FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk megtárgyalta a Kormány által benyújtott törvénymódosító javaslatot. A javaslat szerint jelentős mértékben megnövekedne — általánosságában duplájára nőne — az adásvételi ügyletek, örökösödés vagy ajándékozás révén gazdát cserélt ingatlanok, értékes ingóságok után fizetendő illeték kulcsa.
A Kormány jelen lévő képviselője részben a költségvetési hiány csökkentésének a szándékával indokolta az illetékkulcsok megemelésére irányuló tervezetet, részben azzal a véleménnyel, miszerint a lakosság által fizetett illetékek nem tartanak lépést sem a nemzeti jövedelem, sem ezen belül a lakosság jövedelmeinek emelkedésével. Ha a jelenlegi tervezet költségvetési bevételeket növelő hatásához hozzászámítjuk az idén már korábban elfogadott, az eljárási illetékeket megnövelő törvényt és az ennek révén megnövekedett bevételeket, akkor az illetékekből az idén származó 8,5 milliárd forintnyi bevételek a jövő évben 23-24 milliárd forintra is megnövekedhetnek.
A Kormány képviselője szerint az önkormányzatoknak is érdeke lenne a törvény elfogadása, mivel az átruházási illetékek felét megkapnák.
A bizottsági ülésen hosszan tartó vita bontakozott ki az illetékkulcsok növelésének indokoltságáról, arról, hogy az állami tulajdon lebontásának jelenlegi időszakában — amikor is államérdek lenne minél több állampolgár tulajdonhoz juttatása, tulajdonvásárlásra történő késztetése — ésszerű-e egyáltalán az illetéknövelés gondolatával foglalkozni. Ez már elvezetett ahhoz a gondolathoz és ahhoz a problémához, hogy egy olyan általános vita, amely a szocialista érában — amely, köztudottan, tulajdonellenes, a polgári tulajdont korlátozni kívánó korszak volt — honos illetékkulcsok rehabilitálásáról szólva, nem rendítene-e meg túl sok állampolgárt, nem ásná-e alá a rendszerváltás és a tulajdonreform őszinteségébe eddig vetett hitet. Ezért már az ülés elején fölvetődött: alkalmas-e az előterjesztés az általános vitára, nem lenne-e szerencsésebb egyáltalán nem borzolni a kedélyeket egy ilyen törvénytervezet feletti vitával.
A bizottsági tagok a törvényjavaslat érvrendszerét több ponton kétségbe vonták.
Nem fogadható el az illetéknövelés ama kormányzati indoka, hogy az illetékbevételek elmaradtak a lakossági jövedelmek növekedésétől. Az illeték eddig is értékkövető jellegű volt, azaz nem egy fix öszszeg, hanem az illetékalapul szolgáló vagyontárgyak inflációs árnövekedésével párhuzamosan növekedett. Az illetékek lakossági kiadásokon belüli részaránycsökkenése nem azt igazolja, hogy túlságosan enyhültek volna e téren a lakosság terhei, hanem ez pusztán azzal magyarázható, hogy befagyott az ingatlanforgalom, és stagnálnak az ingatlanárak; épp a csökkenő reáljövedelem miatt pang az ingatlanforgalom, kevesebb lakást és üdülőt adnak és vesznek az emberek, mint korábban. Egy illetéknövelés még azon szerencsések táborát is leapasztaná, akik ma egyáltalán ingatlanvásárlásban gondolkozhatnak, azaz az illetéknövelésből nem remélhetjük a kívánt költségvetési bevételt — viszont számolhatunk az ingatlanforgalom további bemerevedésével.
Több hozzászóló úgy vélte, hogy a törvényjavaslat indokolatlanul sújtaná a most tulajdonhoz jutottakat, üzletet, műhelyt vásárlókat, és a kárpótlás folyamatában földhöz jutottak hozzátartozóit.
Elhangzott az is, hogy a mai vagyoni polarizálódás időszakában jó lenne egy vagyonnövekmény-adó, de az is elhangzott, hogy a mai vagyonnövekedés döntő része részvény — és erre ez a javaslat lényegében nem vonatkozna, hiszen ez kijátszható.
Összességében a bizottság úgy ítélte meg, hogy a törvénytervezet csak a költségvetési bevétel növelésére koncentrál, és figyelmen kívül hagyja az illetékek emelésének nemkívánatos következményeit. Ezért a bizottság úgy ítélte meg, hogy a törvényjavaslatot módosító indítványokkal sem lehet javítani, és az általános vitát elutasította. A törvénytervezetet általános vitára alkalmatlannak tartotta 7 igen, 3 nem és 6 tartózkodás mellett. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
