SESZTÁK LÁSZLÓ, a KDNP vezérszónoka:
SESZTÁK LÁSZLÓ, a KDNP vezérszónoka:
SESZTÁK LÁSZLÓ, a KDNP vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kereszténydemokrata Néppárt három szempontból fogja megvizsgálni az 1994. évi költségvetést. Az egyik az, hogy mik azok a tételek, amelyekkel egyetért, mik azok, amelyeket kompromisszum árán el tud fogadni, és mik azok a tételek, amelyhez az előterjesztő kompromisszumát várja. De mielőtt ezekre rátérnék, szeretnék egy-két dologra reagálni.
Most is és az elmúlt időszakban is többször elhangzott már, hogy a Kormány túl optimistán ítéli meg a gazdasági folyamatokat és a "túl optimista" gazdasági folyamatokra támaszkodva terjeszti elő a költségvetését, és amikor ezek nem jönnek be, akkor pótköltségvetést terjeszt a Ház elé.
Ez valóban igaz, tisztelt Ház. De kérdezem én, mi lenne, hogyha a pesszimista változatot terjesztené be a Kormány, akkor előre hallom az ellenzék hangját, hogy lám, lám! az a Kormány, amelyik nem bízik önmagában és nem bízik saját gazdaságpolitikájában és az előrejelzésben, az mondjon le, mert aki nem optimista ebben a kialakult helyzetben, az nem érdemli meg, hogy kormányozzon.
Természetesen marad a harmadik kérdés, hogy miért nem reálisan számolva terjeszti be a Kormány a költségvetési előterjesztését.
Hölgyeim és uraim! Egy olyan gazdaságban, amelyik állandóan nulla körül mozog, ahol egy paraszthajszál választja el a pozitív vagy a negatív irányba való elmozdulást, ott 1-2%-os tévedés is, amely a nemzetközi normák szerint még megengedett, 50-60 milliárdos eltéréseket eredményezhet.
(12.50)
Persze ez nem menti fel a Kormányt attól, hogy ne próbáljon meg a realitás alapján maradni, de a jelenlegi kialakult gazdasági helyzetben mind a külföld — és már sokat említett — recessziója miatt, mind az általunk tapasztalt és magunkban hordozott nehézségek következtében erre reális esély nincs. De ez nem magyar specialitás. Mert ha végignézünk Nyugat-Európában és megpróbáljuk megnézni például csak a németországi előrejelzést, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy ott is 1,2-1,4%-os GDP-növekedéssel számoltak és jelenleg nulla körül áll ez a teljesítés. De sorolhatnám a többi országot, akár Franciaországot, akár Hollandiát, ahol az előrejelzések, mondhatnám úgy, hogy a vak tyúk is talál szemet alapján jöttek be, pedig ott egész mások a gazdasági feltételek, más az infláció és más a fizetőeszközöknek konvertibilitása, és mégsem jöttek be az előrejelzések.
Mindezeket figyelembe véve a Kormánynak ugyan szükséges, és elvárható tőle, hogy megfelelő előrejelzéseket alkalmazzon; de számon kérni, hogy ezek miért nem teljesülnek? Majd meglátjuk, hogy a következőknek hogyan fog ez sikerülni. Sok sikert nekik. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiban: Köszönjük.) Azt nem mondtam, hogy a következő kormány más lesz.
Rátérve a költségvetésre, a Kereszténydemokrata Néppárt már programjában jelezte és többször az elmúlt időszakban hangsúlyoztam, hogy a költségvetés egyetlen kitörési pontja a gazdaságélénkítésnek a szükségessége. Ezért örömmel üdvözöljük azokat az elképzeléseket, amelyek ebben a költségvetésben megjelentek. Ilyenek például, hogy a Kormány 46 milliárdos beruházást tervez. Ez az önkormányzati beruházásokkal együtt 10-15 milliárddal még nagyobb, és ez mindenképpen a vállalkozás, a termelésélénkítés irányába hat.
Ugyanígy üdvözöljük azt is, hogy a megfelelő adók csökkenésével, a társasági adó 4%-os csökkenésével, valamint azokkal a kedezményekkel, amelyek a munkanélküliek foglalkoztatásában vagy a szakmunkásképzésben igénybe vehetők, valamint az, hogy a nagy alaptőkével, 100 milliós alaptőkével rendelkező magyar és külföldi vállalatok a nyereségük visszaforgatása esetén a gazdaságban adókedvezményben részesülhetnek, ezek mind olyan tények, amelyek a vállalkozókat arra ösztönzik, hogy beruházás irányába menjenek el, és ez kihat a gazdasági életre és a költségvetés javítására.
