KÓRÓDI MÁRIA, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
KÓRÓDI MÁRIA, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
KÓRÓDI MÁRIA, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hogy valóban felelősségteljesen gondolkodnak a kormánypárti képviselők is, ez abból is látszik, hogy az önkormányzati bizottság ülésén, miután 8:7 arányban átcsúszott ez a törvényjavaslat az alkalmassági vizsgán, akkor megjegyezték, hogy hű, hát ez nagyon meleg helyzet volt. Valóban meleg helyzet volt, hiszen három olyan kérdéskört boncolgatott az önkormányzati bizottság, amely három kérdéskör egyenként is alkalmas lett volna arra, hogy pótvizsgára utasítsa ezt az előttünk fekvő költségvetési törvényt.
Az első és valóban nagy súlyú kérdés a közalkalmazotti bér, a közalkalmazottak illetménytáblázata, az a 44 vagy 46 milliárd forint, ami arra lenne szükséges, hogy 1994-ben a törvényi ígéretnek, a törvényi kötelezettségnek megfelelően a közalkalmazottak megkaphassák a bérüket. Miniszter úr az expozéjában azt mondta, hogy itt már csak technikai részletkérdések vannak hátra. Én azt gondolom, és azt gondolta a bizottság kisebbsége is, hogy a költségvetési törvény tartalmaz egyfajta rendelkezést ebben a kérdésben. A költségvetési törvény alkalmasságának vizsgálatakor mi nem nézhettük azokat a szóban elhangzott ígéreteket, azokat az általunk még nem ismert technikai részleteket, amikről tulajdonképpen lényegében nem tudunk mást, mint azt, hogy valamiféle tehermegosztásra készülnek.
(10.50)
Csakhogy ez a tehermegosztás nem látható ma pontosan, hogy miféle tehermegosztás lesz, hiszen azok a számok, amelyek a közalkalmazottak bérével kapcsolatosan elhangoznak, ezek igen változatosak; mint ahogy az is igen változatos, hogy miféle hitelkonstrukcióban kívánják az önkormányzatokat rákényszeríteni arra, hogy ezeket a hiteleket felvegyék. Mint ahogy az is látható, hogy az önkormányzatokkal ebben a kérdésben senki nem állapodott meg. Éppen ezért a közalkalmazottak helyzete, a közalkalmazotti bértáblázat helyzete egyáltalán nem olyan megnyugtató, és ezért magának a törvénynek az alkalmasságánál nem fogadható el egy olyan utalás, hogy majd a részletkérdések szabályozására módosító indítványokat terjesztenek elő.
A második nagy kérdéskör, ami miatt a kisebbség elutasította ennek a törvényjavaslatnak az alkalmasságát, ez az önkormányzatok állami támogatottsága és támogatási rendszere volt, hiszen valóban, az állami támogatás valami csekély mértékben emelkedik — ez a csekély mérték körülbelül 6,5% —, ugyanakkor az önkormányzatok támogatottsága 1994-ben 10%-kal csökken. 10%-kal csökken például az oktatás vonatkozásában, ahol eddig a normatívák az oktatási költségek 75%-át fedezték, jövőre pedig az oktatási költ- ségeknek például csak a 65%-át fogják fedezni.
Ehhez a kormánypárti többség is, a miniszter úr is és az önkormányzati bizottság ülésén jelen lévő kormányképviselők is többféle magyarázatot fűztek; magyarázatot a makrogazdaság alakulásáról, arról, hogy miért nem lehet nagyobb támogatást adni az önkormányzatoknak. Ehhez képest vagy ennek ellenére azonban az önkormányzatok saját bevételeinek növelését ugyanez a költségvetés reálisnak tartja, méghozzá nem is akármilyen mértékben. Reálisnak tartja azt, hogy az önkormányzatok 44%-kal növelni tudják a helyiadó-bevételeket. Reálisnak tartja ezt ez a költségvetés akkor, amikor pontosan tudja, hogy az állampolgár ugyanolyan agyonadóztatott az önkormányzat számára, mint amilyen agyonadóztatott a központi költségvetés számára. Éppen ezért nem érthető, hogy ez a 44%-os helyiadó-emelés a saját bevételi források részére milyen számításokon alapult; mit vettek figyelembe akkor, amikor ezt a költségvetésben az önkormányzatok számára előírták. És ezzel nemcsak az a baj, hogy ezt az összeget előírták és ez teljesül vagy nem teljesül, hanem az a baj, hogy ennek a helyiadó-bevételnek a teljesítésével tulajdonképpen a működési költségeket szeretnék finanszíroztatni az önkormányzatoknál. Tehát már régen nem arról van szó, hogy a helyiadó-bevételek helyi fejlesztésekre fordíthatóak, hanem pontosan annak a hiánynak a pótlására kellene fordítani, ami például az iskolák, az oktatás támogatottságánál hiányzik, az a 10%, ami a 75%-ról 65%-ra csökkenti a normatívák reális értékét.
Ezenkívül a saját bevételi forrásoknál, az intézmények bevételeinél 20%-os előirányzat-emelkedést irányoz elő ez a költségvetés. Ezzel kapcsolatosan nem veszi figyelembe, hogy az intézmények bevételei főként olyan gyermekélelmezési tevékenységből fakadnak, amelynél a kiadások is erőteljesen növekednek, tehát ez az előirányzat is meglehetősen felültervezett.
A harmadik nagy kérdéskör, ami miatt a bizottság kisebbsége nem tudta elfogadni és általános vitára alkalmasnak minősíteni ezt a törvényjavaslatot, az a céltámogatási rendszer, az a bizonytalanság, amit a következő évi költségvetés ebbe a céltámogatási rendszerbe beépített. A céltámogatási rendszer változásai instabillá teszik az önkormányzatok gazdálkodását, és emellett nem vesz figyelembe olyan előnyöket, amelyek a céltámogatási rendszerben benne vannak. A pénzügyminiszter úr itt erőteljes szavakkal ecsetelte a munkanélküliséggel kapcsolatos kezelési problémákat; ugyanakkor a céltámogatási rendszer kialakításánál nem vette figyelembe, hogy a céltámogatásokban milyen jelentős előnyök vannak a foglalkoztatáspolitikai kérdések kezelésére.
