KOMOR SÁNDOR, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka:
KOMOR SÁNDOR, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka:
KOMOR SÁNDOR, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtását vizsgálva először az országban zajló gazdasági folyamatok alakulását kell áttekintenünk.
Az értékelés úgy végezhető el, ha összehasonlítjuk a tervezésnél felhasznált adatokat a valóságban lezajlott események tényeivel. A Kormány gazdasági programjában a legfontosabb gazdaságpolitikai célként az infláció további csökkenésének elősegítését, valamint a külső egyensúly megőrzését, s az ország fizetőképességének további megszilárdítását jelölték meg.
A pénzügyminisztériumi prognózis 1992-re azzal számolt, hogy a gazdaság átalakulása már az előző évinél kiegyensúlyozottabb fejlődést alapoz meg. A prognózis feltételezte, hogy a gazdasági tevékenység az év második felében élénkülni kezd, a GDP reálértéke nem csökken az 1991-re várt színvonal alá, sőt azt kismértékben meg is haladja.
Az infláció 1991-ben megindult lassulása tovább folytatódik, a fogyasztói árszínvonal 20-25%-kal, a termelői árszínvonal 16-18%-kal emelkedik. Ezzel összefüggésben a tervezett költségvetési hiány nem éri el a GDP 3%-át, vagyis 69 milliárd forint lesz 1992-ben.
1992-ben a gazdaságban ténylegesen bekövetkezett folyamatok eltértek az előre jelzettektől. Ismertté vált, hogy a GDP 1991. évi színvonala a tervezettnél alacsonyabb lett, főleg az ipari termelés visszaesése miatt. Az ipari termelés 1992. év folyamán az 1991. év végi mélypont körül ingadozott, várt növekedése a második félévben sem kezdődött meg. Emellett a mezőgazdasági termelés is kisebb lett a tervezettnél. Mind a fogyasztás, mind a beruházások számottevően csökkentek 1992-ben.
Az infláció az év első felében erőteljesen tovább mérséklődött, az év második felében némi megtorpanás volt ugyan, de az év egészében a meghatározott sávon belül maradt.
A központi költségvetés hiánya, a bevételek elmaradása, a bevételek alacsony szintje miatt erőteljesen növekedett, elérte a GDP 7%-át. Ez azonban nem fokozta 1992-ben kimutathatóan az inflációs nyomást, és nem eredményezte a folyó fizetési mérleg romlását.
A háztartások megtakarítása ugyanis az 1991. évivel azonos mértékben emelkedett, és jelentős mértékben meghaladta az államháztartás szükségletét.
Nagyon jelentős tényező még emellett a vállalkozói szektor, amely úgyszintén a bankrendszerrel szembeni nettó adósságait csökkentette 1992-ben. Folytatódott mindezek mellett a piacgazdaság kiépülése, a gazdasági környezet piaci jellege intenzívebbé vált, nemcsak új gazdasági törvények léptek hatályba, hanem a gazdaság szereplőinek piaci érzékenysége, azaz ár-, kamat-, jövedelem- és likviditásérzékenysége is fokozódott.
(16.40)
Javult a vállalkozók alkalmazkodási képessége. Gazdasági döntéseiket egyre inkább a pénzügyi feltételek, a jövedelmezőségi szempontok motiválták.
Nagyon lényeges elemként említem, hogy a GDP 40-50%-át már a magánszektor produktumának lehet tekinteni 1992-ben. A belső piacon összességében a versenyző import már nem szorított ki hazai termelést, a bérek, az árak és az import lényegében teljes liberalizáltsága mellett versenyviszonyok érvényesülnek, ezek fejlettsége a néhány évvel ezelőttihez képest minőségileg magasabb szintre emelkedett.
A gazdasági szereplők helyzetét vizsgálva, a lakossági fogyasztás tavaly 2-3%-kal csökkent a tervezett 1/2—1%-hoz képest. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 24-25%-kal emelkedett, ezen belül a vállalkozási szférában egy ennél magasabb, 26-27%-os átlagkereset mutatkozott egy nagyon jelentős szóródás mellett. Ettől eltérő a költségvetési szektor reáljövedelme, amely nem érte el a 20%-ot. A pénzbeli juttatások összege 26-27%-kal emelkedett, erőteljesen nőttek — mintegy 32%-kal — a bérjellegű jövedelmek.
Az ismertetett jövedelmi és fogyasztási viszonyok mellett a lakossági megtakarítások viszont jelentősen nőttek, mintegy 90 milliárd forinttal haladták meg az 1992. évre tervezettet.
A vállalkozások vonatkozásában megemlítendő, hogy világgazdasági áttekintésben a növekedés csupán Észak-Amerikában, földrészünkön a nyugat-európai országok közül egyedül Franciaországban gyorsult, főbb kereskedelmi partnereink vonatkozásában lassulás tapasztalható, úgymint Németország, Olaszország és Ausztria tekintetében. Mindemellett a Nyugat pénzügyi rendszere igen jelentős válságon esett át. Nagyon jelentős korábbi kereskedelmi partnereink, a kelet-európai országok, illetve a szovjet utódállamok gazdasági helyzete nem normalizálódott még 1992-ben.
Természetesen ez összefügg a foglalkoztatással is, hiszen a termelés visszaesése szükségképpen együtt jár azzal, hogy a prognózisban megjelölt, év végére várható 550000 fő munkanélküli-létszám helyett 1992. év végére 660000 fő lett a munkanélküliek száma, így a foglalkoztatási célú kiadásokat a költségvetésben tervezetteknek mintegy két-két és félszeresével meg kellett emelni.
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés fejezeteinek teljes részletes elemzésébe nem kívánok belebocsátkozni. Szeretnék viszont az állami költségvetés egy nagyon lényeges elemére kitérni. Ez pedig az önkormányzatok révén területfejlesztésre és infrastruktúra-fejlesztésre fordítható kiadások köre. Az 1992. évi gazdasági helyzetértékelés mellett nagyon lényeges terület az, amit említettem. Szeretném ráirányítani a tisztelt Országgyűlés figyelmét az ország területén folyó térségi és önkormányzati fejlesztésekre. 1992 volt az az év, amikor ez a tevékenység kibontakozott az országban. Ha megvizsgáljuk az előttünk fekvő zárszámadást, megállapítható, hogy az önkormányzatoknak adott, fejlesztésre fordított közel 100 milliárd forintos támogatás 55,5%-kal magasabb, mint az 1991. évi. Az Országgyűlés hozzásegítette az önkormányzatokat, hogy címzett támogatásként 90%-kal többet költhettek fejlesztésre 1992-ben, mint 1991-ben. Ezen belül a címzett támogatási rendszeren belül számottevő infrastrukturális beruházás, vízgazdálkodási és egészségügyi beruházás valósult meg az országban. A céltámogatások körében közel 3000 beruházási feladathoz nyújtottunk támogatást. Céltámogatás keretében 622 vízellátási, 358 szennyvíz-elhelyezési beruházás, 869 egészségügyi és szociális beruházás, 757 esetben oktatási és kulturális beruházás — tanterem, tornaterem, kollégiumi férőhely — építése valósult meg.
A tavalyi esztendőre tehető a területfejlesztési támogatási rendszer kibontakozása is, amelyen belül a legsikeresebbként megemlítem az elmaradott térségek gázhálózat-fejlesztési programjait. Vidéki képviselőként is ezért csak köszönetet mondhatok az Országgyűlésnek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
