HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném jelezni, hogy Szabó Iván pénzügyminiszter úr arra kért engem, hogy mivel ő is csak 20 percig fog beszélni, ha lehet, akkor én is tartsam a 20 perces keretet. Nos, én ezek után azt megígérem, hogy összesen a 40 percet ketten mindenképpen tartani fogjuk.
Most nem bántam volna, ha Szabó Iván pénzügyminiszter úr arra is kitér, hogy megítélése szerint milyen törvénysértéseket követett el a Kormány 1992-ben, és mit kíván a Kormány tenni annak érdekében, hogy ezeket a jövőben kiküszöbölje?
Tisztelt Országgyűlés! Elnök úr! Az Állami Számvevőszék alkotmányos és törvényi kötelezettségének eleget téve, benyújtotta az Országgyűlésnek az 1992. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás-vizsgálati jelentését. A Kormány az államháztartási törvény eljárási szabályainak megfelelően nyolc hónapon belül átadta az Országgyűlésnek az 1992. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, és ezzel egyidejűleg küldte meg az Állami Számvevőszéknek is.
Ezáltal viszont a törvényben biztosított két hónap helyett, mivel nem akartuk az Országgyűlés munkáját hátráltatni, csak egy hónap jutott az ellenőrzésre. Tehát kevesebb, mint amennyit a törvény számunkra megenged.
Ezért ellenőrzésünk elsősorban az államháztartás gazdálkodására vonatkozó rendelkezések, valamint a költségvetési törvényben foglalt szabályok betartására és a zárszámadási adatok valódiságának vizsgálatára irányult. Jelentésünkben rámutattunk arra, hogy az 1992. évi zárszámadás részletezettsége, szerkezete határozott előrelépést jelent az elmúlt évhez képest.
Az óriási mennyiségű adathalmaz feldolgozása, a zárszámadás elkészítése a korábbinál mennyiségileg és minőségileg igényesebb munkát kívánt a Kormánytól. Ugyanakkor jelentésünk még mindig sok hiányosságra mutatott rá.
Tudjuk természetesen, hogy lényegesen könynyebb egy feladat végrehajtásának törvénytelenségére vagy szabálytalanságára rámutatni, mint a feladatot a hatályos jogszabályok keretei között eredményesen megoldani. Ennek tudatában sem lehetünk nagyvonalúak, hiszen az Állami Számvevőszék ellenőrzési szempontjait törvényi előírások határozzák meg.
Mindinkább arra törekszünk, hogy az ellenőrzés ne szorítkozzék csupán a törvénysértések, szabálytalanságok utólagos megállapítására, hanem késztessen a közpénzek minél hatékonyabb felhasználására. Részletes megállapításainkat szóbeli kiegészítésemben nem kívánom megismételni.
Az alapvető problémát abban látjuk, hogy az 1992. évi gazdálkodásról szóló zárszámadás, figyelembe véve a pótköltségvetési törvény előírásait is, továbbra sem teszi lehetővé vagy csak nagy szellemi energiák mozgósításával az Országgyűlés közvetlen ellenőrzési jogának gyakorlását.
Ehhez kapcsolódik lényegében az is, hogy a törvények értelmében a zárszámadásban be kell mutatni az államháztartás vagyonkimutatását. Ennek a Kormány csak részben tett eleget, mert az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos elszámolások, azaz a vagyonmérleg hiányzik a zárszámadásból.
A helyszíni vizsgálatok során több szabálytalanságot is megállapítottunk a Kormány gazdálkodásában. Példaként csak néhányat emelnék ki.
A Kormány az 1992. év végén több olyan intézkedést hajtott végre, amelyek érintették a zárszámadás valódiságát. Tartalékolási célból jelentős összegeket helyeztek ki letéti számlákra, amivel megsértették az államháztartási törvényt.
A fejezeten belüli kiadási előirányzatok átcsoportosításával több fejezetnél megsértették a törvényi előírásokat. Hiányosságokat tapasztaltunk az előirányzat-módosítások dokumentációjánál is. Ezeket és egyéb szabálytalanságokat írásos jelentésünk tételesen tartalmazza.
Szakmai szempontból az egyik legfontosabb megállapításunk a jelenlegi tervezési rendszer hiányosságára hívja fel a figyelmet. Ugyanis a költségvetési intézmények a saját bevételeik alátervezésében érdekeltek, mert így támogatási többlethez jutnak. Az elmúlt évben az alátervezés miatt mintegy 100 milliárd forint forrástöbblet keletkezett az intézményeknél, amiből nem tervezett többletkiadásaikat finanszírozták. Itt a hangsúlyt a "nem tervezett" kifejezésre helyezném, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben az Országgyűlés ellenőrzése ilyen nagyságrendű pénz elköltésére nem terjed ki.
Ezért az Állami Számvevőszék azt javasolja, hogy a költségvetés tervezési, elszámolási rendszerének továbbfejlesztése keretében biztosítani kellene, hogy e többletek a költségvetés pozíciójának javítását is eredményezzék. A zárszámadási törvényjavaslat ellenőrzése alapján a Kormány részére további javaslatokat is tettünk, amelyek a törvényesség betartására, a zárszámadás valódiságát sértő gyakorlat megszüntetésére, az elszámolások áttekinthetőségének javítására irányulnak.
(16.30)
Tisztelt Országgyűlés! Ha a Kormány a költségvetési törvény végrehajtása során a törvény előírásaitól eltért, akkor utólag kell megszereznie az Országgyűléstől a felmentést. Ilyenkor ugyanis a Kormány törvényt sért, s ezért gondoskodni kell a zárszámadási törvényben a sértett jogrend helyreállításáról.
A költségvetési törvénytől való eltérést az Országgyűlésnek pénzügyi és jogi szempontból, valamint politikailag is mérlegelnie kell. Az Állami Számvevőszék mint az Országgyűlés pénzügyi gazdasági ellenőrző szerve, csakis és kizárólag szakmai szempontok alapján értékelte a költségvetés végrehajtását, a Kormány gazdálkodását.
E felfogásunk alapján érthető, hogy az Országgyűlésnek javasoljuk a zárszámadási törvényjavaslat hibáinak és előnyeinek mérlegelését és ennek alapján a lelkiismeretüknek megfelelő döntést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
