PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Önök ez év elején már döntöttek a márciusi és szeptemberi nyugdíjemelésről. A két emeléssel együttesen 14%-os éves átlagos nyugdíjemelés valósult meg, és a tisztelt Ház határozatban kérte fel a Kormányt, hogy az évközi gazdasági folyamatok ismeretében vizsgálja meg a nyugdíjemelésre fordítható forrásokat, és annak ismeretében készítsen kiegészítő intézkedésre javaslatot.
Ezt a vizsgálatot a Kormány a fél év végén rendelkezésre álló adatok alapján elvégezte. Megállapítható, hogy az aktív korú lakosság 18%-os várható nettó keresetnövekedését figyelembe véve további 4%-os évi átlagos emelésnek megfelelő intézkedésre van szükség a törvényben előírt kötelezettség teljesítéséhez. Ez mintegy 12 milliárd forintot igényel.
A nyugdíj-biztosítási alap terhére — az önkormányzat döntésével összhangban — 10,7 milliárd forint ez évi kihatású nyugdíjintézkedés tehető. Az áfa-kulcsok emelésével kapcsolatos kompenzálás során költségvetési forrásból 2,8 milliárd forint kihatású kiegészítés történt. Így együttesen a 13,5 milliárd forintos többlet már biztosítja a törvényi kötelezettség teljesítését.
A társadalombiztosítás új irányítási rendjének megfelelően a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat dolgozta ki a nyugdíjemelés konkrét módjára a javaslatot, ezt a IX. hó 13-ai közgyűlésen megtárgyalta és elfogadta. A Kormány egyetért azzal a javaslattal, mely szerint a nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők ez évben egyösszegű kiegészítésként kapják meg az emelés kilenc hónapra jutó összegét. Annak érdekében, hogy ez ne egyszeri támogatás legyen, a 4%-nak megfelelő összeg beépül úgy, hogy január 1-jétől megtörténik az ennek megfelelő emelés. Ennek jövő évi többlete 4,4 milliárd forint. Az egyösszegű kiegészítés és az 1994. január 1-jei emelés is kiterjed a rendszeres szociális ellátásokban részesülőkre, valamint a politikai rehabilitáció keretében adott nyugdíj-kiegészítésre és a központi költségvetés által finanszírozott pótlékokra is.
A javaslat szerint az egyösszegű kiegészítésre az 1993. január 1-je előtt nyugdíjba mentek lesznek jogosultak, de jövőre a 4%-os emelést már az ez évben nyugdíjba vonulók is megkapják. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az alacsony ellátások védelme érdekében lesz a kiegészítésnek és az emelésnek is arányosan felső és alsó határa. Vagyis az emelés számszerűen: az öregségi teljes nyugdíjnál, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjnál, átmeneti járadéknál legalább havi 300, de legfeljebb havi 1000 forint; az öregségi résznyugdíjnál, özvegyi nyugdíjnál, szülői nyugdíjnál legalább havi 250 forint, de legfeljebb 700 forint; árvaellátásnál legfeljebb havi 400 forint, baleseti járadéknál legfeljebb havi 250 forint; havi 200 forint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásoknál.
Mindez az emelés úgy történik, hogy a 7500 forintos nyugdíjig több az emelés, mint 4%, a nyugdíjak többségénél megfelel a 4%-os aránynak, és csak a magas nyugdíjak esetében emelkedne kisebb mértékben.
Az önök döntése után tehát a felsorolt összegek kilencszeresét, 2250 és 9000 forint közötti összeget egy összegben folyósíthatja a nyugdíjbiztosítás.
Az ez évi kiegészítés forrásának biztosítására természetesen módosítani kell a társadalombiztosítási alapok ez évi költségvetését is. Ezt az új irányítási rendnek megfelelően a Kormány akkor nyújthatja be az Országgyűlésnek, ha az önkormányzatok közgyűlése már elfogadta. Az 1993. évi társadalombiztosítási költségvetést módosító javaslatban a nyugdíjemeléshez szükséges összegeket a járulékbevételi többlet, a nyugdíjkiadások mérsékeltebb növekedése, további 2,8 milliárd forintot pedig a likvid tartalékból történő felhasználás biztosítaná.
Az 1994. évi emelés többletét a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés nyugdíjemelési keresete tartalmazza. A javaslat vitája kapcsán felmerülhet, hogy a 18%-os nettó keresetnövekedés mennyire reális becslés. A félévkor rendelkezésre álló adatok alapján konszenzus alakult ki abban, hogy a javaslatok elkészítésénél ezt a várható növekedést kell figyelembe venni. Ez a megfogalmazás jelzi a jelenlegi törvényi előírásunk egyik gyenge pontját, azt, hogy egy bizonytalanul becsülhető mértékhez igazítja a nyugdíjemelési kötelezettséget.
A másik probléma az, hogy a jelenlegi módszer a nyugdíjkiadások egészére határozza meg az emelési keretet, és az évközi, többszöri különböző időpontú emelések miatt nem mutatja az egyéni nyugdíj konkrét emelési mértékét. Az elmúlt két év tapasztalatai és vitái alapján a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal együtt felülvizsgáljuk ezt az emelési módszert, és olyan törvényi szabályozást készítünk elő, amely ezeket a bizonytalanságokat csökkenti. Az a célunk, hogy az egyének számára is egyértelmű, kiszámítható emelési módszert alakítsunk ki.
(10.00)
Kérem a tisztelt Házat, hogy a nyugdíj-kiegészítés karácsonyt megelőző időben történő kifizetése érdekében mielőbb vitassa meg és fogadja el ezt a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
