DRAGON PÁL, DR. (kisgazda)
DRAGON PÁL, DR. (kisgazda)
DRAGON PÁL, DR. (Kisgazda) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevezetésként szeretném üdvözölni a Kormánynak azt a bátor kezdeményezését, hogy egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben a gazdaság élénkítése, a munkahelyteremtés és a beruházások növekedése érdekében bátran hozzányúlt a társasági adóhoz, és annak 40%-os mértékét 36%-ra kívánja csökkenteni. Hogy a fenti céloknak a törvény menynyiben tud megfelelni, azt elsősorban működése folyamatában tudjuk majd ellenőrizni és megállapítani. Azonban a most javasolt kedvezmények és elvonások megvitatása, módosítása és elfogadása jó lehetőséget teremthet ennek megítélésére.
Képviselőcsoportunk megvitatta a törvénytervezetet, és a következő véleményeket alakította ki a javaslat paragrafusaival kapcsolatban:
Szeretném elsősorban és először a kritikai észrevételeinket elmondani. Kritikai észrevételeink egyik sarkalatos pontja szintén — amit már többen elmondtak képviselőtársaink —, hogy az adónak, az előző évi adónak csak az 5%-a fordítható alapítványok támogatására. Nekünk is az a véleményünk, hogy ez az összeg kevés, és számtalan fontos területen — az egészségmegőrzéstől a sportig, a különböző foglalkoztatáspolitikai alapítványokig — hátrányos helyzetbe kerülnek ezek a közcélú alapítványok. Úgy gondoljuk, hogy az ellenőrzés lenne az a hatékony forma, amellyel ezeket az alapítványokat szabályozni lehetne, és mi is támogatni fogjuk azokat a képviselői indítványokat, képviselőcsoportok javaslatait, amelyek e paragrafus módosítására fognak vonatkozni.
A minimáladó kérdését én első olvasatban nem tartottam olyan kritikusnak, mint ahogy ezt képviselőtársaimtól itt már hallottam, hiszen a Pénzügyminisztérium, a törvényjavaslat készítői valahonnan vették ezt a javaslatot, valahol találtak már rá formát. Ha visszanézek az én húszéves vállalkozói tevékenységem egy-egy évére, akkor 1974-ből mondhatom, hogy találkoztam már ezzel a tétellel, sőt, olyan formában, hogy egy bizonyos szakterületen az egy azonos szakmában foglalkoztatott személy havi jövedelménél vagy éves jövedelménél nem vallhatott be kevesebbet a vállalkozó. Ha alkalmazottat foglalkoztatott, akkor ezt még növelték 10—30 vagy 10—90%-os összegekkel.
A reprezentációs költség 5%-os maximálásával is csak részben értünk egyet, mert úgy gondoljuk, hogy a kiadások tételes ellenőrzésével ezt szintén karban lehetne tartani.
(11.50)
Ugyanis valamennyien elfogadtuk azt a tételt, hogy a forgalmi adó lehet az a tényező, ami jelentősen növelheti az adóbevételeket.
A reprezentációra fordított költségek is, vagy a termeléshez ilyen formában felhasznált költségek is forgalmiadó-kötelesek, és e forgalmiadó-köteles tételekkel elérhetnénk a kívánt eredményt.
Kritika illetheti még, hogy a gépkocsi-elszámolást ilyen drasztikusan kívánja a tervezet csökkenteni, tehát a 8 forintos kilométerenkénti árakról 3 forintra megy. Ez ugyan a személyi jövedelemadó tételeinél jelenik meg, de mivel a társaságok és a társasági adó alá bejelentkezett személyek is igénybe vették ezt korábban, így én azt hiszem, hogy itt is meg lehet említeni. Természetes, hogy én is egy kicsit azok közé a képviselőtársaim közé tartozom, akik szívesen átnyúlnak az egyik adónemből a másikba, hogyha ott az adózás és a vállalkozók érdekében olyan tételeket találnak, amelyek nem ártanak, hanem segítenek.
Ezek után én is szeretnék szólni azokról a tételekről, amelyeket örömmel üdvözöltünk a tervezetben. Ilyen például, amely lehetőséget teremt a vállalkozásoknak, a vállalkozások szabadságát erősíti annak a lehetősége, hogy az egyéni vállalkozó is átjelentkezhet a társas vállalkozásba; hogy a vámszabad területi társaságok a belföldön bejegyzett társaságokkal azonosan adóznak.
Üdvözöljük a bankok kockázati tartalékképzésének adómentességét. Úgy gondoljuk, hogy ez komoly stabilizáló hatást fog kifejteni, elősegítheti a bankprivatizációt és így a gazdaságot is.
Ezek után azt hiszem, hogy a véleményem nagyon össze fog csengeni a Katona Béla képviselőtársam által elmondottakkal, amely szintén azokat a paragrafusokat érinti, ahol a külföldieket vagy a nagybefektetőket helyezi a törvényjavaslat előnybe.
