VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a FIDESZ-frakció álláspontját a társasági adó tervezett módosításaival kapcsolatban. Annál is inkább foghatom rövidre, hiszen előttem szinte minden lényeges eleme ennek a módosításcsomagnak már elemzésre került, vagy szóba került.
Valóban mi is úgy látjuk, hogy a költségvetés egyik nagyon fontos eleméről, a bevételi oldal nagyon fontos eleméről van szó, hiszen ez az az adófajta, amely a második legnagyobb bevételi csomagot biztosítja a költségvetés számára.
Így 1992-ben mintegy 64 milliárd forint volt tervezve, realizálódott 1992-ben társaságiadó-bevételből. Valóban nagyon fontos, hogy egy recesszióban lévő gazdaságban az államháztartás, a költségvetés bevételi oldalát valamilyen módon tervezni tudjuk, valamilyen módon kalkulálható legyen.
Ma már nyugodtan mondhatom a recesszió szót, hiszen Szabó Iván a pénzügyminiszteri expozéban is azt mondta, hogy a '94-es költségvetés egyik legfontosabb célja a stagnálás biztosítása, a stagnálás elérése. A Kormány is felismerte véleményünk szerint azt a kérdést, ami az infláció kezelése és a munkahelyteremtés közötti egyensúlyteremtésben fogalmazható meg. Nagyon fontosnak ítéljük a magunk részéről, hogy a mérleg két oldala között ne legyen nagy különbség, ne szabaduljon el az infláció, és valamilyen módon a társadalmi problémákra választ keresve kezelni tudjuk a munkanélküliség kérdését is.
Frakciónk abból a szempontból tekintette át különös tekintettel a jelen módosítást, hogy a beruházási hajlandóság megteremtése érdekében a Kormány milyen lépéseket kíván 1994-ben megvalósítani. Úgy ítéljük meg, hogy a társasági adó módosító javaslata mindkét irányban tesz valamilyen lépést: tehát egyrészt a beruházási hajlandóság és az infláció kezelése tekintetében, másrészt a munkahelyteremtés, a munkanélküliek foglalkoztatása tekintetében is.
Mindjárt kezdem ezzel, a munkanélküliek foglalkoztatásának ösztönzéséről szóló módosítással, hiszen ez egy egyszerűbben elintézhető kérdés. Frakciónk támogatja ezt a módosítást. Örülünk annak a szándéknak, hogy a Kormány keresi azokat a lépéseket, amelyekkel ez a súlyos probléma valamilyen módon orvosolható. Bár jobban örülnénk annak, ha ezt a Munkaügyi Minisztérium részéről tapasztalnánk, s nem az adórendszerben kellene ilyen pontokat keresgélnünk.
Más kérdés az, amire már Katona Béla képviselőtársam fölhívta a figyelmet, hogy valóban ösztönző-e ez a módosítás? Mi is attól tartunk, hogy ez egyrészt bemerevíti a munkaerőpiacot, a munkaerő-keresletet foglalkoztatási oldalról, másrészt pedig kérdés az, hogy ez a nagyságrend valójában ösztönző-e a vállalkozások számára, hiszen mint az indoklásban is találhatjuk, 10000 főnél mintegy 100-200 millió forintos összegről van szó.
Ettől függetlenül frakciónk támogatni fogja a törvénynek ez irányú módosítását.
A másik fontos kérdés, amelyről már szintén több szó elhangzott, a befektetésösztönzéseknek a kérdése. Úgy ítéljük meg, hogy egyrészt a Kormány kedvező lépéseket kíván tenni, kedvező elképzelései vannak arra, hogy ezt milyen módon lehet megvalósítani, másrészt a konkrét lépések, a szándékok bizonytalanok, és nem feltétlenül célszerűek.
A Szabó Iván pénzügyminiszter által is többször elmondott társaságiadó-kulcs csökkentése az első ilyen kérdés. Itt egy 40%-os kulcsnak 36%-ra történő csökkentéséről van szó, amelyet a Kormány igyekszik — mint a legfontosabb vállalkozásélénkítő — beruházásnövelő lépésként a tisztelt Házzal megismertetni.
