ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottságunk áttekintette a határozati javaslatban foglaltakat, ami a határidő-módosítást jelenti. Azt a módosítást, hogy ne most készüljön el ez a cselekvési program, hanem majd csak december 15-ére.
Be kell vallanom önöknek, hogy a bizottság némely tagjában ellenérzést okozott ez az újabb határidő-módosítás — nem is első határidő-módosítás —, mert első benyomásként azt érzékelték, többen azt érzékeltük, hogy itt mintegy a végtelenségig akarja a Kormány húzni ezt a beavatkozásra vonatkozó cselekvési tervet.
Amikor azonban részletesebben vizsgáltuk a kérdést, belemélyedtünk a problémák elemzésébe, akkor be kellett látnunk bizonyos dolgokat. Be kellett látni, hogy a Kormány által beterjesztett javaslatnak mindkét lényegi indoka megalapozott.
A bizottsági ülésen többségi véleményként az fogalmazódott meg, hogy teljesen jogos az a felvetés, hogy amíg a szakértői bizottság az EK bevonásával nem tud végeredményt mondani a vízmegosztás kérdéséről, illetve arról, hogy az öreg Duna medrébe menynyi víz kerüljön, addig nem lehet azt meghatározni, hogy a mellékágakba — mintegy ezt pótlandó — mennyi víz kell.
Tehát ezt az érvet nekünk el kellett fogadnunk. Mert teljesen értelmetlen megtervezni, elképzelni, kiépíteni egy rendszert úgy, hogy az öreg Duna medrében lévő vízmennyiséget nem vesszük figyelembe, illetve nem tudjuk figyelembe venni, amíg ez az egyezség nem születik meg.
A másik indoka a Kormánynak arról szólt, hogy folyik egy kísérlet, és meg kell azt vizsgálni, hogy a hullámtérbe bejutó víz milyen mértékben tudja orvosolni a problémákat, vagyis milyen mértékben tudja a talajvízszintet növelni.
Teljesen igaz az, hogy kísérlet nélkül ez nem állapítható meg. Erre csak egy korábbi adatot mondanék, illetve két adatot tartalmazó részt idéznék. A vízlépcsőrendszer tervezése során végzett modellkísérletek szerint 35 köbméter/szekundum szükséges a hullámtéri vízpótláshoz, ennek közel fele a talajba szivárog. Amikor a keresztgátat tervezték és a vízmennyiséget próbálták meghatározni, akkor már a tervezők úgy találták, hogy 100 köbméter/szekundumot kell bevezetni, és ennek mintegy 35 köbméter/szekundumos része jut bele a talajba és emeli meg a talajvizet.
Ebből a két adatból látszik, hogy a tervezés teljesen bizonytalan, és teljesen igaz az, hogy kísérlettel kell meghatározni, hogy milyen módon lehet a talajvízszintet megemelni. Az egész vita erről szól tulajdonképpen. A beavatkozás mértéke attól függ, hogy mennyi víz szivároghat be a talajba a bejuttatott gátrendszerből.
A kísérlet nincs kiértékelve. Valamiféle utalás létezik, amiből az tűnik ki, hogy a vártnál kisebb a beszivárgás, aminek két következménye lehet, hogy kevesebb víz is elegendő a problémák megoldására, illetve az, hogy több vízzel sem lehet megoldani ezt a problémát.
Tehát ezeknek az indokoknak alapján a bizottság tulajdonképpen támogatja a Kormány javaslatát.
Még annyit szeretnék elmondani, hogy két nagyon fontos körülmény merült föl a vita során. Az egyik a károkra, a károk mértékére és a kárfelmérésre vonatkozik, hogy igazából nem tudjuk mi sem, és én azt gondolom, hogy senki sem, hogy mik azok a károk, amik eddig keletkeztek, illetve nem tudjuk azt sem, hogy bizonyos időtávokon belül milyen károk keletkezhetnek.
Nagyon fontosnak tartja bizottságunk, hogy a cselekvési program elkészítésével egy időben a kárfelmérések induljanak meg, és erre kérjük is a kormányzatot ismételten innen, erről a helyről is.
A másik körülmény — lényeges körülmény —, ami a bizottsági ülésen felvetődött, a helyi érdeknek, a helyi megnyilvánulásnak viszonya az országos érdekhez, illetve az országos állásponthoz a vízpótlás kérdésében. Úgy tűnhet, mint hogyha helyben egy külön érdek létezne, ami ütközik az országos érdekkel. A példák ezt mutatják, mintha így lenne, pedig én azt gondolom, és mi többen úgy gondoljuk, hogy itt nem kétféle érdekről van szó, hanem egy országos érdeknek nagyon fontos részérdekéről, ami a helyi probélmákat illeti. Úgy gondoljuk,hogy nem lehet a helyi probémákat megoldani, a helyi érdeket kielégíteni az országos érdek ellenében.
Ez a határozati javaslat, ez a határidő-módosítás, mi úgy gondoljuk, hogy mindkét érdeknek eleget tesz, ezért bizottságunk támogatja, és azt javasolom képviselőtársaimnak, hogy támogassák ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