Szeretném itt akkor megemlíteni a 7. § alapján, hogy a külföldi részvételű gazdasági társaság, amely megfelel az alapítói vagyon és külföldi részvételi hányadra vonatkozó feltételnek, cégbélyegzés iránti kérelmét 1993. december 31-éig a Cégbíróságnak benyújtotta, és a különösen fontos tevékenységek végzésére irányuló beruházást 1993. december 31-éig megkezdte, jogosult az (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény igénybevételére attól az évtől, amelytől az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennáll.
Itt az a kérdésem — miközben üdvözlöm ezt a javaslatot —, hogy mi a "különösen fontos tevékenység"? Mint ahogy Katona Béla is említette: ki fogja ezt eldönteni?
Nagyon fontos, hogy még most, a törvény elfogadásával kapcsolatban ezeket a kérdéseket a lehetőség szerint módosítsuk.
Miért csak a külföldi társaságokra vonatkozik? Szerintem ezen mindenképpen változtatni kell.
Üdvözöljük, hogy mind a külföldi, mind a belföldi adóalany számára az alapítói vagyon legalább 100 millió forint vagy a visszaforgatott osztalék legalább 25 millió forint. A Kormány rendeletben befektetési kedvezményt állapíthat meg — és nem folytatom tovább. Üdvözöljük ezeket a befektetési kedvezményeket. Csak szintén magasnak találjuk a 100 millió forintos alapítói vagyont, és magasnak találjuk a legalább 25 millió forint osztalék visszaforgatását. Ugyanis itt szintén mi is azt a kérdést erősítjük, hogy kinek van ekkora vagyona, ki tud ennyit visszaforgatni. Úgy gondoljuk, hogy itt a kevesebb több lenne és hatékonyabb. Ez szintén csak a nagyvállalkozásokat és a nagyvállalkozókat segíti, vagy a külföldi vállalkozókat és a külföldi befektetőket. Tehát miközben üdvözöljük ezeket a tételeket, feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy ezekkel kapcsolatban a kritikai észrevételeinket is elmondjuk.
Az adóalany számára, ha az alapítói vagyon legalább 100 millió forint és éves árbevételének több mint a fele környezetbarát termékek előállításából vagy olyan termékek értékesítéséből származik, amelyet korszerű technológiával és tudományos… — itt is folytathatnánk. A műszaki fejlesztést mi is maximálisan támogatjuk, a környezetbarát technológiáktól az egyéb fejlesztési formákig. Viszont itt is nagyon fontos lenne a 100 millió forintos alapítói vagyon határát a lehető legjobban lehozni a hazai vállalkozók érdekében.
Üdvözöljük, de egyben itt is meg kell hogy mondjuk a kritikai észrevételeinket, amikor az amortizáció kérdéséről van szó. A törvény a 11. §-ban megengedi, hogy az 1994. évtől a beszerzett 100000 forint alatti értékű gépek, berendezések, felszerelések, valamint értékhatártól függetlenül az irányítástechnikai, számítástechnikai berendezések, egyes környezetvédelmet szolgáló berendezések esetében a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírást érvényesíthesse az adóalany. Itt viszont kihagyja az épületeket, építményeket, járműveket — ennél a kedvezménynél a törvényjavaslat ezt nem veszi figyelembe. Mi szeretnénk, ha az épületek, építmények is belekerülhetnének ebbe a javaslatba, és ezeknek a leírása is gyorsított formában történhetne.
Úgy gondoljuk, hogy ez is újabb és újabb beruházásokat eredményezhetne és a magyar gazdaság élénkítését szolgálná.
Szeretnék még én is szólni a munkanélküliek foglalkoztatásának az ösztönzéséről.
Pozitív lépésnek értékelhető, hogy az eddigi pályázati rendszert kívánja a törvénytervezet egy automatikusan az adóból levonható kedvezménnyé átalakítani. Egyértelmű: ezzel a munkanélküliek foglalkoztatását segíti elő. Itt egy kissé úgy tűnik, minthogyha ellentmondásba keverednénk, amikor azt mondjuk, hogy az alapítványokat támogatjuk, itt pedig, a munkahelyteremtő beruházásoknál az automatikusan az adóból levonható kedvezményeket támogatjuk.
(12.00)
Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos a már kialakult és működőképes alapítványi rendszerek fenntartása, valamint nagyon is értékelhető az, hogy most az adóalapból kívánja támogatásként a munkanélküliek társadalombiztosítási járulékának egy részét levonhatóvá tenni a törvénytervezet.
Ugyanakkor sajnálatosnak tartjuk, hogy a kedvezményezettek köréből kiszorulnak azok a vállalkozások, amelyeknek az adott évben csökken átlagos statisztikai létszámuk, ami a jelenlegi vállalkozások jelentős részét érinti.
Tisztelt elnök úr! Tisztelt képviselőtársaim! Befejezésül szeretném elmondani, hogy a törvényt, a társasági adóról szóló törvénymódosítást a jelzett módosításokkal, amelyeket mi is módosító indítványok formájában elő fogunk terjeszteni, általános vitára alkalmasnak tartjuk, és megvitatása után elfogadásra javasoljuk a Háznak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
