SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Megvan. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Mint ahogy önök azt jól tudják, a vagyoni kárpótlással a törvénynek elsősorban az volt a célja, hogy az ország teherbíró képességének figyelembevételével a korábbi rendszerben okozott vagyoni sérelmeket részlegesen orvosolja, segítse az egykori tulajdonosokat, illetve örököseiket, hogy reprivatizáció nélkül újra tulajdonosi pozícióba juttassa őket.
(16.00)
A pénzbeli kárpótlásra nem volt lehetőség és nem is volt célkitűzés a vagyoni sérelmek orvoslása közvetlen pénzügyi finanszírozás útján.
A jelenleg érvényes jogszabályok szerint a kárpótlásra jogosult magánszemély a kárpótlási jeggyel termőföldet szerezhet, bérlakást vásárolhat, illetve 65 év feletti életjáradékra válthatja ezt a kárpótlási jegyet. Mindenki, aki kárpótlási jeggyel rendelkezik, állami vagyont vásárolhat érte, az Egzisztencia Hitel igénybevétele esetén pedig a saját erőnek megfelelő összeget kárpótlási jeggyel teljesítheti.
Ezekben az esetekben a törvénynek megfelelően a kárpótlási jegyet névértéken — azaz a címletérték plusz a kamat — fogadják el a vagyonkezelő szervezetek, illetve pénzintézetek. A jegyek szabadpiaci, tehát tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli forgalmát a kereslet-kínálat szabályozza. Ezt a kormányzat a privatizációs kínálat mennyiségével és struktúrájával képes csak befolyásolni. A várhatóan 200 milliárd forint feletti összértékű kárpótlási jegy szabadpiaci árfolyamának közvetlen pénzügyi intervencióval történő befolyásolása, napi árfolyamának meghatározása nem célja a Kormánynak, de nincs is rá pénzügyi fedezet.
A jegy árfolyamának védelme a kárpótlási jegy törvény szerinti felhasználási lehetőségeinek biztosításával, azaz megfelelő privatizációs kínálat biztosításával történik. Arra, hogy a szabadpiaci forgalmazásban hány százalékért veszik meg a jegyet, és nem az állam által garantált teljes névértékkel, azt kell mondanom, a kárpótlási jeggyel rendelkező szabad döntése, hogy egy fél tál lencséért is odaadja a jegyet egy későbbi teljes értékű vagyon helyett. De ez az ő döntése, ebbe állami eszközökkel beavatkozni nem tudunk.
Képviselőtársam interpellációjában azt kérdezi, kíván-e a kormányzat intézkedni a kárpótlási jegy értékvédelme érdekében. Válaszom az, igen. Éppen a kárpótlási jegyek értékállandóságának biztosítása végett tárgyalt júliusban a Kormány e kérdésről, és döntött egy átfogó intézkedéssorozatról, amelynek most csak két legfontosabb elemére térek ki.
A kárpótlási jegyért eladható állami vagyon körét ki kell jelölni és mindehhez az állami vagyonkezelő szervezeteknek összehangolt programot és ütemezést kell készíteni. Másodszor, a befektetési alapokról szóló törvényt módosítani szükséges oly módon, hogy a jövőben a kárpótlási jegyet a befektetési alapok is megvásárolhassák. Ezáltal a kárpótlási jegyek piacán az intézményi nagybefektetők is megjelenhetnek vásárlói pozícióban.
Tisztelt Ház! Tisztelt képviselőtársam! A kárpótlási törvény végrehajtása, a kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségeinek biztosítása érdekében a Kormány ezután is megtesz minden tőle telhetőt. Ezen intézkedések közül a legfontosabb teendő — mint ahogy arra már utaltam — a megfelelő privatizációs kínálat folyamatos biztosítása. Tisztelettel kérem képviselőtársamat és a Házat, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. (Taps.)
