SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. A helycsere még úgy látom, hogy nem teljesen tudatosult.
Nem szeretném hosszasan a tisztelt Ház türelmét igénybe venni, de engedjék meg, hogy néhány gondolatra mégiscsak reflektáljak, amelyek az általános vitában elhangzottak. Ne csak olyanokért emeljünk szót, amelyekben nem értünk egyet, az is kapjon hangsúlyt, amelyben egyetértünk.
Örömmel tapasztaltuk, hogy a nyugdíjemelés vitájában a hozzászólók nagy többséggel támogatták a társadalombiztosítási önkormányzatnak és a Kormánynak az egyetértésével megszületett javaslatát. Volt, aki az emelés mértékét illetően komoly aggályainak adott hangot, sőt indítványozta a határozati javaslat újratárgyalását. Meg kell mondani, hogy az emelés mértéke körüli véleménykülönbséget nem tartjuk meglepőnek. A törvény, amely jelenleg érvényes, maga is várható mértékről beszél.
A prognózisban van bizonytalanság, az év végéig hátralévő hónapok folyamatai a várttól kétségtelenül eltérhetnek. Ezeket Fekete Gyula képviselő úr szakmai szempontból helyesen ecsetelte.
Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a nyugdíjemelést a törvény nem a bérkiáramláshoz, nem is az infláció mértékéhez, hanem a nettó átlagkereset várható növekedésének mértékéhez köti, ami egyéves átlagos, nem pedig év végéhez mért változást tükröz.
Az is ténykérdés, s ezt Kis Gyula képviselő úr részletesen kifejtette, hogy olyan időszakban, amikor a nettó átlagkereset reálértéke csökken, mert az árak nettó keresetekhez képest nagyobb mértékben emelkednek, akkor a nyugdíjak reálértékének megőrzése nem teljesül. Annak idején, amikor az aktív keresők jövedelmét és a nyugdíjban lévők jövedelmét megpróbáltuk valamilyen szempontból harmóniába hozni, ez a Ház részletesen megvitatta, s a sok fölmerült javaslat közül végül is ezt fogadta el.
(16.50)
Emiatt törvénytelennek minősíteni a javaslatot nem lehet, kellemetlennek, hátrányosnak, áldozatot vállalást kérőnek kétségtelenül lehetne. Annak ellenére, hogy azért ez a lépés mégiscsak komoly lépés, hogy egy kívánatos irányba mozduljunk el.
Az sem helytálló, ha az áfa-kulcsok emelésekor a költségvetésből juttatott egy összegű nyugdíjkiegészítést nem tekintjük az érintett nyugdíjasok idei jövedelmének. A probléma majd a jövő évi nyugdíjemelésnél lesz kérdés. Abban egyetértünk, hogy a nyugdíjakba be nem épített egyszeri kiegészítést, ha 1994-ben nem ismétlődik meg, nem szabad majd az '94. évi emelés bázisának tekinteni.
Tisztelt Ház! A mostani vita visszaigazolta azt a határozott kormányzati szándékot, hogy az évenkénti nyugdíjemelés módszerét, a kivitelezés technikáját tovább kell finomítani. Egyértelmű, világos, minden érintett számára átlátható módszert kell alkalmazni. A prognózisokra alapozott mérték — mint ahogy a mostani vita is igazolta — sajátos számháborúhoz vezethet, miközben a tárgyévi tényleges mérték csak a következő év májusában áll rendelkezésre. Azt gondoljuk, hogy az előző időszak — naptári év, esetleg félév — tényleges keresetének alakulása olyan mérce lehetne, ami kiküszöbölné a becslés körüli vitákat. S mint közzétett tényleges mértékre, a nyugdíjasok is bizton számíthatnának.
A további változtatási elképzelésekre most a zárszóban nem térhetek ki, csak jelzem, hogy a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és a Kormány közötti egyeztetések során eljuthatunk egy jó megoldáshoz. A tisztelt Ház az új javaslatról részletesen egy beterjesztendő módosítási javaslat keretében tárgyalhat és dönthet. Hogy dönthet, azt nem véletlenül hangsúlyozom. Mint ahogy erről a nyugdíjemelésről is most perceken belül dönthetünk, sőt döntenünk kell.
Az utóbbi időben számos sajtóorgánumban fellelhetők voltak olyan hangok, melyek a társadalombiztosítási önkormányzatok és a Parlament viszonyának kérdését feszegették. Véleményem szerint nem mindig tárgyilagosan. Egyes írásokból az a következtetés tűnt ki, hogyha a végleges döntés a Parlamenté, akkor az önkormányzatok működése látszattevékenységgé válik. Ez nem így van. Az a tény, hogy a társadalombiztosítást érintő javaslatokat a Kormány az önkormányzatokkal egyeztetve, velük egyetértésben terjeszti elő a tisztelt Háznak, vagy az önkormányzatokkal közösen kidolgozott javaslatokat ajánl, akkor az Országgyűlés is bizalmat ad az önkormányzatok működésének. Sőt, azt gondolom, hogy az önkormányzatok széles társadalmi bázisukkal nagyon fontos támaszt adnak az Országgyűlés munkájához is. Mindez azonban nem érintheti elvileg és jogilag ennek a Háznak a szuverenitását, mint egyetlen törvényalkotó fórumnak e hazában. Úgy vélem, hogy a mostani nyugdíjkiegészítési javaslat, mely az önkormányzatok létrejötte óta az első ilyen előterjesztés, igazolja az előbbi gondolatokat, ha mással nem, talán csak azzal, hogy csak egy ellenvélemény hangzott el, és csak egy képviselői módosítás, és az is visszavonásra került.
Tisztelt Ház! Bízom abban, hogy a társadalombiztosítást érintő további előterjesztésekről a parlamenti döntéseknél önök reálisan mérlegelik az önkormányzatok véleményét is.
E gondolat jegyében kérem a Házat, hogy fogadja el ezt a javaslatot, döntésével segítse elő, hogy az érintett 2700000 nyugdíjas honfitársunk még november hónapban egy összegben megkaphassa jogos járandóságát. Kívánom, hogy a remélhetően elnyerendő igen szavazatuk hozzájárul a nyugdíj-biztosítási önkormányzat és a Kormány közös erőfeszítéssel kialakított javaslatának megvalósulásához, és így a nyugdíjasok még karácsony előtt hozzájuthatnak az őket érintő egyszeri, egyhavi nyugdíjukra vetítve mintegy 36%-ot kitevő kiegészítéshez. Ehhez kérem igen szavazatukat és köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