S itt kell megemlítenem, habár már kisgazda képviselőtársam erről említést tett, hogy a mezőgazdaság támogatása, amelyik 10 milliárddal nagyobb, az ugyan nem elég, de jelentős lépés, és az exporttámogatáson keresztül ennek a növelését még tovább szükségesnek tartjuk. Persze azt is meg kell jegyeznünk, hogy a forint leértékelésének túlzásba vitelével nem értünk egyet.
Viszont az adókedvezmények körét tovább szeretnénk szélesíteni, pont a gazdaságélénkítés következtében, mert úgy érezzük, hogy nemcsak a nagyvállalkozók, hanem a kisvállalkozók beruházását is támogatni kell, és a Kormány — s ebben egyetértek a FIDESZ előttem felszólaló képviselőjével — nem vonulhat ki a gazdaságból, és nagyobb szerepvállalásra kell hogy kényszerüljön. Ennek bizonyos jelei vannak, hiszen az elmúlt időszakban 17 vállalat és most utoljára 12 — az irodalomból átvett piszkos 12-nek nevezett — esetében is ilyen intézkedések már születtek, de ezeket a kisvállalkozókra is tovább gondolva szükséges lenne folytatni, hogy igenis adókedvezményben részesüljenek a kisvállalkozások, hogy ők is leírhassák az adóalapjukból a beruházásukat, és ezáltal egy kicsit elmozdulnánk azoktól a sokat vitatott minimáladóktól is, ahol ilyen esetekben jobban nyomon követhető lenne azoknak a köre, akik az adózásból megpróbálnak kibújni.
Tisztelt Ház! Mind szociálpolitikai, mind pedig beruházási szempontból döntő jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a Kormány végre változtat a lakástámogatások módszerén. De itt is meg kell jegyeznünk, hogy a 4%-os támogatást kissé alacsonynak tartjuk kamatkedvezményben, ennek 10%-os emelését tartanánk szükségesnek, vagy pedig ha erre pénzügyi okokból nincs lehetőség, akkor egy olyan konstrukciót, hogy azok, akik lakást építenek, halasztott visszafizetésben részesülhessenek az alaptőkénél is, legalább egy vagy másfél év hosszúságban. Ugyanis aki lakást épített, az tudja, hogy a lakásépítéssel és a beköltözéssel nincsenek befejezve a lakások, hanem azokra még hosszú időn keresztül áldozatokat, pénzbeli befektetéseket szükséges eszközölni.
A kisvállalkozók támogatásának, de nemcsak a kisvállalkozók, hanem az egész ipar fellendítésének a külföldi tőke bevonásán kívül egyik jelentős eszköze a műszaki fejlesztés. A műszaki fejlesztési alap az elmúlt időszakokban, az elmúlt 40 év alatt egész rosszul működött. Most az elmúlt időszakban ennek jelentős kihatásai vannak és pozitív kihatásai, és különösen a kisvállalkozások körében, ezért szükségesnek tartanánk, hogy a műszaki fejlesztési alap nagyobb mértékben legyen jelen a költségvetésben, hogy ezt a kisvállalkozók az ország technológiájának és fejlesztésének, az anyagi elmozdulásnak a tekintetében jobban alkalmazni tudják, és nagyobb mértékben részesüljenek ezekből.
Képviselőtársaim! Sokszor felvetődött már, és most is, hogy a Kormány késik az államháztartás átalakításával és reformjával. Ez mind igaz. De az is igaz, hogy államháztartási reformot csökkenő GDP mellett nem lehet végrehajtani. Ugyanis még nem alakultak ki nálunk azok a tenderek, amelyek egy fejlett gazdaságban már megvannak. Ugyanis az államháztartás reformja nem más, mint az újraelosztás és az újra kötelezettségvállalás az állam, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság között. Márpedig mind a gazdálkodószervezetek, mind pedig a lakosság nincs olyan helyzetben, hogy ez megfelelően kezelhető lenne, hogy megfelelően tudnánk a terheket átcsoportosítani. Ebben az irányban azonban történtek már lépések.
