KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdést, mert a közvélemény előtt kevéssé ismert, hogy a magyar vállalkozók befektetőként is megjelennek a külföldi piacokon. Ismeretes az, hogy egy ország korszerűsödéséhez szervesen hozzátartozik a külföldi pénzügyi erőforrások, technológiák, szakmai kultúrák importja. Ez egyszersmind piaci kapcsolatokat is teremt. Ugyanakkor a gazdasági nagykorúság, integrálódás jele, ha egy korszerűsödő ország tőkekivitelével is jelentkezik.
A magyar kis- és középvállalkozók természetszerűleg már pénzügyi korlátaik miatt is elsősorban a szomszédos országok piacán jelenhetnek meg; számukra létérdek a külföldi piacokon, a szomszédos piacokon való megjelenés. A KGST-piacok összeomlása után a magyar külgazdasági stratégia és exportoffenzíva egyik lényeges eszköze a külföldre irányuló magyar tőkekivitelnek az ösztönzése volt, s ez Magyarországon gyakorlatilag kis- és középvállalatok tőkekivitelét jelentette.
A rendelkezésre álló adataink szerint Magyarországon körülbelül 1200 vállalat — szinte kivétel nélkül kis- és középvállalat — bonyolít le külföldön tőkekivitelt, elsősorban a szomszédos országokban; körülbelül 80-85%-a ennek a kivitelnek a szomszédos országokba irányul. Így például a külföldi statisztikák szerint Románia területén 600, Szlovákia területén közel 300, Ukrajnában pedig 70 magyar vegyesvállalat működik. Ezek jövedelmet és piaci kapcsolatot teremtenek az ott élő lakosság számára, túlnyomórészt a határ túlsó felén élő magyar lakosság számára. Azt hiszem, nem kell bizonyítatnom azt, hogy ennek a jelentősége túlnő a gazdasági szférán, és a politikai kapcsolatokban is stabilizáló hatású.
Az NGKM illetékességébe két alap, a külföldiek magyarországi befeketéseit ösztönző beruházásösztönzési alap és a többféle rendeltetésű kereskedelemfejlesztési alap tartozik. Gyakorlatilag a kereskedelemfejlesztési alap mint a magyar exportorientált gazdaságpolitika eszköze az egyedüli forrás, amely a külpiaci tapasztalatokkal nem rendelkező, szűkös pénzügyi helyzetű kis- és középvállalatok piacra kerülését elősegíti. Ebből az alapból van lehetőségünk ösztönözni a külföldi tőkebefektetéseket, ez ideig összesen körülbelül 100 millió forint értékben, ami a jelenleg 11 milliárd forintra, azaz kereken 110 millió dollárra rúgó magyar külföldi tőkebefektetésnek 1%-át jelenti. Természetesen az erre a célra felhasználható összeget behatárolja nagyságrendileg a Parlament határozata az alap forrásainak a nagyságrendjéről.
A külföldön alapított vállalatok piacépítő hatása természetesen mindig csak 1-2 év után, visszapillantással becsülhető fel. Azonban szeretnék arra utalni, hogy a Szlovákiával kialakított külkereskedelmi együttműködésünk átlagosnál kedvezőbb jellege és a Romániával (Az elnök csenget.) folytatott magyar külkeresdelem rendkívül dinamikus — az elmúlt évben a magyar kivitel 56%-kal, ebben az évben 10%-kal növekedett Románia felé —, és ez talán nem független attól a tevékenységtől, amelyet a magyar vállalatok ott folytatnak. Köszönöm türelmüket, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps.)
