ZSUPOS LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója:
ZSUPOS LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója:
ZSUPOS LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az elhangzott, a mezőgazdasági bizottság a jelentését elkészítette, és képviselőtársaim azt kézhez kapták. Én nem kívánom itt részleteiben újból elismételni, ami írva vagyon, de azért röviden és tömören megpróbálom elmondani az adott válaszoknak a lényegét.
Képviselőtársam négy pontban foglalta össze interpellációs kérdéseit. Az első pont úgy hangzott: ki kellene terjeszteni az adott hitelformát a szövetkezeti tulajdon megvásárlása mellett az állami tulajdon megvásárlására is. Ez időközben megoldódott, és 1993. január 1-jétől kezdődően fel lehet használni.
Második kérdése képviselőtársamnak arról szólt, hogy a szövetkezeti üzletrészeket terhelő hiteleket is szeretné átminősíteni reorganizációs hitellé, és ezen keresztül kedvezőbbé tenni az üzletrészek forgalmát. A hivatalos tájékoztatás szerint a mai álláspont legalábbis az, hogy nem ez az út járható, hanem egy másik megoldás, miszerint ezeket a hiteleket a hitelkonszolidáció keretében lehet és kell felülvizsgálni, és ezen keresztül teljes értékű megoldást lehet nyerni. Nyilván képviselőtársaim hallották a pénzügyminiszter úr expozéjában, hogy ilyen értelmű megoldás már ebben az évben kínálkozik a hitelkonszolidáció keretében, úgyhogy azt hiszem, ez a második kérdés is teljesértékűen megoldódhat.
Harmadik kérdésében képviselőtársam a meliorációból eredő költségek megfinanszírozására szerette volna felhasználni a reorganizációs hitelt. Itt egy magyarázattal kell szolgáljak, hogy mindenki teljesen megértse a dolgot. Ugyanis arról van szó, hogy a jogosultaknak nem kötelező elfogadni a meliorált területet, tehát benyújthatják igényüket olyan területre is, amelyiket ez a költség nem terhel.
(14.50)
Ha azonban mégis a meliorált területet szeretné megkapni, akkor viszont ezt kedvezményes úton kaphatja meg.
Amennyiben a törvény kimondja ugyanis, hogy az új tulajdonosnak csak azt a költséget kell megtérítenie, amit a szövetkezet saját erőként ruházott be, és köztudott, hogy a meliorációs beruházásoknak a 40—90%-áig terjedő költségét az állam vissza nem térítendő kölcsönként adta a mezőgazdasági üzemeknek, tehát azt jelenti, hogy körülbelül az adott beruházási költségnek a 10—30%-át kell megtéríteni, de ezt sem teljesértékűen, mert az amortizációs kulccsal még csökkenteni kell az értéket. Ha ennek ellenére úgy érzi a jogosult, hogy még mindig nincs arány a fizetendő költségek és a termésnövelésre célzott beruházás között, akkor mindig kérheti azt, hogy egy új értékmegállapítás történjen, vagyis abban az esetben nem a könyv szerinti értéken kell, hogy megtérítse a beruházás költségeit, hanem azon az értéken, amit az értékmegállapítás mutat.
Az utolsó, negyedik kérdése a képviselőtársamnak tulajdonképpen egy állítás volt, mely a maga idején valószínű, hogy tartalmazott igazságot, mely voltaképpen úgy hangzott, hogy nem lehet hozzáférni a reorganizációs hitelekhez.
A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint ebben az évben, 1993. szeptember 1-jével bezárólag az összes benyújtott pályázatokból több mint 1100-at fogadott el a tárca, és erre az 1100 pályázatra mintegy 12,6 milliárd forint értékben folyósított kölcsönt.
Ma tehát semmiképpen nem mondható el, hogy nem lehet hozzáférni ezekhez a kölcsönökhöz. Várhatóan, amennyiben a folyamat tartós és változatlan marad, mintegy 15 milliárdot fognak ennek a hitelfajtának a keretében ez évben a mezőgazdasági vállalatoknak juttatni.
Az elmondottak értelmében úgy gondolom, képviselőtársaim kérdései nagyrészt megoldódtak, vagy megoldódni látszanak.
A mezőgazdasági bizottság a kérdésre, az interpellációra adott válszokat megtárgyalta, és azt egyhangúlag elfogadta. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, fogadják el a választ. Köszönöm szépen. (Taps.)
