ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a magánszemélyek jövő évre tervezett adótábláját közzétették, olyan központi agitációs érveket is lehetett hallani, naiv szóvivői lelkendezést, hogy a lakosság túlnyomó többsége, különösképp a legszegényebbek milyen jól járnak, mert kevesebbet fognak adózni. Nos, ez egyszerűen nem igaz. Kupa Mihály már szólt arról egyebek között, hogy az adómentes határt felemelték 110000 forintra, így az ez alatt élők nem fizetnek adót, ám semmiféle kedvezményt nem vehetnek igénybe. Aki nem fizet adót, annak nincs miből kedvezményt kapnia. … azt is elhibázott lépésnek tartja, hogy jövőre a 10%-os nyugdíjjárulékkal csökkenteni lehet az adóalapot.
A törvényjavaslat az adótáblát tartalmazó 17. §-hoz mindössze a következő indoklást fűzi a 13. oldalon, idézem: "A progresszív adótáblánál a nulla kulcsos sáv határa 110000 forint, a felső kulcs pedig évi 550000 forint jövedelem felett 44%. Az első pozitív kulcs 20%."
(12.50)
Szeretnék félreérthetetlenül konkrét lenni, és ezért számolni. A számítási alap az, hogy az idei inflációt — értő emberek — 22-23%-ra várják; maradjunk a 23%-nál. Eszerint aki tavaly évi 100000 forintot keresett, annak az idén 123000-et kellene keresnie, hogy legalább szinten maradjon. Jövőre annyival többet, mint amennyi az infláció lesz. Az eddigi törvény azt mondja, hogy aki 100000 forintot keresett, adómentes. Most ezt 110000-re emelik. Az eredmény: a 110000—123000 forint között keresők reálértékben tavaly még nem adóztak, az új tábla szerint viszont már igen.
És mennyi az a 123000 forint? 10250 forint havi bruttó… Messze a létminimum alatt, mondhatnám, hogy a nyomorszinten, tisztelt képviselőtársaim. Most ebből a 123 000-ből is el akarnak venni 2600 forintot, amint ezt az újabb adótábla mutatja. Megadóztatni a szegénységet — ez a jövő évi toleráns program…
De menjünk tovább! Hogy 110000 és 150000 között az eddigi 25 helyett csak 20% az adó, ez valóban névleges adóteher-csökkenés. Névleges… Konkrétan azt jelenti, ha valaki évi 150000-t keres, az havi 12500 forintnak felel meg, és ez is a létminimum alsó határa egyedül élők esetében. És ezt az embert sújtják még 8000 forint személyi jövedelemadóval is! Vagy legalábbis tervezik sújtani…
Továbbá: 150000-től 220000-ig 25%-os az adókulcs. Ez névleg felemelte a 25%-os sáv határát, amely eddig 100—200000 forint között volt. Ámde a már ismert 23%-os infláció esetében, ami tavaly 200000 volt, az most reálértékben 246 000-nek kellene, hogy megfeleljen. Tehát a 25 helyett itt kellene belépnie a 35%-os adónak — csakhogy már 220 000-nél belép; így pedig nem, hogy magasabbra, de reálértékben alacsonyabbra tették a sávváltozás határát 26000 forinttal.
Ami a következő sávot illeti, 220000 és 380000 forint évi jövedelem között 35% a személyi jövedelemadó, 380000 fölött már 40%. Nos, eddig 200000 és 500000 között volt 35%-os adó, tehát ezt a határt eleve lejjebb vitték, és mindjárt 120000-rel. Épp az úgynevezett alsó középosztály, a rendszerváltás legkárosultabb rétege igen sokakat érintő sávjában nő az adóteher, legalább 5%-kal.
Miért veszélyes tendencia ez? A legutóbbi létminimum-számítások egy négytagú, kétgyermekes család létminimumát 44000 forint körüli összegre teszik havonta. Ez évente 528000 forint. Ha csak a családfő keres, mert az asszonynak nem jut munka, akkor ezt bizony egyedül kell hazavinnie. És most az új tábla szerint ennek 40%-át, pontosan 140700 forintot elveszik tőle adóba! De hát akkor mi marad a létminimumból?
Ám nézzük az egyedül élő, középosztálybeli ember helyzetét, aki, mondjuk havi 35000 bruttó keresettel, azaz évi 420000-rel rendelkezik. Az eddigi adótábla szerint fizetett 102 000 forint adót, az új szerint fizet 97500 forintot. … még tényleg jól is járhatna, ha nem lenne 23% az infláció, mert így havi 43050 forintot kellene kapnia ahhoz, hogy havi fizetése ugyanannyit érjen, mint az előző évben. Ez éves összegben már 516000 forint, ami után már 136140 forintot adózik a tavalyi 102000 helyett. Ha most a fizetett adót is inflációs értékvesztéssel nézzük, akkor 125460 forintot kellene 23%-os inflációnál fizetnie, hogy ugyanannyit adózzon reálértékben, mint eddig.
Tehát akárhogy is számoljuk, tisztelt képviselőtársaim, a különbséggel, a 10680 forinttal még így is rosszabbul jár. Még egyszer érdemes hangsúlyozni, ez tavalyi 35000 és idei 43050 forint bruttó bérnél igaz, a még elviselhetőnek nevezett, középjövedelmű rétegek túlnyomó részénél.
No de akkor ki jár jól itt — vagy esetleg jobban? Tán az évi 500000 forint felett keresők? Nézzünk még erre is egy példát! Valaki tavaly bruttó havi 50000-et keresett, évi 600000-et, fizetett belőle 170000 adót; az új tábla szerint 171500-at. Látszólag elenyésző a különbség. Ám az infláció figyelembevételével a tavalyi 600000 idei 738000-nek felel meg, és ezután már 232220 forintot kell adózni, ami tavalyi reálértékben 188797 forint. Tehát reálértékben most 18797 forinttal többet adózik!
Nem folytatom; talán ennyi is elég annak bizonyítására, tisztelt Ház, hogy az új adótábla és az infláció együttes számítása szerint azok a néprétegek veszítenek a legtöbbet, amelyek eddig is a legnagyobb mértékben viselték a rendszerváltás önhibájukon kívüli nehéz terheit, és vagy már lecsúsztak, vagy menthetetlenül lecsúszófélben vannak a létminimum alá. A számítások szerint jövedelemszázalékban a létminimum alatt élő 1,87-szor többet veszít, mint az egymillió felett kereső.
Ezt kellene végiggondolniuk a pénzügyi politika irányítóinak — akinek vezetői közül, sajnos, senki sincs itt. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