Úgy ítéljük meg, hogy a Kormány kétarcúan jár el ebben a kérdésben. Amit egyik kezével ad, azt a másikkal vissza is veszi, hiszen a minimumadó megjelenése nem ítélhető meg másként, csak mint egy vállalkozásbarátságtalan lépés.
(12.40)
Tehát úgy ítéljük meg, hogy ez igazából érdemi hatással nem fog járni a vállalkozások szempontjából.
Ugyancsak bizonytalanok vagyunk a külföldiek adókedvezményének módosítása kérdésében is. Valóban nagyon fontos, hogy az ország megőrizze azt a szerepét Közép-Kelet-Európában, amely alapján eddig a külföldi tőke beáramlásának az egyik célpontja volt. Nagyon fontos, hogy ez a tendencia megmaradjon, bár ebben a tekintetben is vannak kedvezőtlen jelek, hiszen egy recesszióban lévő gazdaságban, amelyben szűkülnek a profitkilátások, s amely országgal szemben a szomszédos országok némelyike már jóval komolyabb és jóval nagyobb adókedvezményeket vagy beruházási kedvezményeket tud nyújtani, egy külföldi nyilvánvaló, hogy elbizonytalanodik, és más szempontokat is mérlegel a Kormány által felkínáltakon kívül. Tehát mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy az az adókedvezmény, ami '93-tól megszűnne, az a későbbiekben is megmaradjon. Ebből a szempontból örülünk ennek a módosításnak.
Amit több képviselőtársam már fölvetett, az a módosítás célja és nagyságrendje. Elhangzott, hogy az osztalék alapítói vagyonba való visszaforgatása csak százmilliós alapítói vagyon fölött lehetséges. Kérdés az, hogy a Kormány milyen vállalati kört kíván ezzel kedvezményezni, hiszen ma azért a kisvállalkozások és a középvállalkozások számára is — véleményünk szerint — elérhetővé kellene tenni ezt a kedvezményezői kört.
A másik kérdés, ami még a külföldiek kedvezményének a módosításához tartozik, ez az adó 50%-ának a megfizetése, avagy mentesség, amelyet a törvényjavaslat a Kormány jogkörébe kíván utalni. Ezzel kapcsolatban több kifogás hangzott már el, csak említés szintjén kívánom megfogalmazni jómagam is, hogy erősen felvetődik: a korrupció, a joggal való visszaélés, a befolyásolásnak az eszköze, ha a Kormánynak adunk ilyenféle mérlegelési jogköröket egy adótörvényen belül. Milyen szempontok alapján, ki, mikor, hol fog ezekben a kérdésekben dönteni, ez egyelőre számunkra nem tisztázott és nem világos.
Ezekkel a módosításokkal kapcsolatban tehát kételyeink vannak, a törvényjavaslat vitája során fogjuk majd eldönteni, hogy ezeket támogatni tudjuk-e vagy sem. Nyilvánvaló, hogy olyan módosító indítványokat szeretnénk a későbbiekben megfogalmazni, vagy látni a Parlament előtt, amelyek a Kormány ilyenfajta mérlegelési jogkörét korlátoznák, továbbá a közép- és kisvállalkozások irányában is valamilyen befektetési kedvezményt kívánnának megvalósítani.
Két dologról szólnék még jómagam is, mely már több képviselőtársamtól elhangzott, amelyeket viszont nem tudunk támogatni egyértelműen. Az egyik kör ezek közül az alapítványi és a közérdekű hozzájárulásoknak a korlátozása. Erről szóltam már néhány szót a személyijövedelemadó-törvény tárgyalásakor is. Itt valóban úgy látjuk, hogy a Kormány nem mérlegel megfelelően abban a tekintetben, hogy szükség van-e azoknak a céloknak a megvalósítására, vagy azoknak az intézményeknek a finanszírozására, amelyeket ma ebből a körből lát el a magánszféra; a magánszféra és az állami szféra, hiszen itt egy többcsatornás intézményi vagy alapítványi finanszírozásról beszélhetünk. Jónak tartanánk, ha ez a többcsatornás funkció megmaradna, és mind a vállalkozások, mint a magánszemélyek számára továbbra is kedvezményekkel biztosítanánk azt, hogy ilyen irányú célokra minél nagyobb pénzeszközöket tudjanak fordítani. Szociális, jóléti, kulturális célokról van itt szó. Kérdés az, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben a Kormány, az állam milyen pénzeszközöket tud erre fordítani, és milyen pénzeszközöket kíván a magánszféra részéről erre igénybe venni.
