KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi, szociális és családvédelmi bizottság a ma egy hete kézbe kapott előterjesztést másnap, csütörtökön megtárgyalta.
A tárgyalás során különböző kérdéseket kellett tisztáznunk az előterjesztővel. Először is nyilvánvalóvá vált, hogy az 1992-es LXXXIV. törvény értelmében, amelyik a társadalombiztosítási önkormányzatokról intézkedik, az előterjesztésben az önkormányzatok vesznek részt a Kormánnyal együtt. Erre a kiegészítő emelésre pedig az Országgyűlés ez évi 7-es. számú határozata adja meg a felhatalmazást, illetve a kötelezettséget, amely úgy intézkedett, hogy kiegészítő nyugdíjintézkedés lehetőségét köteles az Országgyűlés, illetve a Kormány az ősz folyamán, pontosabban szeptemberben megvizsgálni. Ez megtörtént, mert már a nyáron megkezdődtek az erre vonatkozó felmérések.
Kérdés volt — és ez minden évi nyugdíjemelésnél kérdés —, hogy tulajdonképpen mi is az az alap, amire bennünket az 1975/II. társadalombiztosítási törvény kötelez. Vagyis mi a tényleges tartalma a nettó bérkiáramlásnak? És hogyan lehet ezt pontosan meghatározni? Erre államtitkár asszony is utalt, de ezt muszáj még egyszer megvilágítani. Ugyanis jelenleg nem követő rendszerben, hanem folyamatosan, év közben kellene pontosan tudni, hogy mennyi a nettó bérkiáramlás. Nyilvánvaló, hogy erre a költségvetésben van becslés, de a pontos tényadatokat menet közben nem lehet felmérni. Tehát az a becslés, amire ez a 4%-os emelés vonatkozik, azt jelzi, hogy az évi bérkiáramlás 17 és 19% között lesz, a nyári, kora őszi adatok, amelyek alapján ez az előterjesztés történt, ezt valószínűsítik.
Természetesen a félreértések és a fölösleges indulatok és viták elkerülésére nagyon jó lenne, ha ezt valahogy egzaktabbá tudnánk tenni, erre azonban csak egy követő mechanizmus adna lehetőséget. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a nyugdíjtörvény módosításánál hogyan lehet ezt oly módon megtenni, hogy ez az ellátottakat ne hozza átmenetileg sem hátrányos helyzetbe.
A következő kérdés: ha most azt mondjuk, hogy 4%, ez a 4% mihez képest 4%? Ha visszaemlékezünk a nyugdíjemelésekkel kapcsolatos itteni előterjesztésekre és vitákra, valamint ezeknek a közvéleményben és a sajtóban továbbhullámzó hatásaira, akkor tudjuk nagyon jól, hogy mindenki másképp értelmez egy bizonyos adatot, egy százalékszámot, egy egzakt számot is másképp értelmezünk. Mi lehet ennek a magyarázata? Az például, hogy az utolsó havi nyugdíjra vonatkoztatjuk az emelést, vagy egy korábbi átlagidőszakra, nagyobb időszakra vonatkoztatjuk. Tehát az 1992-es évre vonatkoztatom a mostani, összesen 18% emelést, illetve a mostani 4% emelést, vagy ha ez novemberben kerül kifizetésre, akkor az októberire?
Jelenthetem a tisztelt Háznak, hogy a jelenlegi, a márciusi és a szeptemberi emelés, tehát az eddigi 14%-os megemelt nyugdíjra vonatkozó plusz 4%-ot jelent. Ha ezt a tavalyi átlagra vetítem, tehát ha valaki összeadja az 1992-ben megkapott 12 havi nyugdíját, és azt osztja, arra vetítve ez 4,7 usque 4,9%.
Természetesen a vita során felmerült az is, mi a garanciája annak, hogy valóban 18% lesz a nettó bérkiáramlás. Így elhangzott olyan javaslat is, hogy egyes jelzések szerint ezt meghaladó mértékű lesz, és volt olyan javaslat is, hogy ne 4, hanem 6%-os emelést tegyünk. Lehetséges, hogy ilyen módosító javaslat is be fog kerülni. Ez azonban nem kezelhető anélkül, hogy megnéznénk, mi a forrás, és mint azt az államtitkár asszony elmondta, a társadalombiztosítás önkormányzata által végzett felmérés erre a 4%-ra tesz javaslatot, mert erre van lehetőség.
Tehát a dilemma — még egyszer röviden összefoglalva — az, hogyan oldható fel, hogy egyrészt bizonytalan a forrás, hiszen most is még év közben vagyunk. Tehát ugyan jó becslések vannak arra vonatkozóan, hogy egy kicsit nőtt a járulékalap, egy kicsit javult a befizetési hajlandóság, ez bizonyos többletbevételeket eredményez, ebből fedezhető ez a bizonyos emelés. De pontosan a bérkiáramlás mértékét sem most, októberben, sem az előterjesztés készítésekor és a felmérések, az adatok begyűjtésekor, két hónappal ezelőtt pontosan, egzakt módon nem lehetett tudni. Tehát a forrás is bizonytalan, a bérkiáramlás mértéke is bizonytalan, s az ebből következő és törvényileg kötelező emelés fedezete.
Mindezeket egybevetve úgy láttuk, hogy reálisak ezek a számítások, indokolt ez a mértékű emelés, fedezet van rá, ezért bizottságunk egyhangúlag, a jelen levő 16 bizottsági tag egyhangú szavazatával általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Taps.)
