtevékenységet, nyújt ilyen típusú szolgáltatást.
Tisztelt képviselőtársaim! Ez a kötelező tagság esetében a következőket jelenti: a mezőgazdasági vállalkozónak fizetnie kell a különböző földművelési és állattenyésztési alapokat, az adókon, a tb-n, az szjá-n, a tányá-n és egyebeken túl természetesen. Ezek felhasználásáról majd dönt valaki.
Az agrárpiaci rendtartás keretében az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény alapján kötelezően előírható a tagság. A terméktanácsok vertikálisan szerveződnek, tehát termékpályák mentén. Kötelező kamarai tagság esetén területi elvek alapján épül fel a kamarai rendszer. Az érdek-képviseleti tagság, az érdek-képviseleti képviselet pedig gyakorlatilag a mai álla- pot szerint üzemszervezeti alapon szerveződik.
Tisztelt képviselőtársaim! Ez így aligha fog menni. Közjogi funkciók a működés anyagi feltételei szerint — 75. § — visszatérítendő támogatás, kötelező tagság esetén egész egyszerűen elfogadhatatlan.
Tehát úgy érzem, hogy nem tisztázott a kamarák funkciója, nem tisztázott a kötelező tagság kapcsán ennek a finanszírozása, nincs támpont arra, hogy az átalakulást a közjogi funkciók szerint miből kellene fizetni, ki finanszírozza, és nincs elfogadható és kellő összhang az érdekképviseletek, az agrárpiaci rendtartás keretében működő termékpályák és a kamarák között.
Hasonlóképpen nem kellően tisztázott az átmenet ügye sem. Mint említettem, elképzelhető egy '95. december 31-i határidő, tehát több mint kétesztendős határidő az agrárkamarák feladatainak tisztázására. Addig teljesen tisztázatlan, hogy a terméktanácsok, az érdekképviseletek és a kamarák milyen funkciókat láthatnak el és milyen jogosítványok alapján.
Különösen a mezőgazdaságban fontos az érdekképviseletek szerepe. Mint említettem, itt különböző, elsősorban szervezeti formák szerinti tagolódás várható, s viszonylag nagy a csata az érdek-képviseleti többség megszerzése érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! A szocialisták fontosnak tartják, hogy a kamarai törvény megszülessen, és készek a törvény javítása érdekében e kérdésben együttműködni más képviselőtársakkal. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