Ugyanitt szeretném megemlíteni az önkormányzatokkal kapcsolatban a helyi adók kérdését is, és az egész önkormányzatról egypár szót szeretnék szólni. Hisz az önkormányzatoknál valóban helyesebb lenne, hogyha a helyi adókat helyeznénk előtérbe. Ebben az esetben az állampolgárok szívesebben adóznak és szívesebben járulnak hozzá, mert látják adózásuk eredményét a településeken. Viszont az a furcsa helyzet ma Magyarországon, hogy a települések többsége nem adózik, személyi jövedelemadót is alig fizet. Ebben az esetben a lakosság pedig nem terhelhető. Tehát továbbra is szükséges — sajnos — az állami elosztás támogatása és leosztása. Viszont egyre inkább az is bebizonyosodik, hogy a kistelepülések lemaradnak, és nemhogy felzárkóznának, hanem ez a lemaradás tovább növekszik annak ellenére, hogy az elmúlt három évben olyan beruházások és olyan volumenű beruházások történtek, melyek az elmúlt 15 évben nem, akár az iskola, akár a víz, akár a gáz, vagy más egyéb, út- és kommunális vagy infrastrukturális beruházások területén.
Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések megsegítésére és saját eszközeik nagyobb mérvű megjelenése érdekében a 2 milliárd forint helyett legalább 5 milliárd forintos támogatást javasolnánk, hogy a leszakadás megálljon, vagy esetleg pozitív irányba mozduljon el.
(13.00)
Hölgyeim és uraim! A Kereszténydemokrata Néppártnak alapelve és felfogásából adódik, hogy a közteherviselés mellett száll síkra. Ezért üdvözöljük az szja-ban azokat az intézkedéseket, amelyek részben a mi tavalyi követeléseink alapján valósulnak meg, hogy 110000 forintra emeljük, illetve a tb-alapok leírhatósága következtében 100-122000 forintra emelkedik az adókedvezmények alsó határa, valamint az, hogy az 1 millió forint fölötti jövedelem nagyobb adózásnak van kitéve.
Persze, önmagában az adó csökkentésével vagy növelésével a költségvetés hiánya nem fog csökkenni, mivel mindenki által tudott, hogy nagyok a kintlevőségek. Szinte angolna módjára csúsznak ki egyesek az adózás terhe alól, ezért szükségesnek tartjuk, sőt — hogy erős szavakat használjak — követeljük is, hogy az államapparátus tegyen meg mindent, hogy a kint lévő adókat behajtsa.
Ezért egyetértve a FIDESZ-szel, szükségesnek tartjuk ezeknek a behajtó szervezeteknek — hogy rossz szót használjak — az erősítését, mind az APEH tekintetében, mind pedig az Országos Vám- és Pénzügyőrség tekintetében, hiszen mind a vámok, mind pedig az adók tekintetében nagyon sok a kintlevőség, amelyeknek ha csak a felét tudnánk behajtani, egészen más lenne a költségvetés anyagi kondíciója.
S ez bizonyos fokig összefügg a bűnüldözéssel is, hiszen azok a bűnök, amelyek nem a köztörvényes kategóriába tartoznak, hanem a különböző gazdasági bűntények kategóriájába — mint akár a pénzmosás, akár más ilyen jellegű tevékenységek — szükségessé teszik, hogy a rendőrség megfelelő támogatást kapjon, hogy megfelelően fel tudjon készülni a bűn üldözésére, illetve megelőzésére. Ez ugyanis nemcsak erkölcsileg, hanem a szó szoros értelmében anyagilag is kamatozik, mert minden befektetett forint az APEH-nél, a pénzügyőrségnél vagy a rendőrségnél, amely az eltitkolt jövedelmek irányába hat, mind a költségvetésnél kamatozik.
És ha már a fegyveres erőknél tartok, egy kis kitérőként szeretném azt is megemlíteni, hogy szükségesnek tartanánk a kialakult politikai helyzetben és a körülöttünk zajló események hatására a honvédelemre fordított összegek ha nem is nagy, de szerény növelését.
Tisztelt Ház! Mivel már az ebédidőben tartunk, és nem szeretném túlfeszíteni a Ház… (Békesi László: Húrját! — Derültség.) … idejét és éhségérzetét, ezért röviden szeretnék csak szólni a Kereszténydemokrata Néppárt szociálpolitikai elképzeléseiről.
