FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. a külügyi bizottság előadója:
FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. a külügyi bizottság előadója:
FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A külügyi bizottság megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetését. A vitában öt témakörben hangzottak el markáns vélemények. Kisebbségi vélemény nem fogalmazódott meg, ezért a bizottsági vita alapján én fogom a tisztelt Országgyűlést tájékoztatni a külügyi bizottság vitájáról.
Évről évre visszatérő téma a Külügyminisztérium bevételeinek kérdése. A bevételek fő forrása a vízumdíjakból adódik, és korábban már a Külügyminisztérium kezdeményezte, hogy mivel ez egy tervezhetetlen bevétel, a bevételek a központi költségvetésbe kerüljenek be, és egy fix összegű támogatást kapjon a Külügyminisztérium a működési költségei támogatására.
(11.00)
Ezt tavaly a Pénzügyminisztérium nem fogadta el. Az idén újra napirendre került ez a javaslat. Arról van szó, hogy a hazánkon átutazó török vendégmunkások száma megbecsülhetetlen, egyébként csökkenő tendenciát mutat, tavaly a balkáni háború miatt minden megelőzőt meghaladó számban vonultak át török vendégmunkások Magyarországon. Ezek nagy vízumbevételt jelentettek, az idén ez már egy csökkenő tendenciát mutatott, és várhatóan 1994-ben, különösképpen ha a balkáni háború úgy alakul, és nem lesznek az országhatárainkhoz közel háborús cselekmények, akkor ez a bevétel még tovább fog csökkenni.
Az észrevételek is ehhez kapcsolódtak, viszont egymásnak ellentmondtak. Elhangzott olyan vélemény, hogy ezek a számok alultervezettek, másrészről elhangzott olyan, hogy túltervezettek.
Ugyanez mondható el a bér jellegű kiadásokra. Ott is két, egymásnak ellentmondó vélemény hangzott el. Elhangzott az, hogy 1994-ben kevesebb, mint az 1993-as tény, ugyanakkor másrészről elhangzott az, hogy túlzottnak tartják a bérfejlesztést. Többünkben megfogalmazódott az a vélemény, hogyan lehet bérfejlesztésről beszélni, amikor kevesebb lesz a bér jellegű felhasználás, mint az 1993-ban várható tény.
Egy érdekes téma volt a nemzetközi tagdíjak kérdése. A Külügyminisztérium részéről elhangzott a vitában, hogy a tagdíjak évről évre nőnek a meglévő szervezetekben, ugyanakkor a Magyar Köztársaság egyre több nemzetközi szervezetnek a tagja, ahol tagdíjfizetés jelentkezik. Ugyanakkor az ehhez kapcsolódó támogatás nem nő, a növekvő tagdíjfizetési kötelezettséget a Külügyminisztérium a működési költségek rovására kénytelen fedezni.
Szót ejtettünk a támogatásleépítésről, amely százmillió forint a korábbihoz képest. Ez a támogatásleépítés egy, rövidesen a Kormány elé kerülő javaslathoz kapcsolódik, az egységes külképviseleti rendszerhez. De egyrészt ez a támogatásleépítés már a költségvetésben realizálódik, másrészről az ehhez kapcsolódó várható költségcsökkentés pedig még nem biztos, hogy realizálódik, hiszen a kormány ezt az egységes külképviseleti rendszert még meg sem tárgyalta.
Szeretném elmondani, hogy nem egy új javaslatról van szó, már az előző kormány tervbe vette az egységes külképviseleti rendszert, és azóta is évről évre téma, és soha nem valósul meg, tehát nem látni ennek a támogatásleépítésnek a fedezetét.
Még egy pillanatra visszatérve a nemzetközi tagdíjakhoz, szeretném elmondani, hogy az egyik képviselő szóvá tette, hogy a jövő évben esedékes EBEÉ-csúcs nem jelenik meg a Külügyminisztérium költségvetésében. A Külügyminisztérium részéről elhangzott válaszból megtudtuk, hogy ez a miniszterelnökségi fejezetben 300 millió forintos költséggel jelenik meg, ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy várhatóan az EBEÉ-csúcs megrendezése több, mint 1 milliárd forintba kerül. Ezt az eddig korábban ezt rendező finnországi kollégákkal szervezett tapasztalatcseréből tudják a Külügyminisztérium képviselői.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a részt vevő országok a költségek mintegy 80%-át visszatérítik. Talán helyes lenne a kiadásokat és a bevételeket egyaránt megjeleníteni a költségvetésben, nem pedig csak a szaldót, mert egyébként a szaldója valóban várhatóan 300 millió forintos kiadásként jelentkezik.
Legvégül szeretném megemlíteni az értékmegőrzést, tekintettel arra, hogy itt nem csupán egy minisztériumnak a költségvetéséről van szó, hanem annak a minisztériumnak a költségvetéséről, amely a Magyar Köztársaságot a nemzetközi színtéren képviseli. Nevezetesen az inflációs hatásról és a forintleértékelés hatásáról van szó.
Az infláció természetesen minden költségvetési szervet egyformán sújt, a forintleértékelésről viszont ez már nem mondható el, tekintettel arra, hogy a Külügyminisztérium a kiadásainak jelentős részét külföldön költi el devizában, és itt a forintleértékelés hatása jelentkezik. Tekintettel arra, hogy ilyen szempont a Külügyminisztérium költségvetésénél nem volt figyelembe vehető, mindez csak a működési költségek rovására történhet.
A vitában végül is a bizottság 10 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a költségvetési törvényt általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szíves figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