A másik nagyon fontos cél, vagy nagyon fontos módosítás, amelyet nem tudunk elfogadni — és emiatt nem tudjuk támogatni a törvényjavaslat egészét sem —, ez a minimumadó problémája. A költségvetési törvényjavaslat vitájában vezérszónokunk már elmondta azt, hogy ezt a módosítást úgy tekintjük csak, mint sarokba szorított pénzügyminisztériumi tisztségviselők kétségbeesett ötletét, mármint a főnökük által sarokba szorított tisztségviselőknek az ötletét. Ezt egy vállalkozásellenes lépésnek és egy rettenetes ötletnek ítéljük meg magunk is. Nem értjük, hogy a Kormányt milyen szándék vezette erre, azon kívül, hogy nyilvánvalóan a költségvetés bevételi szempontjai motiválhatták. Több probléma felmerül ezzel a módosítással kapcsolatban. Kérdés az, hogy egy recesszióban lévő gazdaságban érdemes-e ilyen büntetéssel sújtani a vállalatokat, és főként a veszteséges vállalatokat, hiszen nyilvánvaló — és ezt nem vitatja senki —, hogy van olyan vállalati kör, amely az adócsalás vagy az adóeltitkolás eszközét alkalmazza, de hát azért be kell látnunk, hogy a jelenlegi körülmények között a vállalatok többsége valóban veszteséges, anélkül, hogy bármiféle eltitkolást vagy adókikerülést végezne. Csak utalni szeretnék a Pénzügyminisztérium véleményére, ami — azt hiszem — azt fogalmazza meg, hogy 1994-ben a vállalatok vesztesége mintegy 280 milliárd forint körül várható. Tehát nyilvánvaló, hogy ennek a körnek a megadóztatását tekintette szempontnak a Pénzügyminisztérium ennek a módosításnak a megvalósításakor.
Ugyancsak kifogásoljuk, hogy ennél az adótípusnál szintén a Kormány hatáskörébe kerül egy mentességet elbíráló kör. Ha jól emlékszem, úgy fogalmaz a törvényjavaslat, hogy elemi csapás vagy objektív körülmények esetén lehet ilyen mérlegelési jogköre a Kormánynak. Az elemi csapás alapjában véve körülhatárolható és jól körülírható esemény az életben, vagy az ember életében vagy bármiben, tehát ezzel nincs is kifogásunk. Viszont az "objektív körülmények" már megint egy olyan kibúvót adnak véleményünk szerint a Kormánynak, amely gyakorlatilag teljesen szabaddá teszi ennek a célnak a felhasználását. Ezért szeretnénk, ha ebben a kérdésben is a Kormány álláspontja nem lenne annyira merev és valamilyen módosításra még lehetőség nyílna.
Arról már nem is beszélve, hogy az Alkotmány 70. §-a kimondja, hogy a jövedelmi és vagyoni viszonyok alapján kell az állampolgároknak, vagy kötelesek az állampolgárok a közérdekű hozzájárulásaikat megtenni. Ez a módosítás teljesen ellentmond ennek a szempontnak, tehát alkotmányossági kifogásaink is vannak ezzel az üggyel kapcsolatban.
Tisztelt Ház! Röviden ennyiben szerettem volna összefoglalni frakciónk legfontosabb kifogásait a társasági adó törvényével kapcsolatban. Úgy ítéljük meg, hogy ezek a módosítások, bár némely módosítás valóban pozitív irányú elmozdulást jelent az eddigi társasági törvényhez képest, azonban azok a változások, amelyek főképp az alapítványok, közérdekű hozzájárulások és a minimumadó bevezetésében öltenek testet, ezek miatt egyelőre nem tudjuk támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