Úgy tartjuk, hogy a jelenlegi szociálpolitika Janus-arcú. Egyik oldalon a GDP-hez mérten nagy a kiáramlás, a másik oldalon rossz a hatékonyság. Késik a nagy elosztási rendszerek újragondolása, amely azért szintén nem egyszerű feladat, mert a lakosság az elmúlt 40 év alatt megszokott bizonyos jogokat, kiváltságokat és ezekről a kiváltságokról, jogokról nehéz őket elmozdítani, és nagy az ellenállás bármilyen vélt vagy valós jogokhoz való hozzányúlás esetén.
Mi a rászorultság elvét tartjuk szükségesnek, és teljesen egyetértünk azzal, hogy azok, akik önhibájukon kívül vagy bármilyen körülmények között szociálpolitikai támogatásban kell hogy részesüljenek, azok megkapják ezeket a támogatásokat, mert az államnak kötelessége ezekről gondoskodni. De igenis azt is szükségesnek tartjuk, hogy mindazok, akik az elosztással foglalkoznak, hivatásuk magaslatán álljanak, és ne megszokásból, némi összefonódásból vagy kényelemből csak egyszerűen osztogassák az állam pénzét.
Ugyanez vonatkozik a munkanélküli-segélyekre is, mert a munkanélküliség egy fájó dolog, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy róla ebben az esetben megfelelően gondoskodjon az állam. De ami ma a munkanélküliség területén tapasztalható, az több, mint viszszásság, hiszen a feketemunkáról legendák keringenek, és arról is, hogy ma már vannak olyan munkanélküliek, akik egyszerűen nem hajlandók állást vállalni, mert úgy érzik, hogy a különböző segélyekből és a feketemunkából jobban megélnek, mintha dolgoznának.
Egypár gondolatot a családi pótlékkal kapcsolatban is szeretnék megemlíteni: a családi pótlék fenntartása és növelése a jelenlegi demográfiai hullámban nemzeti kötelességünk is.
Nagyon bonyolult dolog ez, különböző elképzelések és javaslatok érkeznek hozzánk társadalmi szervezetektől. Mi úgy gondoljuk, hogy két módon lehetne a családi pótlék területén előrelépni: egyrészt a gyermekek támogatása az adóalapból leírható legyen, másrészt pedig ott, ahol az adóalap ezt nem teszi lehetővé, ott megfelelő támogatásban részesüljenek a költségvetés terhére.
Ezt a két gondolatot kell — megítélésünk szerint — a jövőben továbbfejleszteni, és úgy érezzük, hogy a '95-ös költségvetésben ezt a témát már nem lehet szőrmentén kezelni, ebben radikális változtatásokat kell végrehajtani.
Van a költségvetésnek még egy érdekes vonása: sokan és ma is kritizálták, hogy miért nem elég erélyes a Kormány és a kormányzópártok az állami apparátus túlduzzasztásának leépítésében?
Örömmel tapasztaljuk, hogy mind tavaly, mind pedig az idén nullbázison vannak a bérfejlesztések, de ugyanakkor azt is szóvá kell tennem, hogy ennek nemcsak leépítő hatása van, hanem keresletnövekedés-viszszafogása is, hiszen ha a keresett pénz áramlik be, akkor egyrészt vagy arra sarkallja az államapparátust, hogy bocsásson el és ezáltal munkanélküliség keletkezik vagy pedig, ha nem nő a jövedelme, csökken a fogyasztása is.
Mindent egybevetve tisztelt Ház, és tényleg nem akarok az idejükkel visszaélni, úgy érezzük, hogy ez a költségvetés az elmúlt három évhez képest elmozdulást jelent. Elmozdulást jelent legalábbis azon a területen, hogy a vállalkozást élénkíti.
A Kormány ellenállt azoknak a szirénhangoknak is, hogy esetleg választási költségvetést terjesszen be, megpróbált a realitások talaján maradni, és nem engedett holmi könnyű sikereknek.
Mindezeket figyelembe véve, a Kereszténydemokrata Néppárt meg fogja tenni a saját módosító javaslatait és ebben szintén egyetért a FIDESZ-szel, hogy akár a költségvetés hiányának növekedése árán is, olyan javaslatokat fog tenni, amely a gazdaságélénkítés irányába hat, és reméli, hogy mint ahogy a KDNP kompromisszumkész volt, ugyanúgy az előterjesztő is kompromisszumkész lesz, és ezen módosító javaslatok függvényében, bízva az elfogadásban és támogatásban, a költségvetést elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak. Köszönöm szépen. (Taps.)
