NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélküli miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Géczi József képviselőtársam dr. Szabó János földművelésügyi miniszterhez kérdéssel fordult a községi mezőgazdasági bizottságok létrehozása tárgyában. Annak ellenére, hogy nem engem szólított meg, mégis én szeretném e kérdést megválaszolni. Ennek oka, hogy a gazdasági kamarákról szóló, képviselőtársaim asztalán lévő törvényjavaslat kidolgozásának társelőterjesztőként részese voltam. A mezőgazdasági bizottságok pedig az e törvény alapján megalakuló területi agrárkamara településenkénti szervezeti egységei lesznek.
A törvényjavaslat szerint a területi gazdasági kamarákat 1994. szeptember 30-áig, az országos kamarákat pedig ugyanezen év december 31-éig kell megalakítani. Az erre való felkészülés érdekében a hatálybalépés időpontját úgy fogalmazza meg a javaslat, hogy az előkészítéshez elegendő idő álljon rendelkezésre, ezért már 1994. január 1-jén hatályba lép a törvény, ha az Országgyűlés még ebben az évben elfogadja — hát reméljük… A közel egyéves felkészülésre azért van szükség, mivel a törvényjavaslat szerinti gazdasági kamarák még nem léteznek, azokat szinte a semmiből kell megteremteni. Ennek következtében kiemelkedően fontosak a gazdasági kamara megalakulására vonatkozó szabályok. A megalakulás folyamatában az előkészítőknek több problémát kell megoldaniuk. Így: fel kell mérni, meg kell állapítani a kamarák tagságát, elő kell készíteni az alakuló küldöttgyűléseket, finanszírozni kell a kamarák megalakításával járó mindennapi kiadásokat. A javaslat e felsorolt feladatok megoldásában a területi kamarák esetében a megyénként szervezett, a gazdasági érdekképviseletek képviselőiből álló, ideiglenes kamarai szervezőbizottságoknak juttat meghatározó szerepet. Ezen bizottságok létrejöttének módját is részletesen szabályozza — egy bizottságba tíz fő elegendő; ennek kétharmada termelő, egyharmada pedig érdek-képviseleti tag kell hogy legyen.
Tisztelt képviselőtársam! Elnök úr! A tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat ugyan együtt szabályozza a három — kereskedelmi és ipari, agrár-kézműves és gazdasági — kamarát, azonban az előterjesztők fontosnak tartották az agrárkamara tagságát figyelembe vevő speciális szabályok beépítését a tervezetbe. Pontosan ilyenek a képviselő úr által kérdezett, településenként létrehozott mezőgazdasági bizottságok, amelyek részben az agrárkamarai osztályok mellett a küldöttek megválasztására szolgálnak egyrészt, másrészt ellátják a helyi termelési és piacszervezési feladatokat, az agrártermelők tájékoztatását. Ily módon a gazdaudvartól a központi szervekig biztosítják a termelés önigazgatását az agrárágazatban.
Itt kapcsolódik össze az agrárpiaci rendtartás fórumrendszere az agrárkamara helyi szerveivel. A törvény hatálybalépésével reményeink szerint módosul az agrárpiaci rendtartási törvény, amely szerint a döntést hozó tárcaközi bizottság munkájában állandó meghívottként részt vesz az újonnan alakult agrárkamara. Az itt hozott döntésekről az információs rendszerén keresztül naprakészen tudja tájékoztatni a mezőgazdasági bizottságon keresztül a termelőket. (Az elnök csengetéssel figyelmeztet az idő lejártára.) Ugyanakkor a tagjaikról a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos adatokat tartalmazó nyilvántartásukkal segítenek a döntést hozó kormányzati szerveknek. Mivel a terméktanácsok egy-egy termék esetében tudnak érdekképviseletet ellátni, az agrárkamara helyi mezőgazdasági bizottságai az agrárgazdaság általános, együttes érdekeinek érvényesítési feladatait kell, hogy felvállalják. (Az elnök ismét csenget.) A törvényjavaslat kidolgozásában az Igazságügyi Minisztériumnak jutott a munka dandárja; mi csupán lehetőségeink szerint csak bedolgoztunk a munkához. Nagy segítséget adtak ehhez az érdek-képviseleti szervek, amelyek az Agrárkoordinációs Fórumba tömörültek.
A törvényjavaslat is fontosnak tartja a gazdasági kamarák és az egyes érdek-képviseleti szervezetek érdekérvényesítő tevékenysége közti viszony szabályozását. Megteremti a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek jelenlétét a gazdasági kamara elnökségében, továbbá a már említett esetben a gazdasági kamara megalakításában. Mi is ennek szellemében kívánunk eljárni, és az Agrárkoordinációs Fórum már októberben foglalkozik az agrárkamara megalakításának, az érdekképviseletekre vonatkozó feladatainak eljárási rendjével.
(14.30)
Bízom benne, hogy elérjük azt, hogy a törvény hatálybalépésekor megkezdődhet a szervező-, előkészítő munka, mely a mezőgazdasági munkák jellegére tekintettel a téli hónapokban olyan stádiumba jut, hogy esetleg kitavaszodásig megalakulhatnak a települési agrárkormányzatok. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
