MÓZS JÓZSEF, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
MÓZS JÓZSEF, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
MÓZS JÓZSEF, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Igyekszem nem hosszasan beszélni, részben azért, mert nagyon be vagyok rekedve, részben pedig azért, mert szinte minden elhangzott, és mindennek az ellenkezője is. Igyekszem egy másik optikát választani, amiről kevesebbet beszéltünk, lévén, hogyha belemennék a tartalmi elemzés mélységeibe, akkor az előttem felszólaló, kiváló beszédet mondó Varga Mihályt kellene idéznem a hibákat illetően, melyekkel részben nem tudnék vitatkozni, másrészt viszont rengeteg pozitív elem is kiolvasható ebből a zárszámadásból, amelyeket Szabó Iván mondott el precízen, s őt sem kívánom ezen a késői órán szó szerint ismételni.
Néhány dolgot emelnék ki, amelyek talán jellemzők erre a tervezetre, mint olyanok. Azt lehet mondani, hogy a benne szereplő adatok általában korrektek. Tehát azokat a számokat, amiket odaírtak, el lehet hinni, kivéve amely számokat nem írtak oda, esetleg trehányságból vagy szándékosan, a jóhiszeműség vélelmén mondjuk azt, hogy trehányságból. Azt lehet mondani, hogy jelentős törvénysértéseket nem tartalmaz a zárszámadás. Azt lehet mondani, hogy a '91-es zárszámadáshoz képest igen sokat javult úgy mennyiségében, mint minőségében. Azt lehet mondani, hogy apróbb hibák viszont tömegével fordulnak elő benne; szándékosan nem használom azt a szót, hogy törvénysértés, lévén, hogy itt nem károsított meg direkt senki semmit, legfeljebb elmulasztott valamit, amit kötelessége lett volna nem elmulasztani.
A célszerűségi szempontok továbbra is nagyon nehezen követhetők, mint egyáltalán az ilyen beszámolókban, nagyon nehéz megmondani, hogy egy adott felhasználás célszerű volt-e, presztízs volt-e vagy valamilyen más motívum által kikényszerített, de a célszerűsége továbbra sem követhető tavalyhoz hasonlóan.
Közhely, hogy az állami intézmények saját bevételeiket alultervezik. Ez nyilván elemi érdekük. Itt a mértéken lehet vitatkozni. Hogyha egy kaotikusabb közegben történik ez, akkor nagyon alultervezik, mert megtehetik büntetlenül. Hogyha egy rendezettebb, áttekinthetőbb közeg lenne, akkor nyilván erre nem lenne így mód.
És most térnék rá röviden a közegre, amelynek valamilyen terméke ez a zárszámadás, és a közegről eddig nem esett szó. A zárszámadás alapján is elmondható, hogy a gazdasági folyamatok részben okai, részben okozói a kaotikus, ellentmondásos magyarországi politikai és gazdasági helyzetnek. Nehezen megválaszolható az a kérdés, hogy mennyivel rendezettebb átmenetet lehetett volna produkálni, hiszen az emberek tapasztalatai, a morális feltételek, a tisztesség mint érték hiánya, az erős, a politikában is jelen lévő gazdasági érdekcsoportok, a helyét kereső érdekvédelem és más objektív elemek adottak. Adott, hogy rossz ügyeknek is támadhat patrónusa, itt közöttünk is akár, és maga az, hogy mi a rossz ügy, szintén vitatható érzelmi alapon. A bűn és a nem bűn alig megkülönböztethető kategóriák, és köztük a bűvös híd, a joghézag mint módszer. Az igazságszolgáltatás óvatos, mert nem lehet tudni, hogy egy kurzusváltás milyen retorziókat okozhat, legalábbis sokan vélik úgy, akik nem exponálják magukat hivatásuk magaslatára. Itt sok vállalkozás léte attól függ, hogy a tulajdonos mennyire tud manipulálni a költségekkel. Itt csak az alkalmazottak és a buták fizetnek rendesen adót, tisztelet a kevés kivételnek.
Hosszasan lehetne sorolni a mai magyar valóság jellemző elemeit, amelyek meghatározzák azt a közeget, amelyben a '92-es gazdasági év eseményei történtek, és amelyről a zárszámadás készült. Mivel a dolgok összefüggenek, a gazdasági közeg meghatározza a zárszámadást. Mi itt, akik nagyobb rendet szeretnénk és nagyobb teret a tisztességnek, nem örülünk mindennek.
Elismerve a gazdaságban zajló pozitív folyamatokat is, kicsit rezignáltan ajánljuk elfogadásra a '92-es zárszámadást. (Taps.)
